Képviselőházi napló, 1884. IX. kötet • 1886. február 6–márczius 5.

Ülésnapok - 1884-177

|fj 177. orseágos ülés vezően hathat, szó nem férhet. Elég közel van előttünk erre nézve a belga, német és angol egye­temek példája, de hogy másrészről nem kell tar­tanunk a tudományos téren való eentralisatiótól sem, meggyőz bennünket az, ha meggondoljuk, hogy Francziaországnak 14 ezernyi egyetemi tanulója közül több mint 8 ezer Parisban képezte­tik a nélkül, hogy e tekintetből egészségtelen túl­tengésről lehetne szó. Az a centralisatio tehát, melyet maga a tudományosság teremt és nem mes­terségesen idéztetik elő, ép oly üdvös lehet a tudo­mányosságra nézve, mint a decentralisatio, mely több egyenrangú és egyenértékű intézetnek egymással való versengése folytán áll be. De én e tekintetben is mint minden állami intézménynél a társadalom felfogását és tendentiáját iparkodom szemügyre venni. Hallottam sokszor említeni, nem ugyan itt e házban, hanem ezen kivül a társadalomban és a hírlapokban, a szellemi proletariátust; mintha a szellemi munkának, a szellemi tőkének kamatozása nálunk nem állana arányban azon jövedékkel, mit az ipari,kereskedelmi és egyéb munkahoz.Sokan, egyszerűen constatalva ezen tényt, azon követ­keztetésre jutnak, hogy ennek oka a tudományos pályára tódulok sokaságában keresendő. Nem osz­tozom, t. ház, ezen nézetekben, mert én a szellemi proletariátust el nem ismerem, ép a szellemi munka és az anyagi munka értékesítésének nagy különb­ségénél fogva. Az anyagi munkát, az iparos és kereskedelmi munkát, igaz, mindig fizetik a keres­lethez képest, de soha sem fizetnek érte többet, mint a mennyit a munka ér, sőt inkább kevesebbet, mert a munkának bizonyos hányada mindig a köz­vetítőt illeti. A szellemi munkát szintén megfizetik, de annak ellenértéke magának a szellemi munkának belbecsétől függ. A ki azután kevésbé értékest vagy pláne olyat produeal, a mi mások által közrebocsátva már-már elhasználtatott, az nem igényelheti magá­nak a szellemi munka, hanem csak a közvetítő díját. És ha azután sokan vannak, kik ily közvetítői szerepet vive, maguknak az igazi szellemi munka ellenértékét követelik és azért, mert a társadalom és a közönség ezt nekik ki nem szolgáltatja, elége­detlenek: ez nem azt jelenti, hogy a tudományos­ságnak proletárjai vannak, hanem azt, hogy vannak proletárok, kik maguknak a tudományosságot arro­galják. (Élénk helyeslés.) Én tehát nem félek attól, a mit a harmadik egyetem felállítása ellen felhoznak, hogy tudniillik ezen egyetem felállítása esetében, mivel nagyobb alkalom nyujtatik a tudományosság megszerzésére, a tudományos proletariátus fog előmozdittatni. De továbbá a harmadik egyetem sürgősségének indokolására a Bécsben tanuló 759 orvostanhallgató és a budapesti egyetem orvosi facultásának túl­febrnár 6. 1886. tömöttsége hozatik fel. Ezek szintén figyelemre­méltó momentumok, ámbár őszintéa megvallom, hogy én egyáltalában semmi rosszat, semmi veszé­lyest nem látok hazai tudományosságunkra abból bekövetkezni, ha ifjaink a külföldi egyetemeket látogatják s onnan a külföldi tudományosságot haza hozzák, mindaddig, mig a külföldre tódulásnak nem lesz az a következménye, hogy hazai egye­temünk néptelen marad. A tapasztalás sem bizonyít a mellett, hogy azon ifjak, kik külföldi tanulmá­nyokra a magyar szellemet vitték, azt elvesztették volna. A magyar protestánsoknak vannak a kül­földi egyetemeken alapítványi helyeik, melyek már a múlt században, de különösen a század kez­detén mindenkor sikeresen lettek kihasználva és nem egy, kit ma mint a renaissance-kor előharczosát látunk, épen külföldi tanulmányaiban szerezte azt a szellemet és importálta azt a tudományosságot, melylyel itthon a hazai irodalom és tudományosság fejlesztésére hatott. Egyébként t. ház, a bécsi egye­temnek, illetőleg ezen egyetem orvosi facultásának ifjaink által való látogatása nem új keletű s nem is annak kifolyása, hogy a mi orvosi facultásunk túl van tömve. Hiszen Bécsben 1,300 orvosnövendék van, tehát a mi orvosnövendékeink számánál kétszázzal több.Ez egyebeken kivül a megszokottságnak követ­kezése, a mely megszokottságot pedig, a mint hogy nem volt képes megszüntetni a kolozsvári egyetem orvosi facultasa sem, mely nem vitte 110 hallgató­nál többre, épugy nem lesz képes megszüntetni a harmadik egyetem felállítása sem, akár Pozsonyban, akár Szegeden történjék az. Én tehát nem hiszek amaz érvelésben, mely a harmadik egyetem felállí­tása mellett felhozatik és azt nem tartom, hogy egy harmadik egyetem a budapesti egyetem egészséges levezetője lesz. Hiszen ha a külföldet tekintjük — Belgiu­mot kivéve, a hol a genti egyetemen 518 hallgató van és a másik három egyetemen is majdnem teljesen egyforma a hallgatók száma — a külföldi egyetemek is nagyon különböznek egymástól a hallgatók számát illetőleg. A német egyetemeken a szám 232-től, a mennyi a rostocki egyetemen van, közel 4,600-ig emelkedik, a mennyi hallgatója a berlini egyetem­nek van. így van Angliában, de főleg Francziaország­ban, a hol, mint említem, az egyetemi polgárság több mint két harmada a párisi iskolákat láto­gatja. Ha tehát látom, t. ház, hogy Angliában, az oxfordi, cambridgei egyetemen, Németországban, a berlini, lipcsei és müncheni egyetemen, Ausz­triában a becsin, melyek közül be kell ismernem, hogy csak Bécs és Berlin áll szám tekintetében a pesti felett és a lipcsei vele körülbelül egy fokon, daczára annak, hogy Németországban 21 egyetem

Next

/
Thumbnails
Contents