Képviselőházi napló, 1884. VIII. kötet • 1886. január 18–február 5.

Ülésnapok - 1884-163

40 165. országos Illés január 19. 1886. tánik az. És a háznak tulaj donképen képviselők­ből álló tisztikara az elnököt és alelnököket kivéve, nincs is. Thaly Kálmán: Nem erről szóltam. Csernatony Lajos: De ez nem zárja ki a felelősséget az átküldésnél. Ott nincsenek jegyzők, kik az üzeneteket átviszik, hanem az elnököknek meg van a felelősségük az iránt, hogy az üzenet­váltást eszközlik. Csak arra vagyok bátor figyelmeztetni a kép­viselő urat, hogy az által, hogy nem jegyzők viszik át az üzeneteket, nem esik el a felelősség, mert a felelősség meg van az elnököknél. Thaly Kálmán: Szavaim kimagyarázása végett kérek szót. Csernatony Lajos képviselő ur reám hivatkozott, hogy én Anglia példájára utal­tam, de engem félreérteni méltóztatott. Én nem az üzenet-váltás miképen történésére, hanem a külső­ségekre hivatkoztam. A jegyzői üzenet-váltás speciális magyar intézmény és épen ezen nemzeti sajátságot nem akartam feláldozni. Midőn Anglia, Németország és Franciaország parlamentjeinek eljárására hivatkoztam, ez csak analógia kedvéért történt. Különben, ha méltóztatnak megengedni, a mi­nisterelnök ur szavaira kivánok megjegyzést tenni, hogy tudniillik nehézséggel jár az eddigi érint­kezési mód, mert egyik vagy másik háznak néha csupán azért kell ülést tartania, hogy az üzenetet .átvehesse. Elismerem, hogy ez az eshetőség fenforog. A mi házunknál ugyan kevésbé, mint a főrendiház­nál; de a ministerelnök ur a nemzeti sajátság el­törlésére egy szóval sem méltóztatott reflectálni, pedig itt ez a fődolog, hogy az ok nélkül el ne töröl­tessék. Azonban ha a gyakorlatiság: a és czélszerű­ségre méltóztatik a súlyt helyezni, vájjon nem le­hetne e azon közvetítést tenni, hogy mikor a két ház ülésezik, ?kkor jegyzők által történjék az üzenet­váltás, mert ez nem okozna nehézséget. Szilágyi Dezső: T. ház! Azon esetre, ha a t. ház, a jelenlegi gyakorlat megváltoztatását el­fogadná, arra az esetre én egy módositványt aján­lanék. (Holljuh! Halljuk!) Legyen szahad mindeneke őtt Angliára nézve egész általánosságban csak annyit megjegyez­nem, hogy én ugy tudom, hogy 1854 óta ott el­törültetett az a szokás, hogy az egyik ház a mási­kat csak annak nyilt ülésében értesítette. Az a mi módosítványomat illeti, ez vonatkozik arra, hogy, miután itt csakis azon határozatokról van szó, a melyeket egyik ház hoz s a melyek a másik házzal közlendők, a mely közlés egy neme az alkotmányos procedúrának : én azt óhajtanám, hogy ez ne fosztassák meg annyira minden forma­ságtól és ünnepélyeségtől, hogy az egyszerű érte­sítés vagy kézbesítés niveauj ára sü'lyedjen. (Helyes­lés a baloldalon.) Tudom ugyan, hogy a méltósági és illedelmf szempontok túlzása üres szokásokat hoz létre; de másreszt egy actus jelentősége ki van fejezve az által, hogy azon actus mi módon történik és kik által, hajtatik végre. (Ugy van! baloldalon.) Nem kell azt képzelni, hogy itt mindenféle értesítésről van szó; mert itt csakis arról az érte­sítésről van szó, mi egyik háztól a másikhoz küldetik; már pedig az egyik ház határozatainak a másik ház tudomására hozatala nem foglal ma­gában minden értesítést. Ha a t. ház, a jelen gyakorlattól eltérne, erre nézve legalább a következőket óhajtanám ki­fejezni. (Halljuk! (Halljuk!) Először is hagyassák el a kézbesítési könyv említése és a helyett mon­dassék ki a második alineában, hogy az átvételről elismervény adandó. Ez az egyik. (Helyeslés a bal­oldalon.) A másik, a mire sxilyt helyezek, az, hogy fel­fogásom szerint az egyik ház csak akkor van ér­tesítve a másik ház határozatáról, ha ez az értesí­tés a háznak erre a ezélra rendelt orgánuma által teljesittetik. Az az orgánum pedig, a mely a házat kép­viseli, senki más nem lehet, mint az elnök, vagy ha az elnök nem fungál, az elnöki tiszt vitelével megbízott alelnök; nem pedig azon tisztviselő, ki segédje s a háznak alkotmányos értelemben semmi tekintetben sem orgánuma, (Helyeslés a baloldalon.) Itt tehát nem kezelési intézkedésről van szó, hanem arról, hogy a két ház közti érintkezésre nézve minő forma állapíttassák meg s mi lesz e tekintet­ben ezentúl az alkotmánynak megfelelő eljárás. Ennélfogva én a második alinea helyett, mely igy szól : Ezen átküldés kézbesítési könyv mellett esz­közlendő. A kézbesítés lehetőleg az elnök, vagy az alelnök saját kezeihez; minden esetre azonban leg­alább is a hivatalos elnöki irodában ezzel megbízott tisztviselőnél teljesítendő, a következő szövegezést ajánlom elfogadásra : „Az átvételről elismervény adandó.A kézbesítés az elnök,vagy az őt helyettesítő alelnök kezeihez történik." (Helyeslés a baloldalon.) Ábrányi Kornél jegyző (olvassa a határozati javaslatot). Madarász József: Csak azon tiszteletteljes kérdést vagyok bátor t. elnök úrhoz intézni, vájjon általánosságban befejeztetett-e a vita, vagy nem? Mert ha nem, akkor kérem, hogy miután ugy ve­szem észre, hogy eddig senki általánosságban nem szólott, legalább a magam részéről általánosságban egy pár szót megjegyezhessek. Elnök: Megvallom, hogy midőn Thaly kép­viselő ur az előadó ur után szólani kivánt, azt hittem, hogy általánosságban kivan szólani. De ő tisztán csak az 1. §-hoz szólt és igy azután az egész tárgyalás téves irányt vett. Első dolog, hogy mielőtt e szakaszra áttérnénk, a képviselő urak általánosságban szóljanak a tárgyhoz. Minthogy

Next

/
Thumbnails
Contents