Képviselőházi napló, 1884. VIII. kötet • 1886. január 18–február 5.
Ülésnapok - 1884-163
163. orseágos ülés január í9. ISSfi. 35 után feladják, mily czímen emlegetik folyton az államot? Programmjuk lehet: Magyarország eszméje, de arra, hogy az a magyar állam eszméje legyen, kell, hogy előbb lássuk a magyar állam függetlenségét. És ha Grünwald Béla t képviselőtársam ugy állítja fel a kérdést, hogy csak ugy lesz magyar nemzeti állam, ha előbb európai állam lesz : én azt mondom, csak igy lesz magyar nemzeti állam, ha előbb teremtünk független államot. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) T. ház! Hogy mit fog a nemzet elfogadni azon számcsoportosításokból, melyek itt hat napi vita alatt elhangzottak és mit fog visszautasítani: nem tudom. Annyit tudok, hogy minden csoportosítások daczáia a közvélemény látja, érzi, hogy az önök gazdálkodása nem a rendezés, hanem megfordítva, a rendetlenség felé vezeti a nemzetet! (Ugy van! a baloldalon.) És minél tovább folyta ttatik e kormányzat, annál nagyobb lesz a rendetlenség, mig aztán be nem fog következni a veszély. Ezt óhajtom én kikerülni, ezért nem fogadom el :•>. költségvetést s ajánlom újra határozati javaslatomat elfogadásra. (Elénk, hosszantartó helyeslés a szélső baloldalon.) Hegedüs Sándor előadó T. ház! Személyes kérdésben és szavaim helyreigazítására kértem engedelmet a szólásra, ennek következtében j ól tudom, hogy nincs jogom azon érdemleges észrevételekre, melyeket Helfy t. képviselőtársam az imént előadott, ellenészrevételeket tenni. (Zaj.) Szorítkozva tisztán a személyes kérdésre, első sorban bátor vagyok a t. háznak megjegyezni azt, hogy én Helfy t. képviselőtársamtól indokolatlannak tartom tegnapi igénytelen felszólalásomra vonatkozó azon általános észrevételt, hogy annak hangja nem volt méltó a tárgyhoz és azon szónokokhoz, kikkel szemben észrevételeimet megtettem. Mert én bátor vagyok előre bocsátani, ha csak ez szükséges, hogy mindazon szónokok beszédeit igen jeleseknek és a parlamentarismus színvonalán állóknak tartom és tartottam, de ezt előre bocsátva, felkérem a háznak minden egyes t. tagját: méltóztassék beszédemnek bármely passusát vagy bármely szavát felemlíteni, melyben akár az illető igen t. szónokok tehetségei, akár jelleme a legtávolabbról is érintve volna. (Zaj a szélső baloldalon. Felkiáltások: Nem arról van szó!) Ha az ellenzék részéről minden áldott nap ámítás, meggyőződésnélküliség, rossz politika, könnyelműség, az ország érdekeinek föláldozása s más ily kifejezéseket hallunk {Igaz! ügy van! a jobboldalon. Zaj a szélső baloldalon) s ha csak azt halljuk, a mit ma Helfy t képviselőtársamtól hallottunk, hogy tudniillik nekem jogom lett volna igy beszélni, ha mellettem lett volna az igazság (Zaj a szélső baloldalon. Halljuk ! jobbfelől) és ha azt halljuk, hogy azokban, kik sysiphusi munkát végeztek, meggyőződés volt: ez kétségtelenül [ mind azt jelenti, hogy bennem és bennünk igazság és meggyőződés nincs. {Felkiáltások a szélső baloldalon: Ugy is van ! Zajos ellen monda?ok a jobboldalon.) Az ilyen.napokon és heteken át használt,de még ezeknél keményebb kifejezésekkel szemben én szabadságot vettem magamnak, hogy azoknak az általános fogalmaknak a gyakorlati életben való tarthatat • lanságát és tartalmatlanságát kimutassam. (ÉVnk helyeslés a jobboldalon. Zaj a szélső baloldalon.) Egyebet én nem tettem. Személyére senkinek sem vonatkoztam, tehetségét, jellemét senkinek meg nem támadtam, csak általánosságban mutattam rá azon kifejezések tarthatatlansága és tartalmatkmságára: és igy bocsásson meg a t. képviselő ur, de vádiát nem,értem. (Élénk helyeslés a jobboldalon. Zaj a szélső baloldalon.) A másik, mit tenni kívánok, egy rectificatió. (Halljuk! jobbfelől) Ez pedig abban áll, hogy Helfy t. képviselőtársam azt állította, hogy én az ellenzék két pártárnyalata közt a mythologiából vett hasonlatot kiosztottam. Ez nem áll. Beszédemnek ezen passusát fel fogom olvasni. (Felkiáltások a szélsőbalról: Nem kell! Jobbfelől: Halljuk!) A rectificatióhoz a házszabályok értelmében jogom van (Felkiáltások a szélső baloldalról: Ez nem személyes kérdés! Zaj. Halljuk!) s ezen túl terjeszkedni nem fogok, rectificálni pedig máskép nem lehet, mint ha felolvasom az illető passust: „Mert az ellenzéki pártok részéről a vita folyamán szüntelenül hallottuk a panaszt az ellenzéki kenyér keserű voltáról, hálátlan természetéről, tudniillik abban az értelemben mondom, hogy eredményre a küzdelem még eddig nem vezetett; és igy miután különösen a szélső bal azt a hasonlatot használta, hogy sysiphusi munkát folytat, a mythologiában pedig csak egy Sisyphus van, igen természetes, hogy a másik oldalról a mérsékelt ellenzékről jövő panasz folytán én ennek fájdalmát csak Tantalus kínjaihoz hasonlíthatom." Az eredménytelen erőfeszítés kínjait én a mythologiai hasonlat szerint alkalmaztam, egyik képet kaptam a szélső baloldalról, a másik képet alkalmaztam a mérsékelt ellenzékre, de sértő értelemben egyiket sem vettem, az önzés vádját senkinek nem tulajdonítottam, a mint tulajdonították nekem, hanem tulajdonítottam azon érzést, mely a terméketlen, az eredménytelen munka következtében megszállja az embert. (Élénk helyeslés és éljenzés a jobboldalon.) Gr. Szapáry Gyula pénzügyminister: T. ház! (Halljuk!) Helfy képviselő ur hivatkozván reám felszólalásában, meg fogja nekem engedni és természetesnek találni a t. ház, hogy néhány szóval reflectaljak beszédére. (Halljuk! Halljuk/) Azt mondja különösen Helfy képviselő ur, hogy a költségvetési vita alkalmánál miért nem szólaltak fel többen ez oldalról a költségvetés védelmére. Ennek egyik oka t. ház, lehet az, hogy a költségvetési vita alkalmával mondottak 5»
