Képviselőházi napló, 1884. VIII. kötet • 1886. január 18–február 5.

Ülésnapok - 1884-169

201 Ift. országa* BlésjaMár 28. 1886. rendiház jegyzője lelkes ellenzések- közi távozik a terembBl.) T. ház! A közmunka- és közlekedésügyi minister ur kivan szólani. B. Kemény Gábor közmunka- és közlekedésügyi minister: T. képviselőház! (Halljuk .') Felszólalások történtek, sajnos, a közelebbi napokban a megnövekedett árvízveszélyek következtében, de egy része a felszólalásoknak attól függetlenül azon általános álláspontra vonatkozott, melyet a kormány a vizszabályozás irányában elfoglal. És itt mindenekelőtt találkoztam egy váddal, a milyennel még nem találkoztam, pedig már sokféle neművel találkoztam életpályámon. (Halljuk!) Ez az, hogy az erdélyi viszonyokat háttérbe helyezem a többiek kedveért. Emlékszem, hogy eddig az ellenkezőért hibáztattam, találkoztam már azon váddal, hogy az erdélyi viszonyokat helyezem előtérbe. En egy vidéknek az ügyeit sem igyekezem sem előtérbe, sem háttérbe tenni, hanem saját érdemük és fontosságuk szerint mérlegelem az ügyeket és az erdélyi vizveszély kérdéseit egyáltalán nem tarthatom oly fontosaknak, mint a Királyhágón innenieket. Hogy a kormány e tekintetben semmit se tett, (Zaj. Halljuk!) hogy nem segélyezi az érdekletteket a saját maguk vagyon- és személy-bátorságának megszerzésében, ez nem mondható. A Maros és Olt vidékén, a Szamosnál és különböző helyeken kimutathatók oly positiv segélyezések, melyek ezrekre mennek; de az erdélyi vizek közül még egy sincs állami kezelésben, hát valami nagyobb kiadást ezeknél alig lehetne az állam részéről indítványba hozva látni, és nagyobb részben azon műveletek, melyek keresztül viendők, nem százezrekbe, istennek hála és nem milliókba, hanem sokkal kevesebbe és inkább a talajjavításra, mintsem rendes vizszabályozásra vonatkoznak. Már ennél sokkal fontosabbak azon hirek, a melyek legközelebb a Szamost érdeklőleg érkeztek ; (Halljuk!) mert ezelőtt egy pár nappal érkezett egy tudósítás, hogy veszélyeztetve volna maga Szatmár-Németi városa az árviz által és különösen a Szatmár-Németi mellett levő jégtorlódás által. Rögtön megtettem az| intézkedést és két helyről mentek oda szakértők, a kik vezessék — a menynyiben eszközölhetők ilyenek — a mentési munkálatokat szakszerűen. Most már Szatmár-Németi városa a veszélytől megszabadult; annál nagyobb veszély fenyegeti az alatta levő vidéket, Sárköz, Csenger és más, igen jóravaló magyar községeket, a melyek különben a legdúsabb talajon lennének birtokosok, ha nem lenne ott vadvíz, mocsár s az őket évről évre fenyegető árviz. E tekintetben is meg fogok tenni, a mit lehet, de a bekövetkezett árvizek alkalmával az élet megmentésén és netalán ingó vagyon megmentésén kivül vajmi keveset lehet tenni. A fő szempont tehát előttem nem ez, hanem az általános, a gyökeres javítás (Helyeslés) és ezt illetőleg mondhatom, t. képviselőház, hogy már sokat fáradtam, adatokat gyűjtöttem és remélem, hogy különösen az ország azon részére, mely Vásáros-Naménytól Szatmár-Németi városáig a Szamos bal partján nyúlik el, az olyan rossz hírű ecsedi láp vidékére és a jobboldalon a Szamos és Tisza közére vonatkozó tervek elkészülvén, még 1886-ban a radicalis orvosláshoz, a rendes szabályozáshoz lehet fogni. (Élénk helyeslés.) Sőt az ecsedi lápra és a Szamos bal partjára vonatkozó tervezetek készen is vannak, de a kivitelt eddigelé nem lehetett megkezdeni, mert ha csak a Szamos balpartján levő vidéket mentesítjük az ártól, akkor a jobb partra tereljük az árt, tehát az egyik vidékről a másikra hárítjuk a veszélyt. Az összeg, melyet műszaki egyének számítása szerint ezen munkálatok igénybe vesznek, nem is igen nagy. Reménylem, hogy ezen munkálatok keresztülvitele után az országnak ezen igen nagy és fontos részén nem palliative lesz segít\

r

e, nem lesz szükséges árvizsegélyben részesíteni, hanem az orvoslás gyökeres lesz. Az intézkedéseket a Tisza jobb partján is megtettem, Csaptól majdnem Beregszászig a Latorcza és az Ondova vizeire vonatkozó munkálatok tekintetében. Ezek ugyan még nem haladtak anynyira előre, mint az előbb említettek; de a tervek ezen munkálatokra vonatkozólag is munkában vannak és remélem, hogy az árvizmentesítés és szabályozás nemsokára eszközölhető lesz. Ezen munkálatok keresztülvitele után az árviz-ealainitásoktól Magyarországnak azon vidéke is mentve lesz, mely e részben még eddig hátra volt. Miután a Rábát és Rábczát illetőleg, a Temes és Béga vidékét illetőleg a munkálatok, reménylem, legközelebbről nemcsak megkezdetnek, de pár év alatt be is fejeztetnek : úgyszintén bevégeztetnek a munkálatok a Kőrös, Tisza és Maros közén, a Berettyó és a Hortobágy vidékén pedig a munkálatok részint folyamatban vannak, részint már bevégeztettek; Magyarországnak valamely nagy vidéke, mely árviz által veszélyeztetve volna, még csak az, mely Csaptól, illetőleg Vásáros-Naménytól fel, a Tisza bal és jobb partján nyúlik el és ha ezen munkálatok bevégeztetnek, a nagy vonásokban való ármentesítés az egész országban be lesz fejezve. (Helyeslés.) A mi azt illeti, mit Lázár Ernő t. képviselő ur felhozott, hogy a Maros is tesz károkat: sajnosari, erről is van tudomásom. A Maros kiöntött Lippa és Arad vidékén. Ott is megtettem a magamét és a mennyire lehet, a politikai hatóságok is megteszik a magukét. Reménylem, hogy ezen veszélyek, a mennyire enyhíthetők, enyhítve lesznek. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: A mai napirendre még többinterpei-