Képviselőházi napló, 1884. VIII. kötet • 1886. január 18–február 5.

Ülésnapok - 1884-164

164. orBxiigoB ülés január 20. I85ÍS. 75 gyón érdekes világot vet a kormány által eszkö­zölt műszaki előmunkálatok értékére, hogy a költségelőirányzat 426,000 forinttal állapíttatott meg; ily költségtervet mutatott be a minister ur a törvényhozásnak, mely Összeg a törvényhozás által tényleg megszavazva lett. A versenyre érkezett vállalati ajánlatok kö­zül csak egy volt, mely a munkálatokért az elő­irányzatnál nagyobb összeget kért. A legolcsóbb ajánlkozó pedig késznek nyilatkozik a 426,000 forint költséggel előirányzott munkálatot 290,600 forintért, tehát 136,000 forinttal olcsóbban végre­hajtani. Ezen eredmény azt igazolja, hogy a terve­zett munkálatokra 136,000 forinttal több költsé­get számítottak, mint a mennyit a tényleges viszonyok helyes számbavételével előirányozni szabad lett volna, azért igen különösnek tűnik fel, hogy magánál ezen míveletnél csak 33%-kal té­vesztették el a számadást, a mit nem szabad lett Tolna eltéveszteni. Továbbá a győri körtöltések kiépítésére be­érkezett ajánl tok 488,000 forint és 290,000 forint között ingadoznak, tehát a legdrágább és leg­olcsóbb között kerekszám 200,000 forint a kü­lönbség, mely annyit jelent, hogy a vállalkozók — tisztelet a kivételeknek — a magyar állammal szemben az üzleti soíiditással igen keveset törőd­nek és aránytalanul magas nyereségre számítanak. Kérdem ezek alapján a minister urat, hajlandó-e intézkedni és kellő óvatossággal eljárni, hogy a költségelőirányzatok megállapításánál az illető hivatalos közegek kellő lelkiismeretességgel járja­nak el s az állam érdekeit tartván szem előtt, felületes költségelőirányzatot ne készítsenek, ha­nem a tényleges viszonyok helyes számbavételé­vel, mindig kevesebbre tegyék a költségelő­irányzatot s azt túlságosan soha ne emeljék, ne­hogy a közvélemény, melynek igen szigorú az ítélőszéke, a kivételesen tévedés esetében is gya­nút ébreszszen s megvonja bizalmát azoktól, kik­nek erre a bizalomra különben is igen nagy szűk sége van." Eddig tart, t. ház, az első pont. Mindenekelőtt bátor vagyok megjegyezni azt, hogy az való, hogy 426 ezer forinttal volt az összköltség előirányozva a felhozott munkálatoknál és hogy az 136 ezer forinttal olcsóbban adatott ki. Az a kérdés, honnan a különbség? Egyéb tervezetek készíttettek ta­lán, mint a melyeknek készíttetniök kellett volna, vagy oly részletek hagyattak el vagy vétettek fel, a melyeknek kihagyása vagy felvétele helytelen volt ? Nem. Maguk a tervezetek, a miket különö­sen néhai Bodoky ministeri tanácsos a legnagyobb lelkiismeretességgel és részletesen megvizsgált, megfelelnek a műszaki követelményeknek. Az árakban már jelentékeny különbség van. A leg­első az, hogy az ügynevezett egységi árak, a melye­ken alapszik az egész áremelés, jelenleg sok­! kai olcsóbbak, mint voltak régebben,. Mik ezek az egységi árak? Az egységi árak alakulnak azon évnegyedenként az egyes hatóságok által a ministerinm részére benyújtott kimutatásokból, a melyek azt tartalmazzák, mi az ára a napszámnak, kézi munkának, fuvarnak ; mi az értéke egyik és másik vidéken, például ilyen meg olyan minő­ségű kőnek és hogy bizonyos mennyiségű töltést mennyiért készítenek; hogy mily összegért vég­zik a földnek oda hordását és mindason teendő­ket, melyek egyik és másik művelet körül végre­hajtandók. Hamar most például valamely vidéken a napszám 80 krajczárral volt felvéve és az ké­sőbb leszáll, 60 krajezárra, ez jelentékeny kü­lönbséget tesz, a nélkül, ho<ry maguk a terveze­tek rosszak lettek volna. Ep így van a dolog akkor is, ha bizonyos minőségű kő, melynek ér­téke köbméterenkint, hatósági jelentések követ­keztében 2 forint 50 krajczárral volt fölvéve, je­lenleg 2 forintért szerezhető meg. Ennél szintén j'elentékeny megtakarítás fog eszközöltetni a nél­kül, hogy a tervek e miatt hibásak lettek volna. Általában véve t. ház, nemcsak a Rábánál, Rábczánál és a Győrnél előforduló munkálatok­nál, hanem a felső dunaiaknál, a tiszaiaknál, a kö­rösieknél és a dorogiaknál is nevezetes árcsökke­nést lehet constatálni a legutóbbi időben. Ezelőtt pár évvel a megállapított egységárak szerint a 0 ponttól felfelé kotrásokat köbméteren­kint 80 kraj czárért számítottak s a kormány na­gyobb munkálatokat a Tiszánál kénytelen volt kiadni. Azóta némely nagyobb munka megszűnt. Lehet, hogy ennek is van befolyása az árak csök­kentésére; de lehet, hogy az idézte elő e válto­zást, hogy — miután arról győződtem meg, hogy egyszer-másszor, ha szabad e kifejezéssel élnem, falhoz van szorítva a kormány, mert nem képes másként eszközöltetni a munkát, mint vállalkozók­kal, néhány kotrógépet készíttettem. Mihelyt e gé­pek megjelentek, kezdetben a Tiszánál, később a Kőrösnél s a Bodrognál ugy a kotrási, mint a töltés-hányási és töltésemelési munkák olcsóbbak lettek, ugy hogy 1885-ben a kötrá?ok köbméte­renkint a Tiszánál a 0 pont felett 46 krajezárba kerültek, holott azelőtt 80 és néhány krajezárért sem lehetett azokat kiadni. Azt gondolom azon­ban, hogy az csak nekem nem bűnöm, hogy ha a munka ma olcsóbb, mint volt ezelőtt. A t. képviselő ur óhajtja, hogy arra utasít­tassanak az illető közegek, hogy pontosan, de minden esetre olcsóbban készítsék a tervezeteket. Bocsánatot kérek, de e tanácsot nem fogadha­tom el, {Helyeslés jobbfelől) mert ha tévedhet a költségvetési előirányzat, tévedjen inkább felfelé, mint lefelé, mert igen sok bajt okozott már az, hogy némely költségvetés kisebbre volt előirá­1 nyozva; holott abból, ha valami megmaradt az i előirányzott összegekből, baj még soha s em szár­10*

Next

/
Thumbnails
Contents