Képviselőházi napló, 1884. VIII. kötet • 1886. január 18–február 5.

Ülésnapok - 1884-168

180 108. orsságoe Hé* J»**ár 2S. 188C, Elnök: Megszavaztatik. Rakovszky István jegyző (olvassa).- Bevételek 9.397,000 forint. Elnök: Megszavaztatik. Rakovszky István jegyző (olvassa) .• Távírda. Rendes kiadások XVII. fejezet. 7. czím. Eendes bevételek. VII. fejezet, 6. czím. Személyi járandóságokra 1.287,658 forint. Elnök: Megszavaztatik. Rakovszky István jegyző (olvassa): Dologi kiadások 941,200 forint. Elnök: Megszavaztatik. Rakovszky István jegyző (olvassa).- Bevétel 2.179,900 forint. Elnök: Megszavaztatik. Rakovszky István jegyző (olvassa): Magyar királyi állami vasutak. Rendes kiadások: XVII. fejezet, 8. ezim. Rendes bevételek. VI. fejezet, 7. czím. Személyes járandóságok 8.348,075 forint. Lukács László előadó: T. ház! Méltóztassék megengedni, hogy ezen nagyfontosságú fejezetnél a pénzügyi bizottság által ajánlott előirányzatot indokoljam. A mint a jelentésből látni méltóztatnak, az állami vasutak bevételei 36 millióban és a kiadások 20.651,575 forint és igy a felesleg 15,348,425 forintban vannak előirányozva. Ezen előirányzat szerint tehát a bevétel 2.400,000 forinttal, a kiadás pedig 1.898,515 forinttal több, mint a múltévben volt, a felesleg pedig 501,000 forinttal emelkedett. Ezek szerint a kiadások aránya a bevételekhez 57-3%-nak felel meg, vagyis ennyit tesz az üzemi hányad. E hányad tehát a múlt évihez képest kedvezőtlenebb lV*°/<>kal. De jóval kedvezőbb az 1884. évi tényleges eredménynél, a mely 69'5%-ot tett ki. Tény az, t. ház, hogy ha ezen előirányzatnál a t. minister ur az 1884-ik évi tényleges eredményt vette volna alapul és kiindulási pontul az 1886. évi előirányzat elkészítésénél, egészen más eredményre kellett volna jutni, mint tényleg jutott. Azonban az 1884. évi zárszámadási eredményeket nem lehetett önmagukban elfogadni és zsinórmértékül venni az 1886. évi előirányzat készítésénél és pedig azért nem, mert az 1884. év igenkivételes év volt, a mi kifejezést is nyert a zárszámadásokban, mert a mint méltóztatnak tudni, 1884ben a személyi és dologi kiadások, eltekintve a leltári tárgyak szaporítására fordított összegektől, 3'7 millió forint túlkiadást mutattak Ezen túlkiadásokat előidézték azon körülmények, a melyek azon évet ideiglenes jellegűvé tették. Köztudomású dolog, hogy a duna- drávai és első erdélyi vasutak államosítása ezen évre esik. Ezen vasutak üzleti kiadásáról az 1884. évi költségvetésben gondoskodva nem volt. Ezen üzleti kiadások pedig már magukban véve 1.400,000 forint túlkiadást idéitek elő. Továbbá a tényleg eszközölt nagyobb teljesítmények szintén túlkiadást vontak maguk után,a mennyiben előirányoztatok 11.800,000 vonatkilométer, tényleg teljesíttetett 12.800,000 vonatkilométer, tehát ez is emelte a túlkiadásokat mintegy 1.300,000 forinttal. Másrészről pedig a bevételek kedvezőtlen alakulására szintén hatottak az államosítások. Ugyanis ekkor vétettek állami kezelésbe oly vonatok, mint például a beszterczebánya-brezovai, a piski-vajdahunyadi, a melyek majdnem semmi forgalommal nem birtak; maguk a nagyobb vasutak is, mint az első erdélyi és a duna-drávai sokkal kisebb bevételt mutattak fel pályakilométerenként, mint az államvasutak régibb vonalain, ugy hogy míg 1883-ban az államvasutak 2,800 forintot adtak pályakilométerenként, addig ezeknek beolvasztása után 1884-ben az államvasutak pályakilométerenként 2,442 forintot, tehát körülbelül 400 frttal kevesebbet mutatnak. Ezeket csak azért voltam bátor felemlíteni, hogy indokoljam azon állításomat, hogy az 1884. évi zárszámadás eredményei önmagukban, correctio nélkül, nem alkalmasak arra, hogy azoknak alapján bíráljuk meg az 1886-iki előirányzatot. Azon alap, a melyre az 1886-ik évi előirányzat alapítva van, részint a pályahálózat növekedésében, részint akilátásba helyezett teljesítményekben keresendő. A pályahálózat, a mint méltóztattak látni, az előirányzatban mintegy 292 kilométerrel nagyobb, összesen 45338 kilométernek felel meg. A teljesítmények, melyek kilátásba vannak téve, a következők : Vonatkilométer kilátásba van téve 16.500,000 vagyis 1.800.000 több, 1,000 elegytonnakilométerekben pedig 3.800,000, ami 13V<>-nyi szaporulatnak felel meg. Ezen teljesítményekre vonatkozólag a hevételek és kiadások a következőleg vannak előirányozva : Pályakilométerenként előirányoztatik 7,948 forint és 1,455 forint, tehát ugy a bevétel, mint a kiadás pályakilométerenként magasabb, mint 1885-ben volt; vonatkilométerenként 2 forint 25 krajczárral csökkent. Ezen eíegyvonatkilométerenként előirányzott 15.400,000kiadás 43 . ., tehát szintén csökkenés mutatkozik a bevételeknél. Pályakilométerenként bevétel 7,940, kiadás 4,555 forint; vonatkilométerenként: bevétel 2 iorint 18 krajczár, kiadási forint 25krajczár; 1,000 elegytonnakilométerenként: bevétel 9 frt 47 kr,, kiadás 5 forint 43 krajczár. Ezek, t. képviselőház, azon számtételek, a melyekre a praeliminare alapítva van, illetőleg 36 millió bevétel és 20.651,675 forint kiadás előirányozva van. Ezeknek egymáshoz való arányára nézve volt szerencsém említeni, hogy az üzleti hányad kedvezőtlenebb 1886-baa, mint 1885-ben