Képviselőházi napló, 1884. IX. kötet • 1886. február 6–márczius 5.

Ülésnapok - 1884-180

ÍH 380. országos ülés febrmár 10. 1886. kedelemügyi minister költségvetésében ipari czélokra és a kassai gépipariskola számára 125,000 forint van előirányozva, addig a szakminister nr költségvetésében ipar- és kereskedelmi iskolákra, muzeumokra és hasonló czélokra 225,000 forint vétetik fel. Megvallom, t. ház, nem értem, miként vannak ezen ipari czélok itt a közoktatási minister tárczájába fölvéve. Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi minister r Az iparoktatás ide tartozik! Lázár Ádám: Én azt hiszem, hogy ez az eddig dívott szakszerűség a minden rendszeres beosztás nélküli, különböző tárczákba való fölvétel következménye. Azonban, hogy ez sem a czélszerű kezelésnek, sem pedig a kellő ellenőrzésnek nem felel meg, ezt, azt hiszem, épen maga a minister ur be fogja látni. Annál inkább kitűnik pedig ezen anomália, mert már történtek esetek, hogy egyik-másik tárczából áthelyeztettek költségek oda, a hova talaj donképen tartoznak. Nem szándékozom ez alkalommal azon iránnyban indítványt tenni, hogy helyesebb beosztás tekintetéből az ily költségek a tulajdonképpeni tárezába tétessenek át, mert azt látjuk, hogy a t. minister ur az általános tudományosság szempontjából, mondhatni encyclicus irányban nem igen szűkmarkú a különböző ipari czélokra, különböző ipari tanintézetek fejlesztésére szükséges költségekben ; ámbár igen jól tudhatná, hogy a ki sokat markol, keveset fog és különösen azt ajánlanám, hogy itt a fővárosban központosított, költségesebb és fényűzőbb építkezéseknél megtakarítható összegekkel a vidéken szükségesebb ipartanmuhelyeket látogató tanulók segélyezésére fordítaná,azt hiszem, ez által sokkal inkább elérhetné azon czélt, a mit mindnyájan óhajtunk, mert például a budapesti iparközépiskola 62,000 forinttal szerepel a jelenlegi költségvetésben. Megengedem, hogy ez kitűnő ifjú iparosokat részint a szakoktatás, részint pedig a rajz és hasonló tantárgyak terén növelhet és azon kitűnő segédeszközök, a melyekkel itt rendelkeznek, hasznavehetők itt a főváros területén, de mihelyt az az iparossegéd itt" kiképezttetik és a vidékre megy, már anyagi tekintetben sem rendelkezik olyan eszközökkel, hogy a tanképesítést felhasználja. Ha a minister ur szem előtt tartja a vidéki iparosok előhaladását, méltóztatnék a fővárosban megtakarítható összegekből, valamint Irányi t. képviselőtársam által ajánlott feles megtakarításokból valamit ide fordítani és akkor üdvös eredményeket érhetne el. T. ház! Már a múlt évi költségvetés tárgyalása alkalmával ugyanezen tételnél bátor voltam felszólalni és a t. minister urnak 1879-ben kiadott rendeletének megjegyzésére hivatkozni, a hol a polgári iskoláknak ipartanmtíhelyekkel való felszerelését hangsúlyozta, hogy a hol szükséges, | azokat be fogja hozni, ugyanakkor egy határozati javaslatot is nyújtottam be, a mely hasonló értelemben szólott, hogy a hol nem szükségesek a polgári iskolák, más természetű iskolákká alakítsa át. Ezen határozati javaslatot a minister ur azon biztosító nyilatkozattal utasította vissza, hogy valamint eddig, ugy a jövőre is mindent megfog tenni, hogy lehetőleg, a hol a polgári iskolának 4., 5., 6. vagy az utóbbi két osztályai nincsenek felállítva, a körülményekhez képest, rajz, iparoktatás és ipartanműhelyekkel való felszerelése iránt lehetőleg gondoskodni fog. És én azon biztos reményben, hogy a minister ur be fogja váltani igéretét, ezt tudomásul vettem és visszavontam határozati javaslatomat. Most, hogy a jelen körülmények között, bátor vagyok újból épen a marosvásárhelyi polgári iskola érdekében felszólalni, szabad legyen egy fontos új körülményt felhozni. Ez vonatkozik egy Marosvásárhelyt felállítandó székelyföldi iparmuzeumra. Ugyanis a székely művelődési és közgazdasági egyesület központi igazgató választmánya a múlt évi országos kiállítás alkalmával elhatározta, hogy Marosvásárhelyt egy székelyföldi iparmuzeumot fog felállítani. És annak érdekében a kellő lépéseket megtéve, már közkézen forog azon programm, mely szerint ezen székelyföldi iparmúzeum szervezendő volna. Szabad legyen ebből a később összefüggésben hozandó kérésem indokolásául néhány sort felolvasni tájékozás végett: (olvassa): „A létesítendő iparmúzeum czélja a Székelyföld kézmű- és házi-iparát részint technikai, részint iparművészeti irányban az által fejleszteni, hogy az illető ipartízőknak alkalom nyujtátik jeles munkák szemlélése, valamint az újabb segédeszközök gyakorlati kipróbálása útján iparukat versenyképesebb színvonalra emelni. Az iparmúzeum gyűjteményei nem képeznek két elkülönített „technológiai" és „iparművészeti" osztályt, hanem az intézet szervezésénél azon törekvési czél szolgáland irányadóul, miszerint az iparos a solid szerkezetet egyfelől, a stylszerű kivitelt másfelől egymást kiegészítő, egyaránt fontos kelléknek tekintse; más szóval: a székelyföldi iparmúzeum azon két irányt, melyet a „technológiai" és „iparművészeti" muzeumok elkülönítve karolnak fel, mint egymástól külön nem választható és egymást szorosan kiegészítő feltételét az ipari haladásnak egyesítve vonja be működési körébe. A gyűjteménytár mellett olvasó- és rajzhelyiség rendezendő be, mely a legszükségesebb kézikönyvekkel, továbbá szerkezeti és muipari rajzgyűjtemény ékkel szerelendő fel és mely helyiségben — lehetőleg az esti órákban és ünnepnapokon — az iparmúzeum illető tisztviselője és az e czélra megnyerendő tanerők útmutatása mellett önálló kézműiparosok és iparossegédek számára rajz| gyakorlatok fognak rendszeresittetni. E mellett