Képviselőházi napló, 1884. VII. kötet • 1885. szeptember 26–1886. január 16.

Ülésnapok - 1884-140

140. országos ülés november 25. 1885. 63 De ép oly helyes a javaslatnak azon rendelkezése, melynélfogva a magán okiratok készítésére a közjegyzőket ezentúl sem hatalmazta fel. (Halljak !) Eltekintve attól, hogy a közjegyzőkre jogszolgáltatási szempontból csak oly teendők ruházandók, a melyeket más igazságügyi közegek hivatásuknál fogva vagy épen nem, vagy nem végezhetnek jól, mit tekintettel az ügyvédi karra, állítani nem lehet: a magán okirat készíthetése elvi ellentétben áll a közjegyzői intézménynyeL Hiteles helyeket akartunk a közjegyzőkben felállítani, nem akarhatjuk tehát ma, hogy a hiteles helyen oly okmányok is állítassanak ki, a melyek mint a magán okiratok, közhitelességgel nem bírnak. De másrészt a magán okiratokat készítő közjegyző oly versenytársa volna az ügyvédnek, a kivel ez a közjegyző quasi közhivatalnoki minősítvényénél fogva igen nehezen tudná megállani a versenyt. {Igaz! XJgy van!) Érzékeny csapás volna ez az anyagi gondokkal amúgy is küzdő magyar ügyvédi karra, melytől e téren már nem csekély áldozatot vett a törvényhozás akkor, a midőn kimondotta, hogy bizonyos szerződések csak akkor jogérvényesek, ha közjegyző előtt állíttattak ki. (Igaz! ügy vem!) S csak újabb súlyosabb megkárosítása volna ez az ügyvédi karnak, mit csak az ügyvédek elleni ellenszenvvel, de nem a közjegyzők iránti bizalommal lehetne indokolni. (Helyeslés jdbbfelöl.) A javaslat tapintatos eljárást tanúsított, a midőn nem ez utón, hanem más eszközökkel, az intézkedések egész sorozatával kívánt a közjegyzőkön segíteni. Nem szándékozom ez intézkedéseket részletesen felsorolni, a javaslat majd minden szakasza nyújt kisebb-nagyobb kedvezményt, könnyebbitést, előnyt és űj teendőt a közjegyzőnek; csak a legfontosabbakat emelem ki a t. ház engedelmével. (Halljuk!) A közjegyző a reá bízott ügyekben nem köteles ezentúl személyesen eljárni; a kevésbé fontosakat elvégezheti bármely jelöltje, a foníc?";bbakat s közöttük a mindennemű" bírói kiküldetéseket qualiíieáltabb jelöltjével végeztetheti. Ez intézkedés által a közjegyző több agentiákat fog elláthatni, mint eddigelé, munkaereje növekszik, hatásköre tágul, jövedelme gyarapodik. Továbbá tágittatott azon jogügyletek köre. melyek érvényességéhez vagy okirati bizonyításához a közjegyzői okirat múlhatatlanul megkívántatik. Mindazon esetekben, hol a végrehajtási cselekményre a törvény eddigelé birói tagot rendelt kiküldetni, a javaslat szerint ezentúl a közjegyzők fognak megbízatni, mi a közjegyzői teendőket nem fogja ugyan kellemesebbé és rózsásabbá tenni, de nevezetes kereseti többletet igér. S végre — s ez a legfontosabb -— a hagyatéki tárgyalások mind és kötelezőleg lettek a közjegyzőkhöz utasítva. Fontos ez újítás nemcsak a közjegyzőség anyagi felvirágzásának szempontjából, de kiválóképen fontos az j ogszolgáltatási és gazdasági szempontból is. Ha veszszük t. ház, hogy hagyatéki eljárásunk mily lassú, hogy hány esetben húzzák ki a felek az eljárás befejezését részint a kincstári illetékeknek minél későbben való fizethetése végett vagy a végből, hogy a gyámhatósági beavatkozás az érdekelt kiskorúnak időközben nagykorúvá válta folytán elkerültessék és feleslegessé váljék; ha veszszük, hány ingatlan van a hagyatéki eljárások meg nem indítása vagy befejezetlensége miatt az örökhagyók, sőt ezek elődjeik nevén s igy a legitim forgalom és hitelképesség alól elvonva, de azért az élelmes uzsorás részére hozzáférhetővé téve: akkor csak osztatlan örömmel kell, hogy fogadjuk azt az intézkedést, mely a hagyatékok tárgyalását a közjegyzőkre bizza, nemcsak jogszolgáltatási, de gazdasági oknál fogva is kár, hogy ez alkalomból nem lehetett a hivatalos beavatkozást minden oly hagyatékra is kiterjeszteni, melyben ingatlanok is vannak, tekintet nélkül arra, hogy kiskorúak vagy távollevők érdekelvék-e vagy sem s hogy az illetők a beavatkozást kivánják-e vagy sem. Mert csakis ennek deeretálása mellett lehet azon óriási rendetlenséget elenyésztetni, melybe telekkönyveink a hagyatékok le nem tárgyalása folytán mondhatjuk országszerte jutottak ; csak ez venné elejét azon nagyszámú birtokpereknek, melyek hazai jogszolgáltatásunknak mintegy speciális jelenségeit képezik. (Helyeslés.) A közjegyzői novella első és nevezetes lépés e zavar részben való elenyésztetésére, végképen elenyésztetni e zavart csak a hagyatéki eljárás rendszeres codííicálása fogja. S ha t. ház, az előttünk fekvő javaslat mitsem tartalmazna mást, mint azt az egy intézkedést, hogy a hagyatéki tárgyalások a közjegyzőkre bízatnak, én a javaslatot kész örömmel megszavaznám. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Almássy Sándor: T. képviselőház! Én a jelen törvényjavaslatot még csak általános tárgyalás alapjául sem fogadom el. {Ralijuk!) Ezen törvényjavaslat ugy a minister ur, valamint a bizottság részéről is azon fő alapelvből indul ki, hogy az anyagi helyzet javítása és az önállóság megszerzése tekintetében a közjegyzőkön segíteni, szóval azok javadalmazását emelni kell. A t. előadó ur tovább ment és azt monda.