Képviselőházi napló, 1884. VII. kötet • 1885. szeptember 26–1886. január 16.

Ülésnapok - 1884-161

374 161. »uágoi üléi január 16. 1886. 161. ORSZÁGOS ÜLÉS. 1886. évi január hó 16-án. Péchy Tamás elnöklete alatt. Tárgyai: Jegyzőkönyv-hitelesítés. Elnöki jelentés b. Mednyánszky Ede végleges igazolásáról és Lészay Lajos szabadság-engedélyéről. Az indítvány és interpellátiós-kónyv megvizsgálása. Az 1886. évi állami költségvetés általános tárgyalása. Napirend. A kormány részéről jelen vannak: Tisza Kálmán, gr. Szapáry Gyula, gr. Széchényi Pál, Pauler Tivadar, Bedekovich Kálmán, b. Fejérváry Géza, Trefort Ágoston. {Az ülés kezdődik d. e. 10 órakor.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét Tibád Antal jegyző ur fogja vezetni; a javaslatok mellett szólani kívánókat Szathmáry György, az ellenük jelentkezőket Tors Kálmán jegyző urak fogják jegyezni. Fel fog olvastatni a múlt ülés jegyzőkönyve. Tibád Antal jegyző (olvassa a folyó hó 15-én tartott ülés jegyzökönyvét). Elnök: Ha nincs észrevétel, a jegyzökönyvet hitelesítettnek jelentem ki. Jelentem a t. háznak, hogy báró Mednyánszky Ede, Szepesmegye lőcsei választókerület országgyűlési képviselőjének megválasztása óta a szabályszerű 30 nap eltelvén, a nélkül, hogy választása ellen kérvény adatott volna be, ennélfogva az illető képviselő a végleg igazolt képviselők sorába iktattatik. Bemutatom Lészay Lajos képviselő levelét, mely szerint egészségének helyreállítása czéljából 6 heti szabadságidőt kér. Azt hiszem, a t. ház a szabadságidőt megadni méltóztatik. Több előterjesztés nincs. Következik az indítvány- és interpellatiós könyv felolvasása. Szathmáry György jegyző: Van szerencsém jelenteni, hogy sem az indítvány-, sem az interpellatiós-könyvben újabb bejegyzés nincsen. Tudomásul szolgál. Elnök: Következik az 1886-iki államköltségvetés átalános tárgyalásának folytatása. Még pedig következik Margittay Gyula. T. ház! Mielőtt a képviselő ur szólani kezdene, kénytelen vagyok azon megjegyzést tenni, hogy a képviselő ur már egyszer föl volt szólítva, de akkor nem kívánván szólani, magát utolsónak jegyeztette föl. Ezért illeti most meg, a ház engedelmével, a szó, {Helyeslés.) Margittay Gyula: T. ház! A költségvetés tárgyalása alkalmával már annyi fényes, alapos, tárgyilagos beszéddel mutatták ki ezen költségvetés hiányait, hogy egyátalában nem érzem magamat hivatva azokkal versenyre kelni. Hanem a t. ház engedelmével bátor leszek beszédem során csupán a t. kormány politikája és eddig elért sikerei felett szerény nézeteimet kifejezni, annál is inkább, mert a kormányoknak mindig múltjából lehet leghelyesebben következtetést vonni azok jövőjére. Mielőtt azonban erre áttérnék, az igen t. ministerelnök ur tegnap tartott beszédére leszek bátor néhány észrevételt tenni, {Halljuk!) annál is inkább, mert mint nem régiben Ivánka Imre t. képviselő ur igen helyesen megjegyezte, ő azon szám, mely az utána következő nulláknak súlyt kölcsönöz. Először is azzal vádolja az igen t. ministerelnök ur az ellenzéket, hogy az igen feledékeny; hogy elfeledte, hogy 1848 előtt hogyan énekelték a Davoriát, elfeledte a Haulik érsekkel Pozsonyban folytatott keserű vitát és elfeledte, hogy 1867 után, az unió felbomlása után Horvátországban