Képviselőházi napló, 1884. VIII. kötet • 1886. január 18–február 5.

Ülésnapok - 1884-162

162, országos ülés január 18. 1886 25 akarok igaztalan lenni t. ház! Hallottunk az ellenzéktől pénzügyi politikát, csakhogy az a baj, hogy ez a pénzügyi politika felkarolva egyúttal az összes közgazdasági helyzetet, szörnyű' általánosságban emlegették. G-aál Jenő, Horánszky Nándor képviselő urak igazságos kormányzást, önzetlenséget, előrelátást követelnek. Én az általános szavakat tervekre feloldani, törvényjavaslatba beönteni, a kormányzás keretébe felvenni nem tudom. Még a legpraetieusabb, legrészletesebb volt Beöthy Ákos képviselő ur, a ki azt mondotta: „nagyszabású comprehensiv működésre van szükség!" Az igazat megvallva, ezt sem birtam megfogni: hanem a ki megfogta, szaladjon el vele. (Élénk derültség.) De nem elégedtek meg a pénzügyi helyzettel, a közgazdasági helyzetet is felkarolták. Nézetem szerint ez mindig helyén van, de legyünk tárgyilagosak. Gaál Jenő képviselő ur azt mondotta, hogy e kormány azon nagy közgazdasági veszélyekkel szemben, melyek bennünket környékeznek, a. struez politikáját követi, bedugja fejét a homokba és nem lát. Én nem tudom, t. képviselőtársam mily madárhoz ki\ ánja magát hasonlítani, ily hasonlattal tehát nem is szolgálhatok. Hanem egyre bátor vagyok őt figyelmeztetni. Ha ő felemelte fejét és körültekintett Európában, láthatta, hogy másutt e bajok, nemcsak hogy léteznek, hanem még nagyobb mérvben léteznek. Másodszor láthatta, hogy igaz: volt enquéte Angliában. Francziaországban, Olaszországban — és közbe legyen mondva — az olasz enquéte az amerikai versenyre nézve egészen más eredményre jutott, mint Gaál Jenő képviselő ur; továbbá hozzáteszem, hogy nálunk is volt enquéte -- mert mini a franeziaországi közgazdasági egylet, ugy a miénk is hívott egybe eongressust — és mindez enquétek conclusiój'a mivolt? Igen hasonló volt ahhoz, melyet tavaly a nálunk tartott nemzetközi eongressuson is emlegettek és részben ki is mondtak: intensiv gazdálkodás, szakértelem-lejlesztés, takarékosság, az állattenyésztés fejlesztése, talaj-javítás és több ilyen, némelyek szerint banális dolgok. Hát nézzük meg, nem találunk-e e költségvetésben a g,.zdasági és ipari szakoktatás fejlesztésére semmit? A talaj-javításra, a hitelviszonyok javítására, semmit ? A folyam-szabályozásra semmit? Tovább megyek; még egy, nézetem szerint igen fontos és legpraetieusabb módszert ajánlottak, a vasút: tarifák leszállítását és az állam befolyás;! alá kerítését. Hát e téren a kormány nálunk nem tett semmit? Hát a magyar állam vasúti hálózata nem egészen az állami érdekek szolgálatában van ? (Felkiáltások a szélső baloldalon: Tolnay!) Én itt nem személyekről beszélek. És e vasúti politika, folytán nem haladunk e előre ép a legdemocraticusabb reformok terén? Méltóztassék a tényeket vizsgálni •és nem elmerülni a phrázisokba! KÉPVH NAPLÓ. 1884—87. VIII. KÖTET. És még egyet. Van egy ország, mely mindezekben nnV tovább ment: Németország:. Ott sok oly állami experimentatio történt és történik, mely az állam régi kereteibe bele nem illett: baleset elleni biztosítás, nagy monopóliumok s több ilyen. De bátor vagyok figyelmeztetni t. képvislőtársaimat arra, hogy meg nem érett, ki nem próbált tervek hazájává Magyarországot tenni nem lehet. Hivatkozom a porosz trónbeszédre, mely azzal a szigorú eredménynyel végződik, hogy a túltermelés és verseny ellen az állam segítséget nyújtani nem képes. Ezek oly szavak, melyeket nem a magyar kormány mondott, melyről azt mondja, hogy rossz. {Igás! Vgy van! a szélső baloldalon.) Van ugyan még teendő a közigazgatás és közgazdaság terén is elég, de ne méltóztassanak oly általános phrasisokkal oly reményeket kelteni, miket meg nem valósíthatnak és ne méltóztassanak általános phrasisokkal oly vádakat emelni, miknek alapjuk absolute nincs. (Zajos helyeslés a jobboldalon Ellenmondótok a bal- és szélső baloldalon.) Én, t. ház, ezen költségvetést, melyben egyedül törekvéseinket és ezek eredményét lehet kifejezni és a ki a helyzettel az erőt és az erővel a feladatot megegyeztetni nem tudja, az hibás politikus; mert ezen költségvetés helyzetünket, erőnket és feladatunkat szép összhangba hozza, bár nem jó, de a helyzetnek megfelel; azt elfogadásra ajánlom. (Élénk helyeslés a jobboldalon. DerülUég a szélső baloldalon.) Beöthy Ákos: T. ház! Személyes kérdés ben kívánok felszólalni. (Sálijuk!) A t. képviselő ur ellenmondást lát abban, hogy én idéztem III. Oraniai Vilmosnak azon isme rétes mondását., hogy: „nagyokat kell lépni és nagyokat kell markolni" és azután azt találtam, hogv a t. kormány a beruházásoknál nem követte a logicai egymásutánt. Én t. ház ugy, a hogy ezt mondtam, benne ellenmondást nem találok {Közbeszólás balfelöl: Nincs is!) De ha volna is benne ellenmondás, az egyáltalában nem igazolja a kormány politikáját, melyet az előadó ur is véd : hogy tudniillik kicsiket lépni, illetőleg rák módjára hátra menni, sokat költeni és roszul gazdálkodni. {Zajos derültség a bal- és szélső baloldalon. Ellenmondások a jobboldalon) Ez az egyik. A másik pedig az, hogy azt mondja a képviselő ur, hogy ő nem érti, hogy én mit értettem ezalatt: „comprehensiv működés". Ha nem érti, annak nem én vagyok az oka, hanem a t. képviselő ur eomprehensiója és felfogási képessége. (Zajos derültség a hal- és szélső baloldalon.) Különben megvallva az igazat, nem csudálkozom, hogy a t. képviselő ur pártjánál nem tanulta meg, hogy mi a nagyszabású comprehensiv működés (Zajos derültség a bal- és szélső baloldalon.) Gaál Jenő: T. ház! Személyes kérdésben, 4