Képviselőházi napló, 1884. VIII. kötet • 1886. január 18–február 5.

Ülésnapok - 1884-165

$6 165. országos ilés január 21. I8SS. azért, mert az illető nem 13 próbás mameluk, ott nagyja szenvedni, talán még vagy 13 évig. (Derültség a jobboldalon.) De tovább megyek, t. ház! Tényeket beszélek el; czáfolja meg a pénzügyminister ur, ha tudja. (Bálijuk!) Történt az az eset, hogy itt egy igen gazdag képviselő az állam által meg lett rövidítve 3,C00 forint erejéig. Ezen ur meggyőződvén arról, hogy ő rajta a magyar állam által igazságtalanság követtetett el, befolyamodott az illetékszabási hivatalhoz, hogy rajta az állam jogtalanul vett meg, zsarolt 3,000 forint illetéket végrehajtás útján, tehát kéri a vsszafizetést. (Egy hang a jobboldalról: Ki az?) Tessék megkérdezni a pénzügyminister urat, ő majd megmondja. (Derültség.) Igaz, hogy az eljárás meginditlatott és az illetékszabási hivatal és a pénzügyigazgatóság meggyőződvén arról, hogy az illető képviselőnek igaza van, az igazságtalanul rajta végrehajtás útján behajtott öszeget neki kiutalványozta. Mit tett azonban a pénzügyminister? A pénzügyminister ezen roppant felindulván, daczára annak, hogy a visszautalványozást nem az illetékszabási hivatal, hanem a pénzügyigazgatóság, mint másodfokú hatóság intézte el, nem ennek tisztviselőit, hanem azokat a szegény illetékszabási hivatalnokokat 24 óra alatt a szélrózsa minden irányába szétkergette, sőt a főnököt, midőn három napi halasztást kért, hogy Pozsonyba mehessen, azzal fenyegette, hogy vagy megy azonnal, vagy pedig megindittatja ellene a fegyelmi eljárást. Ezek, t. ház, oly tények melyek senki által sem vitathatók el. Ezen tények azt bizonyítják, hogy az ily önkény és önkényes eljárás által elkeserítik jelenlegi kormányférfiaink a kedélyeket úgyannyira, hogy sokkal rosszabb állapotokat idéznek elő, mint voltak az 50-esévekben. Az akkori időben azt hallottam a magyar uraktól, a kik most a bársonyszékekben ülnek, a Schmerling- és Bach-korszakról szólok, hogy meg kell tagadni az adófizetést, mert az által buktatható meg a német kormány, mi és a szegényebb sorsú emberek meg is tagadtuk az adófizetést és katonai executió által hajtották be azt rajtuk és rajtunk ; ama nagy urak azonban szelét vették, hogy 100 katonát küldenek executióra a nyakukra, szépen bementek Nagyváradra és kifizették adójukat. Ha magyar ember azon időben hivatalt vállalt, hazaárulónak kereszteltetett és meghaltnak nyilváníttatott, akkor bfín volt hivatalt viselni. Akkor alkották meg a hires bihari pontokat, a melyek ma már egészen feledésbe mentek. Vigyázzanak azon nagy urak, nehogy bekövetkezzék azon állapot, a melyben újból megtagadjuk az adófizetést, mert a mai állapotok annyira mentek, hogy a legszelídebb magyar ember sem képes a terheket viselni. (Mozgás a jobboldalon.) Elnök: Ne méltóztassék a magyar parlamentben oly irányú nyilatkozatot tenni, hogy az adók fizetése megtagadtatik, mert ez törvényellenes álláspont. Minden orvoslási mód jogosult lehet, de a törvény iránti engedelmesség megtagadását kilátásba helyezni a parlamentben nem szabad. (Helyeslés jobbfelől.) Olay Szilárd: Tudom, hogy nem szabad a t. elnök úrral vitatkozni, de engedelmet kérek, ő engem félreértett, én nem a népet értettem, hogy meg fogja tagadni az adófizetést, hanem azt értettem, hogy mi itt a parlamentben fogjuk megtagadni a kormánytól az adót. (Derültség a szélső baloldalon. ) Elnök: Csak azt jegyzem meg, hogy ez egyre megy, mert ha az adók megtagadtatnak, akkor megáll az államkormányzat gépezete. (Helyeslés a, jobboldalon.) Olay Szilárd: Gondoskodjék a kormány más jövedelmi forrásokról. Nem fogadom el a tételt. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve; ha tehát szólani senki sem kivan, következik a szavazás. Kérdem, méltóztatik-e a t. ház személyes járandóságok czímén előirányzott 577,836 irtot elfogadni? A kik elfogadják, azokat kérem, hogy méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadta a tételt. Tibád Antal jegyző (olvassa): Dologi kiadások 153,600 frt. Olay Szilárd: A dologi kiadások 9. tétele alatt távirdai költségek czímén 7,700 frt van felvéve, kérdem a t. pénzügyminister urat, hogy a külfölddel vagy itt az országban van-e olyan nagy távirdai összeköttetése, hogy e czímén 7,700 frt szükségeltetik? Gr. Szapáry Gyula pénzügyminister: T. ház! A dolog nagyon egyszerű és azt hiszem, hogy a képviselőháznak csak egy tagja van, a ki ezt nem tudja. Méltóztatnak tudni, hogy minden tárczánál fordulnak elő távirati költségek, a melyek azután mint bevételek a posta és távirdánál szerepelnek. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: A dologi kiadásokra 153,600 frt megszavaztatik. Tibád Antal jegyző (olvassa): Bevételek összesen 59,350 frt. Elnök: Megszavaztatik. Tibád Antal jegyző (olvassa): Pénzügyi közigazgatási bíróság. Rendes kiadások: XVI. fejezet. 2. czím. Személyi járandóságok összesen 73,727 frt. Barla József: T. ház! Midőn a múlt évben a pénzügyi közigazgatási bíróságok száma szaporittatott, ezt Hegedűs Sándor t. képviselő ur, mint előadó a január 11-én tartott ülésben ezen szavakkal indokolta: „Czélja a pénzügyi közigazgatási bíróságnak az adózóknak az államnak egyiránt