Képviselőházi napló, 1884. VIII. kötet • 1886. január 18–február 5.
Ülésnapok - 1884-167
154 ,67 ' »M*íg*S ftlér, beszédben méltóztatott többször kiemelni, hogy néhai Lipovniczky püspök potom áron adta bérbe a jószágokat, a mely állítás főkép a barmódi jószágra vonatkozhatik. E jószág nagyobb területet képez ugyan, hanem, mint a püspökség régi könyveiből be lehet bizonyítani, jóformán nem jövedelmezett semmit. Különben a temporaliákból eredő ezen bajok nem újak. Már Lajcsák püspök ideje után keletkeztek és elhúzódtak egész Lipovniczky idejéig. A jószágok igen nagyok és házilag kezeltettek, de soha sem voltak kellőleg instruálva; már pedig instructio nélkül nem is jövedelmezhettek. A barmódi jószág is, mint említem, jóformán semmi jövedelmet sem hajtott s ennek folytán a fele haszonbérbe adatott 5,000 forintért; későbben próbálták kiadni az egészet, de nem sikerült czélszerfí bérletet kötni. Végre a püspök, a káptalan és a metropolita hozzá]árulásával kötött egy bérletet. (Felkiáltások a szélső baloldalon: De kivel?) Hát Lipovniczky Sándorral, az öcscsével, igenis ! (Nagy saj.) E szerződést jóváhagyta a káptalan, melynek kötelessége őrködni a püspöki javak kezelése fölött és mely legjobban ismeri a helyi viszonyokat, helybenhagyta, a metropolita is és így jutott a kormány elé. Én a ministertanács elé is terjesztettem és miután meggyőződtem arról, hogy e bérlet a püspökség jövedelmei tekintetéből opportunus és czélszerű, helybenhagytak annak daczára, hogy öcscsével kötötte meg a bérletet. Érdekes lesz tán tudni a feltételeket, melyek alatt a bérleti szerződés megköttetett. (Egy hang a szélső baloläolon: Nagyon érdehes!) Minden esetre! Kiadatott a jószág az előbbi haszonbér felének megfelelő összegért, tehát 10,200 frtért. E birtokból 3,000 holdat szántásra alkalmassá és mívelhetővé tenni a bérlőnek tétetett kötelességévé; harmadszor a puszta mívelési ágak megváltozása folytán keletkező mindennemű adótöbbletet — ami körülbelől 1,500 frtot tesz ki — szintén a bérlő köteles fizetni; negyedszer köteles minden kártérítés nélkül 50,000 írt értéket meghaladó épületeket emelni, a mi meg is történt; ötödször köteles egy bokros, gazos 833 holdnyi területet ingyen kiirtani, végre köteles 20,000 öl hosszú csatornákat saját költségén készíteni. (Egy hang a szélső hal oldalon: Hány hold az egész?) Ötezer hold. A beruházási költséget, melyeket a bérlő a magáéból tartozott fedezni, 90,000 frt. Én tehát azt hiszem, hogy valamint eljárásom forma tekintetében correct, ugy ezen bérlet, tekintve a püspökség jövedelmezőségére nézve, czélszerfí. A t. képviselő ur nem interpellatiójában, hanem beszédében többször kiemelte a kormány felelősségét és vádolta a kormányt, hogy e püspökség javadalmainak kezelése körül általában kellő felügyeletet nem gyakorolt. Erre van szerencsém válaszolni, hogy a püspökséget oly curatela alatt, jai-nár 23. 1886. mint az árvákat tartani nem lehet. De a mi az erdő' kezelését illeti, e tekintetben az új erdőtörvény és erdőüzemi tervek, melyek a kormány helybenhagyásával állapittatnak meg, teljesen alkalmasak arra, hogy kellő felügyelet mellett sz erdők körül baj nem fog történni. (Helyeslés a jobboldalon. FélMáltások a baloldalon: Hát a veszprémi, a diakovári püspökségek ?) Hogy mi történt Veszprémben, ezért a mostani kormány nem felelős; mert a mi történt, az a provisorium idejében történt. És ha igaz, hogy a diakovári püspökségben az erdők kipusztíttattak — nekem nincs tudomásom róla — ezért a magyar kormány szintén nem felelős; mert az nem a magyar kormány hatósága alá tartozik. Hogy praegnans esetekben, mikor a felügyeleten kivül curatela vagy sequestrum egy nemének elrendelése szükséges volt, azt el tudta rendelni a kormány, mutatja az, hogy Váezon tett ilyen intézkedést. És ha a nagyváradi püspök élt volna és az ő életében, nem halála után jutottunk volna tudomására bizonyos dolgoknak, ott is lett, talán lehetett volna helye a curatelának. (Derültség a szélső baloldalon) .' mi az épületek fentartását illeti, arranézve már a 70-es években tervet dolgoztattam ki és azt ő eminentiájával a prímással közöltem és ez iránt folynak is tárgyalások; mert azt hiszem, hogy az ily ügyekben csak akkor fogunk sikert elérni, ha azok az illető érdekeltek hozzájárulásával és egyetértésével intéztetnek el. Kérem a t. házat, méztóztassék ezen válaszaimat tudomásul venni. {Helyeslés a jobboldalon. Ellenmondások a szélső baloldalon ) Ugron Gábor: T. ház / (Halljuk! balfelől.) Ott kell, hogy kezdjem, a hol a cultusminister ur kezdette, kell, hogy én is elismerjem aministerur jóhiszeműségét, mert jóhiszeműség nélkül ily furcsa és gyermekes felvilágosítást nem adhatott volna. (Zaj a jobboldalon. Derültség a szélső baloldalon) Trefort igoston vallás- és közoktatásügyi minister: Egén kifejezés ellen óvást teszek, 'Helyeslés a jobboldalon) ministeri padokon nem ülnek gyermekek! (Zajos helyeslés a jobboldalon. Derültség a s első baloldalon) Ugron Gábor: A cultusminister ur apprehendälja tőlem, hogy én annyira jónak tartom, hogy a legjobb egyházi férfiakon is felül — és azoknál is sokkal jobb. Tehát ne tekintse ezen kifejezést egyébnek, mint azon szelídség jellemzésének, melylyel szemben az ő idegessége néha ellenkezőt bizonyít, de válasza megerősít (Derültség a szélső baloldalon) A t. minister ur válaszát nem részleteiben veszem, hanem egészében, arról győződöm meg, hogy én meglehetős nagy botlást követtem el, mikor azzal vádoltam a nagyváradi püspököt, hogy a püspökség vagyoni állásában nagy rombolás tör-
