Képviselőházi napló, 1884. VIII. kötet • 1886. január 18–február 5.

Ülésnapok - 1884-168

1£8 188. «riäíkf»». mié* jauár 15. 1186. azt mondtam, hogy 80 ezer forintot leginkább a személyi járandóságok veszik igénybe. Tehát olyanra építette a t. előadó ur okoskodását a mit maga gondolt ki, de én nem mondtam. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök i Kérdem a t. házat, méltóztatott-e az államnyomda számára kiadásul előirányzott 570 ezer forintot elfogadni ? Igen vagy nem ? A kik megszavazzák, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége megszavazta a tételt. Rakovszky István jegyző; Bevétel 740,000 forint Elnök: Megszavaztatik. Rakovszky István jegyző: Állami épületek. Rendes kiadások: XVI. fejezet, 37. czím. Rendes bevételek. V. fejezet, 46. czím. Kiadások összesen 9,961 forint. Olay Szilárd: T. ház! A pénzügyminister ur vétkes könnyelműséggel párosult indiscret gazdálkodásának illustralásául egy igen érdekes esetet kivan ok felhozni. 1872-ben alakult meg a budapesti csavargőzös-vállalat, mely az átkelést a Császárfürdőtől a Lipótvárosba, a Lipótvárosból Budára a fazekas térre, továbbá a lánczhidtól a kéttornyú templomig s a balpartról a Rudas- és Sáros-fürdőkhöz közvetíti. E csavargőzös-vállalat első alkalommal 8 évre vette bérbe az üzletet a pénzügyministertől és már ekkor e 8 évi időtartam alatt azt bizonyították a számadások, hogy e részvénytársulat oly nagy jövedelmet hozott, hogy minden egyes részvény után 2—300°/o-ot kapott évenkint tiszta jövedelemként, vagyis egy részvény után, melyre a befizetés 5,000 forint volt, minden évben kaptak a részvényesek 20—25,000 forint osztaléko':. A pénzügyminister urnak, mint gondolkodó államférfiunak a 8 évi tapasztalat után látnia kellett volna azt, hogy ezen csavargőzös-vállalat mily óriási jövedelmet hoz a vállalkozóknak, tehát kötelessége lett volna a részvénytársulatot megszüntetni és az egészet állami kezelésbe venni. A pénzügyminister ur nem ezt tette, hanem újabb 6 évre kiadta ugyanazon casinói uraknak, kik 8 évvel ezelőtt is ^tagjai voltak a társulatnak és pedig daczára annak, hogy volt egy másik consortium, mely 30,000 forinttal több jövedelmet biztosított az államnak; mégis amazoknak adta ki, a kik 30,000 forinttal kevesebbet fizettek az államnak. Végre a második 6 évi bérlete letelvén, belátta, hogy e gazdálkodás nem teljes, tehát azon részvénytársulattal, mely tulajdonképen az államtól vette bérbe a csavargőzösvállalut gseftjét, akképen egyezkedett, hogy most felében az állam, felében pedig a társulat régi tagjai kapják a jövedelmet. Ez által az államnak ismét nagy kárt okozott. Mert igaz, hogy most a fele jövedelem az állam zsebébe jut, de a részvényesek 20,000 forint helyett minden évben 10.000 forintot raknak zsebre. Én e gazdálkodást helytelenítem és kijelentem, hogy a pénzügyminister, ki mint köztudomású dolog, saját birtokán a legzsugoribb gazda, az állam vagyonát nagyúri passióval fecsérli el. Ennélfogva a következő határozati javaslatot terjesztem a ház elé (olvassa): „Mondja ki a ház, hogy a pénzügyminister ur utasittatik, hogy a budapesti csavargőzös-vállalattal fennálló szerződéseket és számadásokat további szabályszerű eljárás végett mulhatíanul terjeszsze be". Törs Kálmán jegyző (olvassa a határozati javaslatát). Elnök: Ha szólani senki sem kivan, a vitát bezárom. Hegedüs Sándor előadó: A t. képviselő ur a részvénytársulatokkal igen könnyedén bánik. Tudomásom szerint Magyarországon a kereskedelmi törvény értelmébtn részvénytársulatot alakítani szabad s azok vagyona épen oly magán tulajdon, mint akárki másnak a vagyona. Természetes tehát, hogy a t. képviselő urnak azt a nézetét, hogy miért nem szüntette meg a pénzügyminister ur ezt a részvénytársuíatot s hogy miért nem vette át az állam azt önhatalmúlag, el nem fogadhatom s nem hiszem, hogy sokan lennének a képviselőházban, a kik ezt a nézetét osztanák. A csaviiigőzös-vállalattal kötött szerződésre vonatkozólag megjegyzem, hogy kettőn áll a vásár. A társulat jogainál fogva érvényesítette a maga előnyeit; a pénzügyminister ur pedig az államnak nagy előnyére ezt a kizárólagos hasznot, a melyet e társulat törvényeink értelmében szabadon élvezett, az új szerződés által fele részben biztosította az állam részére, a mihez hozzájárul még az is, hogy 1900. Julius hó 1 étől fogva a tulajdonjog az állam javára biztosítva van, a mi egy szabad rendelkezési joggal bíró társulattal szemben, a melynek ily előnyei vannak, minden esetre vívmány. (ügy van! jobbfélöl.) A mi pedig az említett ajánlatot illeti, erre nézve azon megjegyzésem van, hogy nekem nem is volt erről tudomásom, de megkérdeztem a pénzügyminister urat, ki határozottan kijelentette, hogy ezen 30,000 frttal előnyösebb ajánlatról nem tud semmit. A szerződést beterjeszteni nem szükséges, mert a jelentés 50-ik lapján mindazon fontosabb pontok lel vannak sorolva, melyek a szerződésre vonatkoznak, annyiban, amennyiben az állam van érdekelve. Ha a t. ház ezt elolvasni méltóztatik, meggyőződhetik róla, hogy azokból az adatokból teljes tájékozás szerezhető. Ajánlom e tétel elfogadását. (Helyeslés,) Olay Szilárd: Személyes kérdésben vagyok kénytelen az előadó urnak pár szót válaszolni. A t. előadó ur meg akart engem hazudtolni, midőn kijelenté, hogy nem volt egy másik részvény társulat, a mely előnyösebb ajánlatot tett volna a pénzügy-