Képviselőházi napló, 1884. IX. kötet • 1886. február 6–márczius 5.

Ülésnapok - 1884-177

|fj 177. orseágos ülés vezően hathat, szó nem férhet. Elég közel van előttünk erre nézve a belga, német és angol egyetemek példája, de hogy másrészről nem kell tartanunk a tudományos téren való eentralisatiótól sem, meggyőz bennünket az, ha meggondoljuk, hogy Francziaországnak 14 ezernyi egyetemi tanulója közül több mint 8 ezer Parisban képeztetik a nélkül, hogy e tekintetből egészségtelen túltengésről lehetne szó. Az a centralisatio tehát, melyet maga a tudományosság teremt és nem mesterségesen idéztetik elő, ép oly üdvös lehet a tudományosságra nézve, mint a decentralisatio, mely több egyenrangú és egyenértékű intézetnek egymással való versengése folytán áll be. De én e tekintetben is mint minden állami intézménynél a társadalom felfogását és tendentiáját iparkodom szemügyre venni. Hallottam sokszor említeni, nem ugyan itt e házban, hanem ezen kivül a társadalomban és a hírlapokban, a szellemi proletariátust; mintha a szellemi munkának, a szellemi tőkének kamatozása nálunk nem állana arányban azon jövedékkel, mit az ipari,kereskedelmi és egyéb munkahoz.Sokan, egyszerűen constatalva ezen tényt, azon következtetésre jutnak, hogy ennek oka a tudományos pályára tódulok sokaságában keresendő. Nem osztozom, t. ház, ezen nézetekben, mert én a szellemi proletariátust el nem ismerem, ép a szellemi munka és az anyagi munka értékesítésének nagy különbségénél fogva. Az anyagi munkát, az iparos és kereskedelmi munkát, igaz, mindig fizetik a kereslethez képest, de soha sem fizetnek érte többet, mint a mennyit a munka ér, sőt inkább kevesebbet, mert a munkának bizonyos hányada mindig a közvetítőt illeti. A szellemi munkát szintén megfizetik, de annak ellenértéke magának a szellemi munkának belbecsétől függ. A ki azután kevésbé értékest vagy pláne olyat produeal, a mi mások által közrebocsátva már-már elhasználtatott, az nem igényelheti magának a szellemi munka, hanem csak a közvetítő díját. És ha azután sokan vannak, kik ily közvetítői szerepet vive, maguknak az igazi szellemi munka ellenértékét követelik és azért, mert a társadalom és a közönség ezt nekik ki nem szolgáltatja, elégedetlenek: ez nem azt jelenti, hogy a tudományosságnak proletárjai vannak, hanem azt, hogy vannak proletárok, kik maguknak a tudományosságot arrogalják. (Élénk helyeslés.) Én tehát nem félek attól, a mit a harmadik egyetem felállítása ellen felhoznak, hogy tudniillik ezen egyetem felállítása esetében, mivel nagyobb alkalom nyujtatik a tudományosság megszerzésére, a tudományos proletariátus fog előmozdittatni. De továbbá a harmadik egyetem sürgősségének indokolására a Bécsben tanuló 759 orvostanhallgató és a budapesti egyetem orvosi facultásának túlfebrnár 6. 1886. tömöttsége hozatik fel. Ezek szintén figyelemreméltó momentumok, ámbár őszintéa megvallom, hogy én egyáltalában semmi rosszat, semmi veszélyest nem látok hazai tudományosságunkra abból bekövetkezni, ha ifjaink a külföldi egyetemeket látogatják s onnan a külföldi tudományosságot haza hozzák, mindaddig, mig a külföldre tódulásnak nem lesz az a következménye, hogy hazai egyetemünk néptelen marad. A tapasztalás sem bizonyít a mellett, hogy azon ifjak, kik külföldi tanulmányokra a magyar szellemet vitték, azt elvesztették volna. A magyar protestánsoknak vannak a külföldi egyetemeken alapítványi helyeik, melyek már a múlt században, de különösen a század kezdetén mindenkor sikeresen lettek kihasználva és nem egy, kit ma mint a renaissance-kor előharczosát látunk, épen külföldi tanulmányaiban szerezte azt a szellemet és importálta azt a tudományosságot, melylyel itthon a hazai irodalom és tudományosság fejlesztésére hatott. Egyébként t. ház, a bécsi egyetemnek, illetőleg ezen egyetem orvosi facultásának ifjaink által való látogatása nem új keletű s nem is annak kifolyása, hogy a mi orvosi facultásunk túl van tömve. Hiszen Bécsben 1,300 orvosnövendék van, tehát a mi orvosnövendékeink számánál kétszázzal több.Ez egyebeken kivül a megszokottságnak következése, a mely megszokottságot pedig, a mint hogy nem volt képes megszüntetni a kolozsvári egyetem orvosi facultasa sem, mely nem vitte 110 hallgatónál többre, épugy nem lesz képes megszüntetni a harmadik egyetem felállítása sem, akár Pozsonyban, akár Szegeden történjék az. Én tehát nem hiszek amaz érvelésben, mely a harmadik egyetem felállítása mellett felhozatik és azt nem tartom, hogy egy harmadik egyetem a budapesti egyetem egészséges levezetője lesz. Hiszen ha a külföldet tekintjük — Belgiumot kivéve, a hol a genti egyetemen 518 hallgató van és a másik három egyetemen is majdnem teljesen egyforma a hallgatók száma — a külföldi egyetemek is nagyon különböznek egymástól a hallgatók számát illetőleg. A német egyetemeken a szám 232-től, a mennyi a rostocki egyetemen van, közel 4,600-ig emelkedik, a mennyi hallgatója a berlini egyetemnek van. így van Angliában, de főleg Francziaországban, a hol, mint említem, az egyetemi polgárság több mint két harmada a párisi iskolákat látogatja. Ha tehát látom, t. ház, hogy Angliában, az oxfordi, cambridgei egyetemen, Németországban, a berlini, lipcsei és müncheni egyetemen, Ausztriában a becsin, melyek közül be kell ismernem, hogy csak Bécs és Berlin áll szám tekintetében a pesti felett és a lipcsei vele körülbelül egy fokon, daczára annak, hogy Németországban 21 egyetem