Képviselőházi napló, 1884. IX. kötet • 1886. február 6–márczius 5.

Ülésnapok - 1884-182

146 182. országos älés febraár 12. 1888. nyomatnak ki. (Ugy van! a szélső baloldalon.) Ha Istóczy vagy Szalay képviselőtársaink a zsidókról olyanokat mondanának, mint a miket a calvinistákról és lutheránusokról Pázmán Péter irt, a t. kormány bepereltetné őket okvetlenül. {Derültség a szélső baloldalon.) Mondom, irodalmi érdemét, mint stylistáét méltánylom, legkevesebb kifogásom sincs ellene, ha mint egyházi Írónak, az ő műveit a dúsgazdag katholikus főpapság vagy a szent István-társulat kinyomatja. Magam is örömest olvasom műveit, kivévén azokat az egyházunk dogmáit nagyon bántó kitételeit. De hivatkozom a t. minister úrra, mint irodalmunk történetének ismerőjére. Toldy Ferencz érdemét bizonyosan nem fogja kétségbe vonni. És midőn Toldy Pázmán munkáit halhatatlan irodalmi műveiben tárgyalja, párhuzamba teszi vele Szenczy Molnár Albertet és azt mondja, hogy mig a 17-ik századbeli népies irodalmi próza megalapítója Pázmán Péter, a tudományos irodalomnak megalapítója Szenczy Molnár Albert; egy cathegoriában említi fel a katholikus, de igazságosan ítélő irodalomtörténetiró ezt a két alakot. Nincs kifogásom ellene, ha Pázmán művei mellett egyúttal Szenczy Molnár Albert műveit is kinyomatják, akkor megszavazom a költséget. De felckezetiséget ne gyakoroljunk; az ország pénzéből oly írónak műveit, a ki törvényesen bevett valíásfekezetek gúnyolásávai tömi tele iratait, ne nyomassunk ki. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Kéiésem nem felekezetiességből származik. Épen azért, mert Culturkampfot én sem akarnék előidézni, teszem kérésemet. Három millió protestáns van az országban, ne újítsuk meg azokat a csúfságokat, melyeket a 17-ik században reánk •szórtak. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Hála istennek, hogy elmultak azok a dolgok. Mi is kiadhatnánk a Pázmán ellen írott müveket, Matkó, Pósaházy, Medgyesi iratait. Már csak a ezímeik is irtózat, ha az ember elolvassa. Kölcsönösen sárral dobálták egymást. Ne újítsuk fel ezeket, legalább országos költségen ne. (Élénk helyeslés a ssélső baloldalon.) Ha tisztán irodalmi szempont vezeti a minister urat, méltóztassék, ugy mint Toldy Ferencz tette, Pázmán mellett az egykorú és vele irodalmilag egyenértékű Szenczy Molnár Albert munkáit is kiadatni, avagy országos költségből egyiket sem. Kérem a t. házat, méltóztassék ezen tételt törülni. (Elénk helyeslés a ssélső baloldalon.) Trefort Ágoston vallás- ós közoktatásügyi minister: A t. képviselő ur ugy szólt ezen tételhez, mintha én initialtam volna a kiadványt, vagy mintha ez az én ügyem volna. De azt hiszem, nem lehet ignorálni ennek a genesisét. (Mozgás a szélső baloldalon.) Én ugyan absolute nem vagyok abban a nézetben, hogy a budapesti egyetem Pázmán féle egyetem. Ez Magyarországnak állami egyeteme. (Helyeslés.) De másrészt tény az, hogy az első egyetemet, melyből a budapesti egyetem fejlődött, Pázmán alapította Nagy-Szombatban. Méltóztatott hivatkozni Toldy Ferenczre, a ki mondotta, hogy Pázmán Péter a magyar irodalmi nyelv megalapítója. Tehát ezen szempontból az egyetem fennállásának évfordulója alkalmából egy protestáns ember — a név nem titok — Szilágyi Sándor tette ezt az indítványt és az egyetemi tanácsnak ezen indítványon alapuló kérelmére vétetett fel a budgetbe ezen tétel. Azt az indítványt mindenki rendkívül ártatlannak tekintette s senki sem akart annak felekezeti színezetet adni. (Helyeslés jobbfelől.) Én csak ugy, mint a t. képviselő ur valóban nem akarom a felekezetek érzelmeit sérteni; de ugy vélem, hogy a mikor a kiadványt protestáns ember hozta javaslatba, tisztán irodalmi szempontból, föl sem volt tehető, hogy ez által a relekezetí éizelmet valami sérelem fogná érni. (Helyeslés a jobboldalon.) Lükő Géza: T. ház! Sajnálattal kell kijelentenem, hogy a t. minister ur kijelentése a valósággal nem egyezik meg, mert a költségvetés egyik vagy másik tételét nem protestáns ember initialja, hanem a minister ur, illetőleg maga a kormány s a felelősség minden esetre a minister urat illeti. Azon legméltányosabb és legildomosabb kérés, melyet Thaly Kálmán t. barátom előterjesztett, a t. minister urnak a költségvetés tárgyalása alkalmából, igen sokszor kifejezett azon nézetével összhangzásban van, hogy tudniillik semminemű vallási insultust országos alapból elő ne segítsünk. Ennek megfelelőleg kérem, hogy e tétel töröltessék. (Élénk helyeslés balfelöl.) Nem annak megakadályozásáról van szó, hogy e nagy érdekű mű megjelenjék, hanem igenis arról, hogy felekezeti insultus és ódium ne keletkezzék. Kérem, méltóztassék e tétel kihagyásába beleegyezni. Elnök: Szólásra senki sem lévén feljegyezve, következik a szavazás. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e az 5. tétel alatt Pázmán Péter műveinek a budapesti tudományos egyetem által rendezendő kiadásához hozzájárulásképen felvett 5,000 frtot megszavazni? (Igen! Nem!) A kik megszavazzák, méltóztassanak felállani. (Megtörténik. Felkiáltások: Ellenpróbát kérünk!) Tehát méltóztassanak felállani azok, kik nem szavazzák meg. (Megtörténik^) Kétség forogván fenn, a szavazatok meg fognak számláltatni. Kérem azon képviselő urakat, kik a tételt megszavazzák, méltóztassanak szakaszonkint felállani. (A jegysók szakaszonként összeszámlálják a szavazatokat.) Most kérem, méltóztassanak felállani azok, akik nem szavazzák meg a tételt. (Megtörténik.) A szavazatok összeszámittatván, 70 képviselő ur elfogadta a tételt, 52 képviselő ur nem fogadta el. Tehát a többség az 1,500 frtot megszavazta.