Képviselőházi napló, 1884. IX. kötet • 1886. február 6–márczius 5.

Ülésnapok - 1884-181

181. országos ülés i nem én bennem és nem a ministeriumban van. A t. képviselő ur bizonyosan ismeri az iskolákról szóló kimutatásokat és igy tudni fogja, hogy a népiskolák legnagyobb része nem községi, sem állami, hanem felekezeti s ha a lelkészek azokat vallásoktatás tekintetében gondozni fogják és a vallásoktatás tekintetében kötelességüket teljesítik, akkor meg fog javulni az állapot." Súlyos vád a lelkészi kar ellen. Itt van első sorban a szoktatás. Szoktassa a világi tanító a gyermekeket az imádság buzgó elvégzésére, szoktassa őket arra, hogy templom előtt fövegüket emeljék, hogy szülőiket, tanítóikat, jóltevőiket tiszteljék, ne tűrje isten nevének hiábavaló kiejtését, serkentse a tanító őket számtalan más a vallás-erkölcsi rendhez tartozó kötelességek teljesítésére. Második eszköz a példa. A gyermekek nagyon élesen figyelik meg a felnőttek cselekvését. És itt legyen példánykép a tanító mindenben a mi jó, szép, nemes, vallásos és erkölcsös. A harmadik eszköz az oktatás. Kezdve az irva-olvasástól végig a számtanig nincs az a tantárgy, melynek előadása mellett a tanító jót vagy rosszat nem mondhatna. A történet tanítása gyönyörű alkalmat ad arra, hogy a valláserkölcsi képzést előmozdítsuk. Lássa a gyermek a történelem képcsarnokában az isteni félelem, a honszeretet, a hűség, az önfeláldozás, a kegyelet, a nagylelkűség dicső példáit. SzapáryPéter, Kemény Simon, Dugovits Titus, Hunyady János, mind meg annyi történelmi példák, mennyit beszélhet a tanító s mennyit tehet a vaíláserkölcs nevelés előmozdítására ? Minden a tanítás szellemétől függ. Tény, hogy a világi tanító lényegesen befolyhat a valláserkölcsi képzésre. És kérdem, mennyiben van a cultusministeriumnak alkalma a vallás-erkölcsi képzést előmozdítani ? Első sorban a rendeletek, másodsorban az állami tam'tó-képezdék és harmadsorban a helyes szellemi vezetés által. Miért engedi a cultusminister ur aspiskigyóméregbe mártott tollal (Derültség) hivatalos tanügyi lapjában a vallások elveit,bolygattatni, pellengérrejállittatni ? Ide vezethetők vissza a cultusminister urnak Pozsonyban mondott szavai, hogy ez országban a szétbomlás tünetei mutatkoznak. Ez legyen feleletül a t. cultusminister urnak és én csak oly föltétel alatt vagyok hajlandó a 11 ezer forintnyi összeget, mely a „Néptanítók Lapja" szerkesztésére az ország pénztárából fordittatik megszavazni, ha a cultusminister ur egész erélylyel odalóghatni, miszerint minden atheisticus valláselleni irány, az országos tanügyi közlönyből kizárattassék. (Helyeslés balfelol.) Trefort Ágoston vallás és közoktatásügyi minister: Én tökéletesen egyetértek a t. képviselő úrral abban, hogy a „Néptanítók II. 1886. 101 Lapja"-ba vallási dogmák feszegetése nem való. 0 talán szeretné, ha behoznák a censurát, de én nem. Egyébiránt terjedelmében el kellene olvasni, mert én nem ismerhetek minden ezikket, hogy látná az ember, minő szellem uralkodik benne. Különben nem szeretem, ha csak egyes efféle tételek is előfordulnak a Néptanítók Lapja"-ban és minden esetre oda fogok hatni, hogy az ilyenek elkerültessenek. (Helyeslés.) Hogy a politikai ügyekről és eseményekről egyes apercuk fordulnak elő a lapban, az azért van, mert a néptanítók szegények, tehát nem költhetnek még más újságokra is. (Helyeslés.) Sokat tudnék mondani a vallásoktatást illetőleg, miről a képviselő ur szólt; de én nem akarok olajat a tűzre önteni. Az bizonyos, hogy nem a cultusministeriumot terheli a hiba, ha valahol a kellő vallásoktatás hiányzik. Méltóztatott ismét kikelni a modern idők ellen, hogy most ilyen meg olyan bűnök fordulnak elő. Igenis előfordulnak és előfordultak, mióta emberek léteznek. ( Ugy van]! Ugy van!) Olvassuk csak a történelmet; például az ellenreformatio, vagy a XVIII. század történetét; mindazok a bűnök, vétkek, rossz szokások, melyek ma a előfordulnak, előfordultak akkor is, (Ugy van! Ugy van!) sőt merem állítani, hogy bizonyos tekintetben a mai kor jobb, mint az előbbiek, mert mindenesetre humanusabbb. (Ugy van!) Ezek a dolgok mindig az emberi természetben rejlenek, ez a peccatum originale és bármennyi befolyása is legyen az egyháznak, ezek mindig elő fognak fordulni. De az /kétségtelen, hogy az egyház erélyes tevékenységétől mindig jó eredményeket lehet várni. (Általános helyeslés.) Lesskó István: Félreértett szavaim helyreigazítása végett kérek szót. (Halljuk!) Én nem a censuráról beszéltem t. minister ur, hanem a tanügyről. (Ugy van! halfelöl.) Göndöcs Benedek: T. ház! (Halljuk!) A „NéptanítókLapja" ellen panasz emeltetett most és a múlt évben is. A múlt évben felemlittetett, hogy a pünkösd napja jő s a képviselők szét mennek, de azokat nem a szent lélek, hanem a pártérdek szállotta meg és nem igazságot hirdetnek az ifjúságnak a tanítók, hanem azt, hogy kövessék a kormány intézkedését. Akkor gróf Apponyi Albert képviselő ur egy ily ezikket olvasott fel, melyről megbotránkozással láttam hogy nem oda való, most pedig Lesskó István képviselő ur olvasott fel egy ezikket, mely őszintén szólva, ismét nem oda való, mert nekünk nem czélunk a felekezetek közt bonyodalmakat, gyűlöletet, hanem szeretetet hirdetni. (Helyeslés és derültség.) Mindazt, a mi megbotránkoztatja a felekezetek hitérzelmeit, szorosan kerülnie kell e lapnak s engem vigasztal, hogy a mint tavaly a minister