Képviselőházi napló, 1884. VIII. kötet • 1886. január 18–február 5.
Ülésnapok - 1884-174
174. omágos ülés február 3. 1886. 317 drága telivér anyagot nem tartom csupán luxus ezikknek; mert nézetem szerint ennek az aczélja van, hogy okszerű keresztezés által, mintegy alapját vesse meg, annak a jó vérű s értékesebb telivér anyagnak, mely oly sok czélra beválik; s a melyet ugy a nagyobb, mint a kisebb birtokos, sőt a jobbmódú földmíves-gazda is haszonnal tenyészthet. (Élénk helyeslés a szäső haloldalon.) Hogy ez állításomban nem tévedek, hivatkozom a legközelebbi országos lókiállítás eredményére. A kik azt figyelemmel kisérték, meggyőződést szerezhettek arról, hogy oly megyékben, a hol már hosszabb idő óta a lótenyésztés kellő gonddal s okszerűen űzetik, mily magas fokot ért el a lótenyésztés s hogy maguk földmívesgazdáink mily nagy értékű ló-anyaggal rendelkeznek. Elismerem, hogy az e czélra előirányzott összeg jelen viszonyaink között soknak látszik; de mivel meg vagyok arról győződve, hogy a kiadott összeg nem lesz kidobva, mert a mit az állam kiad, azt a tenyésztők kamatostól visszakapják {Helyeslés a szélső baloldalon) és mivel e gazdászati ágból hasznot remélek, melyre, valljuk meg őszintén, égető szükségünk van : az e czímen előirányzott összeget megszavazom. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Petrich Ferencz: Szavaim értelmének helyreigazítása végett óhajtok néhány megjegyzést tenni. (Halljuk! Halljuk!) Valóban nem értem t. ház, előttem szólott t. barátom aggodalmát. A vélem szemben hangsúlyozott véleménye engem ép ugy meglepett, mint Lits Gyula t. képviselőtársam minapi felszólalása, mert én egészen más szempontból indultam ki, mint t. barátom, Lits Gyula s előttem szólott t. képviselőtársam, kik ugy látszik félreértették szavaimat. En, t. ház, kijelentettem beszédemben, hogy a lótenyésztés fontosságát magam is elismerem. Csak párhuzamot vontam a lótenyésztés és gazdaságunk többi ágainak kormányunk általi támogatása között és azt az aggodalmamat fejeztem ki, hogy ez utóbbiakról nem gondoskodnak ugyanily arányban. A lótenyésztés emelésére előirányzott 3.560,000 frt nem volna sok, ha e tárczánál az egész költségelőirányzat 30—40 millió forintra rúgna. Midőn ezt felhoztam, az a czél vezetett, hogy sokszor hallottam a kormány tagjaitól, midőn azt hangoztattuk, milyen nagy gazdasági életünkben a visszaesés, hogy ha boldogulni akarunk, tenyészszünk állatot. Mintegy jelszó lett, hogy minden boldogulás csak az állettenyésztéstől függ. Én a lótenyésztést, mint a gazdaság emelésének egyik eszközét, nagyon hasznosnak tartom, de jövedelmi tekintetből tisztán ahhoz ragaszkodni nem vélem helyesnek. Például csak azt hozom fel, hogy egy negyedtelkes kisgazda, a ki két csikót nevel, jól cselekszik, de ha négyet nevel, az már kárára van. En a lótenyésztés fontosságát soha kétségbe nem vontam s azért kérem barátaimat, ne magyarázzák félre szavaimat. Hisz maga a pénzügyi bizottság is beterjesztett véleményében belátja, hogy e téren aránylag túlsúlyba estünk és hogy óvatosnak kell lennünk. Engem az óvatosság késztetett felszólalásra. A tételt különben elfogadom. (Helyeslés) Madarász József: T. ház ! Magam is csatlakozom Petrich Ferencz t. képviselőtársa inhoz és mindazon tételeket, melyek e czím alatt a költségvetésbe fel vannak véve, elfogadom. Sőt még a bizottság által eszközölt 6,500 forint törlést is elengedném. Nem is azért szólalok fel. Hanem felhozta a t. előadó ur, hogy az ezelőtt még ezen oldalról is átkosnak nevezett delegationalis intézmény határozata következtében oly költségek háramolnak az országra, melyeket az ország önmaga nem ajánlott meg és bizony nem is igen szívesen ad meg. Remélem, hogy t. Bornemisza képviselőtársam is nem ugy értette az előirányzat elfogadását, hogy abban benfoglaltatnak amaz emelések is, miket a t. előadó ur most említett, melyek tudniillik az ezelőtt ezen oldalról is átkosnak nevezett delegationalis intézmény határozat a következtében mondatnak elfogadandónak. Hiszem és remélem, hogy ő sem ily módon járul ezen az országnak jelen pénzügyi helyzetében ugy is igen terhes előirányzathoz. En azok közé tartozom, kik valamely czélt gyakorlatilag is óhajtanak elérni és mivel óhajtom a mag5 r ar kormány lótenyésztési gazdaságánál alkalmazott közös hadseregbeli tiszteknek és közlegényeknek eltávolítását s óhajtom, hogy ezek eredeti rendeltetésükre visszavezéreltessenek, elérkezettnek látom az időt arra, hogy megtagadjam ezen felemelést s ennek következtében oda iparkodjam terelni e tiszteket, a hova hivatásuk rendeli: a közös hadseregben való szolgálatra. A magyar állami méneseknél és gazdaságoknál szükséges erőt vegye a magyar állam, vegye a magyar minister, a magyar felelős honvédelmi ministerium rendelkezésére álló egyének köréből, vagy esetleg lassankint vegye azt az arra alkalmas magyar állampolgárok közül. (Élénk helyeslés a szélső bal' oldalon.) És mert ez azon álláspont, mit én fokozatosan mindig követni akarok,ismétlem, itt megkülönböztetést kivánok tenni. Azt az előirányzatot, mely a költségvetésben előterjesztetett, egész terjedelmében elfogadom, azon összeget pedig, mely az előirányzaton felül a közösügyes bizottságokban elfogadott fizetésemelések következtében e hazára
