Képviselőházi napló, 1884. VII. kötet • 1885. szeptember 26–1886. január 16.

Ülésnapok - 1884-135

135. «¥S«ág«s ülés •ktoftw 7. 35*85. 41 t. elaök «r a maga helyén kiemelhesse, ki esiránti készségét szivee volt megígérni. (Helyeslés.) Elnök: Irányi Dániel t. képviselő urnak a II. czikkre nézve két észrevétele van: egyik az, hogy az első bekezdés hetedik sorában e szó helyett „vétessenek", ez tétessék „szedessenek", továbbá a második bekezdés negyedik sorában az „öbleiben" helyett, „folyóiban" tétessék, minta uaely szó a franczia „riviéresnek" megfelel. Ha méltóztatnak e módositványokatelfogadni, kijelentem, hogy a II. ezikk e módosítványokkal fogadtatott el. Á képviselő ur többi módosítványait az illető helyen leszek szerenesés előterjeszteni. Tibád Antal jegyző {olvassa a III. ív. V. czikkeket, melyek észrevétel nélMl elfogadtattak. Olvassa a VI. eMkket.) Elnök í E VI. czikkre nézve Irányi Dániel képviselő urnak azon módosítványa van, hogy az ötödik sorban előforduló e szó helyett „érkezési kikötőre", ez tétessék : „származásikikötőre", mint a mely helyesebb és megfelelőbb kifejezés. (Helyeslés.) Ha nincs észrevétel, (Elfogadjuk!) a VI. czikk e módosítással fogadtatott el. Tibád Antal jegyző (olvassa a VII. Vl

II. és IX. czikket, melyek ésírevétel nélkül elfogadtattak. Olvassa a X. emkket.) Elnök: Ezen czikken Irányi Dániel képviselő urnak azon észrevétele van, hogy a második sorban levő ezen szók: „tulajdonát képező", mint stilariter zavart okozók hagyassanak. Azt hiszem a t. ház méltóztatik ezt elfogadni. Tibád Antal jegyző (olvasa a XI. és XII. czikkeket, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak. Oltassa az aláírásokat.) Emich Gusztáv előadói Kérem a t. házat, hogy a magyar aláírások közt „Jules Ferry" helyett tétessék „Ferry Gyula". Elnök: Ki fog igazíttatni. Ekként a törvényjavaslat részleteiben is elfogadva lévén, végmegszavíizása a legközelebbi ülés napirendjére tűzetik ki. Hátra van még Olay Szilárd képviselő urnak mai napon bejelentett interpellál!ója. (Halljuk!) Olay Szilárd: T. ház! A magyar nemzet ellen Drezdában a német tornászok ünnepélyén elkövetett botrány tárgyában óhajtok a ministerelnök úrhoz ínterpellatiót intézni. A nagy németországi tornászok ugyanis a budapesti nemzeti tornaegylet elnökét és több más tornászt a folyó évi Julius 19-én Drezdában tartott 6-ik általános tornaünnepélyre meghívták. Akadtak szerencsétlen magyarkák, kik ezen meghívás alapján és a vendégjog oltalma alatt e tág, tágabb és legtágabb magyar hazából elvándoroltak Drezdába, hogy onnan őket kidobják. (Derültség a szélső balon). Emez eljárás általában annyival érdekesebb KÉPVH. NAPLÓ. 1884—87 VII. KÖTET. | és jellemzőbb, mert a budapesti magyar tornaegylet nyilatkozata szerint azért hívták meg a németek ezen magyarkákat, hogy saját házukban velük gorombáskodhassanak. Az egész dologban boszantó egyedül az, hogy a szerencsétlenek a magyar nemzetet compromittálták. Mert el mentek a németekhez, hogy azoknak asztala és háza körül lábatlankodjanak, elmentek, hogy a németeket a magyar nemzet nevében felköszöntsék és megkoszorúzzák. Ezen elbizakodott németek, látván a magyar tornászokat és a nemzeti szintí szalagot, oly dühbe jöttek, hogy a drezdai lapok állítása szerint a megbotránkozás oly vihara keletkezett, mely a hatalmas termet egész alapjában megrendítette. És kérdem, miért történt mindez'? Mert e magyarkák elmentek Drezdába németet bámulni és a magyarok hódolatát akarták a nagy német nemzet tornászainak átadni. Hogy ezen seandalosus ügyben a német Schulverein keze működött, bizonyítja még azon további sérelem is, hogy ez elbizakodott németek a vasúti mozdonyról, mely az osztrák-németeket vitte Drezdába, letépték a sárga-fekete zászlóeskákat, azonkívül letépték a magyar nemzeti szalagot azon koszorúval együtt.mely et a magyarok a németek tiszteletére magukkal vittek, Ezen durvasérelem nemzetközi jellege és politikai motívumainál fogva minden esetre elégtételt követel, mert a szászok és sehulvereinosok, mint a kik a nagy német nemzet tagjai, nem egyes magyarokat, hanem a magyar lobogót, a magyar nemzetet hivatalos ellenőrzés mellett tartott nyiit gyülekezésben insultálták, mely nyílt czélzatuk ecclatána kifejezést nyert az összes németországi magyarfaló lapokban. Tudomásom szerint ezen magyar tornászok a botrányos esetet bejelentették a monarchia drezdai követének is, tehát a magyar kormánynak ezen sajnos eljárásról tudomással kell birnia. És igy elkövetkezett az idő, hogy végre-valahára a magyar nemzet nevében elégtételt követeljünk a szász kormánytól, mely a Drezdában történt botrányos esetért első sorban felelős. Annál is inkább meg kell tennünk pedig a szükséges lépéseket, mert az elbizakodott németek botrányos ténye a monarchia másik feléi is igen közelről érdeklő államellenes és hazaáruló agitátióval függ össze. Ezek alapján kérdem tehát a ministerelnök urat (oUassa as interpellattót): A magyar nemzet ellen. Drezdában, a nagy németországi tornászok ünnepélyén, elkövetett botrány tárgyában interpellatio a ministerelnök úrhoz. 1. Van-e tudomása ministerelnök urnak azon botrányról, melyet folyó évi Julius 19-én Drezdában, a németországi tornaegyletek ünnepélyéi), a 1 németek elkövettek azon tényük által, hogy a 6