Képviselőházi napló, 1884. VIII. kötet • 1886. január 18–február 5.

Ülésnapok - 1884-162

162. országos ülés január IS. 1886. : kell lépni és nagyot kell markolni. (Derültség.) De kérdem: a munkaképesség fokozása és azok a nagy lépések, nagy csizmákkal beruházási költségek, milliók és milliók nélkül lehetségesek ? Egy szóval azt követelni, hogy gyorsan haladjunk, nagy dolgokat vigyünk véghez, más szóval pedig azt követelni, hogy húzódjunk össze, törüljünk és takarékoskodjunk: ez a pénzügyi politika terén össze nem egyeztethető ellentét. (Helyeslés jobbfelöl.) Megvallom t. ház, hogy kormány és kormánypárt részéről — bármely párt legyen kormányon — mindig elfogadható s többet mondok, kötelességszerű álláspontnak tartom a kiadásokban való szigornak hangsúlyozását és az újabb irányoktól, az újabb beruházásoktól való tartózkodás ajánlását, mert annak a kormánynak vállain nyugszik a teher és azt éri a vád, ha az ország pénzügyi romlását meg nem akadályozza, de az ellenzék részéről két ily ellentétes követelés vagy legalább is folytonosan, kizárólag egy darabig beruházásokat, a munkaképesség fokozását követelni -éveken át és azután hirtelen a feltétlen legszigorúbb takarékosság követését kívánni, azt a takarékosságot, melyről Szilágyi Dezső t. képviselőtársam azt mondta, hogy a koplalás és izzadás időszaka volt. Hogy ha ilyen álláspontok követését ajánlják évről évre, megvallom, hogy mindenkitől inkább elfogadóin a vádat, hogy a kormánynak pénzügyi politikája nincsen, de szóktól, a kik ilyen különféle terveket ajánlnak, el nem fogad OHS . (Helyeslés jobbfelöl.) De hát azt mondják államadósságaink fokozódnak és Gaál Jenő t. képviselőtársam e tekintetben a statistikához folyamodik, hogy bebizonyítsa azt, hogy milyen rosszul állunk mi a többi európai államokkal szemben e tekintetben. Én a t. képviselőtársam adatait nem ismerem, nem tudom honnan merítette azokat, de hos;v azon vádnak ki ne tegyem magamat, hogy én sem neveztem meg forrásomat, elhoztam ide magammal Gersfeldnek tábláit Ezen táblák szerint a t. képviselő urnak egy adata sem áll. Hogy azonban a t. képviselőházat hosszasan ne untassam, egészen röviden csak néhány főbb adatot hozok fel. (Halljuk!) A t, képviselő ur azt mondta, hogy a mi államadósságunk összes kiadásainknak 35% át teszi és összehasonlította ezt a többi államokéival. Figyelmeztetem, hogy hit ezt az összehasonlítást meg akarja tenni, akkor azután a földtehermentesítési és a szőlődézsma-válság terheket ki kellene nálunk hagyni, mert ez semmiféle más államokban nem szerepel, De én „propter bonnm pacis" ezt is megengedem. Tehát azt mondám, a mi államadósságunkat ő összes kiadásunknak 357u-ára teszi és azt mondja, mennyivel boldogabb Anglia, hol csak 33%-ot tesz ki. Bocsánatot kérek, ebben a táblában 38-38% áll. Fordul azután Francziaországhoz és itt kény| telén bevallani, hogy ott 37%-ot tesz ki. De ez | sem áll, mert Fraueziaországban 4i*38°/o-ot tesz ki. Ausztriában beszél 2S%-ról. Ezen táblázat szerint 3840%- Én megneveztem a forrást. Ily adatokkal szemben a t, házra és a t, képviselő úrra bizom, méltóztassék megítélni, hogy helyesen jártam e el? Azonban kénytelen vagyok azt is megjegyezni, hogy a t. képviselő ur ezt nem hiába hozta elő. A képviselő ur tudniillik mindenképen azt akarja bebizonyítani, hogy a mi adósságaink tálmagasak és azért rossz a hitelünk. De útjában áll ennek egy fatális dolog, a börze-árfolyam. Ettől kell szabadulni, ezen kell túltenni magát, hogy ha be akarja bizonyítani, hogy Magyarország hitele nem emcl! kedett. Hogy ebbeli munkáját t. barátom megkönynyítse, elővett egy bécsi újságot. Es az sajátságos, először elmondta, nekünk magyarul a maga emlékezete szerint és kijelenté, hogy ha Magyarország igy folytatja gazdálkodását, akkor így meg ugy tönkre megy, különösen egy európai bonyodalom esetén. Azután hogy bebizonyítsa azt, hogy nemcsak ő gondolkodik ugy, kihúzza zsebéből a Neue Freie Pressét és csaknem szóról szóra még egyszer fejünkre olvasta ugyanazt. (Élénk derültség.) Ily eljárásnál az embernek eszébe jut, hogy itt az a sajátságos helyzet, hogyha fordítás az eredeti és az eredeti a fordítás; (Elénk derültség) de hát kérem, ott van a cursus, ott vannak az árfolyamok, ez a bökkenő. Azt mondja a t. képviselő ur, könnyű dolog, most mindenütt ipar- és hitelválság van, minden tőke ide özönlik Magyarország értékeire és itt keres elhelyezést, ezért emelkednek a papírjaink. Tehát keres nálunk a tőke elhelyezést. Ez is bizonyítja, hogy nem olyan rettenetesek pénzügyi állapotaink, milyennek a képviselő urak rajzolják.(T% van! a jobboldalon.) De a különbség abban is rejlik, hogy sokkal nagyobb ipar-és pénzügyi válság volt 1873 tói 1876-ig és a magyar papírok árfolyama még sem állott ugy mint most, 20—25%-kai rosszabb volt. Kell tehát lennie valamely körülménynek, a mely közreműködött abban, hogy papírjaink árfolyama emelkedjék és nem csak a börzén, hanem az első emissióknál, mire nézve adattal szolgálhatott Gaál Jenő képviselő ur, felhozta a papirjáradékot. 1881-ben kezdtük az emissiót, akkor 8001°/«-on bocsátottuk ki és 1885-ben emittáltunk 90 és fél százalékkal, tehát emelkedtek ugyanazon viszonyok közt, a mint egy kis őszinte naivitással Enyedy Lukács képviselő ur is elismerte, igaz, hogy javulás történt, de utánna tette, hogy ezt nem a kormánynak kell köszönni, hanem a nemzetnek kell ez iránt hálával lennünk. En nem is kérek többet, hanem csak azt, hogy adják meg a nemzetnek erőfeszítései után azt, a mi megilleti. (Helyeslés jobbfelöl.) Mert ha a nemzet j erőfeszítése sikert ért el, jó eredményt mutat fel,