Képviselőházi napló, 1884. VIII. kötet • 1886. január 18–február 5.

Ülésnapok - 1884-168

182 18S. oruágot filé* jaaiár 25. 18S6. tengerrel és az ott érintkező egész keleti világgal összekösse; hogy egy olyan utunk legyen, melyen Magyarországnak és különösen a keleti határ­szélen fekvő Erdélynek bányakincseit, erdőkincseit és egyéb termékeit értékesíteni képesek legyünk, hogy azon a vonalon a magyar nemzet érdekében nagyra hivatott székely nép erősbödhessek, fejlőd­hessék és úttörője legyen keleten a mi kereske­delmünknek. Fontos ez útvonal honvédelmi szempontból, nemzetiségi szempontból. Közgazda­sági, mivel ődési, közigazgatási nagy érdekekből is roppant horderővel és fontossággal bír ez az út. Miután én meg vagyok győződve, hogy maga a t. minister ur is nagyfontosságúnak tartja ezt az utat, a mint ezt már — ismétlem — évek során át igen sok alkalommal ki is fejezte; más részről azonban a pénzügyi bizottság jelentésében foglalt nyilatkozat azoktól, kik ezen útirány iránt érdeklődnek, elveszi a reményt, hogy a közelebbi időben ez irányban valami történni fog; miután másrészről meg van győződve mindenki, a ki a székely és az erdélyi viszonyoknak alapos isme­rője, hogy bár a székelyföldön nagy nemzetközi csatlakozásnak létesítése az ország érdekében szükséges, de szükséges azért is, hogy azután, ha alapvető törzspályák lesznek, azt a székelyek saját erejükből a helyi pályák hálózatával egészít­hessék ki; bizonyos az, hogy a szegény és sok nehézségekkel küzködő székelyeknek a maguk erejéből ezen csatlakozást, ezen vasutat a maguk erejéből létesíteni lehetetlen, mert nincs hozzá anyagi erejük, a mint azt az eddigi tiszteletre méltó, de sikertelen kísérletek bizonyítják. Méltóztatnak tudni, hogy helyi vasutak kiépí­tésére vállalkozott és vállalkozik ugyanazon t. képviselő ur, ki három esztendővel ez előtt két más társával vállalkozott arra, hogy Héjasfalvától Udvarhelyig építsen egy vonalat és még azt sem volt képes kiépíteni, most pedig arra vállalkozik, hogy Héjasfalvától a Hargittán keresztül építsen vasutat! Ez igen nemes vállalkozás, de attól tartok, még kevésbé fog sikerre vezetni, mint előbbi kísérlete. Én, t. ház, bővebben e kérdéssel most nem kivánok foglalkozni. Foglalkoztam azzal részle­tesen 4 évvel ezelőtt. Méltóztatnak ismerni ezen ügynek actualis fontosságát. Ennélfogva ez alka­lommal, ugy mint 4 évvel előbb tettem, honvé­delmünk, nemzeti létünk és fejlődésünk érdekéből, a székely nemzet érdekének felkarolása és jogos igényeinek teljesítése szempontjából újból fel­kérem ez ügyre a t. ház és a t. kormány figyelmét s kérem a t. minister urat, legyen kegyes nyilat­kozni — ne tekintse az én, hanem küldőim kérel­mét — hogy a pénzügyi bizottságamakijelentése, hogy most már vasúthálózatunk kiépítése egy oly megálló pontba érkezett, hol a beruházásokkal szünetelnünk kell, arra is vonatkozik-e, hogy ne építsünk a Marosvölgyön és székelyföldön mosta­nában vasutat ? Kérem, legyen kegyes ez ügyben megnyugtatni nemcsak az erdélyi hazarészt, nem­csak a székelyeket, hanem a magyar nemzetet is, mert valahára elismertük azt, hogy a székely ügy és a székely érdek nem helyi érdek s most már tudja a nemzet, hogy Erdély a magyarság felleg­vára, hogy a magyarságot s a magyar nemzetet Erdélyben csak a székelységgel, ezzel a meg­víhatlan várőrséggel lehet megtartani. Hogy az ügy sürgős, méltóztatik látni abból is, hogy most már összegyűlnek az er­délyi képviselők, hogy ez irányban valami történjék, méltóztatnak ismerni magának a t. [mi­nister urnak egy nagy jelentőségű okmányszerü nyila f kozatát,melyetnemrég Szepsi Szent-György városához intézett székely ügyekben. Megvagyok győződve, hogy a minister ur szivén viseli a székelység érdekeit, melyek a magyar nemzet érdekei, azonban kegyeskedjék megnyugtatni a székelységet és a magyar nemzetet, hogy ez érde­keket nemcsak ékes levelekben és dictiókban emlegeti, hanem az érdekek érvényesítésére áldozatokat is képes hozni. Elnök: T. ház! E tételhez még többen kívánnak szólni. Minthogy az idő előrehaladt s még a pénzügyi bizottságnak van jelentése s a holnapi napirendre vonatkozólag a ministerelnök urnak vau előterjesztése, azt hiszem, hogy a tár­gyalás folytatását a holnap délelőtt 10 órakor tartandó ülésre tehetjük át. (Helyeslés.) Wahrmann Mór: T. ház! Van szerencsém benyújtani a pénzügyi bizottság jelentését 6,784 írt­nak, mint a „méneskari tisztek számára esedékes fentartási pótlék és lakbérilletmény-többletnek" a költségvetésbe leendő utólagos felvétele tár­gyában. Kérem ennek kinyomatását, szétosztását el­rendelni s azt kapcsolatosan a földmívelés-, ipar­s kereskedelemügyi ministerium költségvetésével tárgyalásra kitűzni. Elnök! Ki fog nyomatni, a ház tagjai közt szét fog osztatni s a ménesbirtokokra vonatkozó előirányzatnál fog tárgy altatni. Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Csak azt kívánom a házszabályok értelmében be­jelenteni, hogy a holnapi ülés végén szándékozom felelni Olay Szilárd képviselő urnak a torna-ünne­pélyre vonatkozó interpellatiójára, Thassy Géza képviselő urnak a szerb kölcsönre vonatkozó interpellatiójára és Gulácsy Gyula képviselő ur­nak a hadparaucsnokságtól érkezett német levél tárgyában előterjesztett interpellatiójára. Csanády Sándor: Hát a szegre akasztott elvek! ? (Nagy derültség.) Tisza Kálmán ministerelnök: (Halljuk i Halljuk.') Méltóztatnak talán megengedni, hogy ezen mindjárt túlessem, ha már szóba hozatott és

Next

/
Thumbnails
Contents