Képviselőházi napló, 1884. VII. kötet • 1885. szeptember 26–1886. január 16.

Ülésnapok - 1884-151

272 151. országos Illés deezember 14. 1885 tapasztaltak; de arról — és ezt ismét nem ve­szem nekik rossz néven — igen bölcsen hallgat­nak, hogy ha ezen az oldalon igen alaposan, néha túlságosan is panaszkodtak az ellenzéki választók eljárásáról és az azok által elkövetett visszaélé­sekről. (Igaz! TJgy van! jóbbfélöl. Felkiáltások a szélső baloldalon: Szavazzunk !) Igenis szavazzunk, igen régen óhajtom, hogy szavazzunk. (Derültség.) Különben megjegyzem, hogy még épen 6 percze, hogy beszélek s én hall­gattam egy órai beszédet. (Halljuk! Halljuk!) T. ház! Szilágyi Dezső képviselő ur abban, a mit nyilatkozatomra nézve mondott, azt teljesen jól értelmezte. Megmondtam, hogy a választási visszaélések lehető meggátlására nézve az itt hallottakat igenis hajlandó vagyok hasznomra fordítva, a dolgot ta­nulmányom tárgyává tenni és igyekezni fogok concrét javaslat alakjában tisztázni az eszméket; de feltételezem, hogy t képviselőtársam ugyan­ezt tévén, nagy tapasztalatával — nem a vissza­élések körül, ezt egyáltalában nem mondom (De­rültség) — de nagy tapasztalatával és a választási ügyekre vonatkozó törvényhozásokban nagy jár­tasságával segélyemre lenni szíveskedik. Mert, is­métlem, általáno elvek kitűzése alapján soha sem fogunk boldogulni. Legyen szives a képviselő ur azt, a mit szükségesnek tart, concrete elkészíteni; rajta leszek én is és azután combinálni fogjuk. Hozzáteszem, hogy abban is igaza van a t. képviselő urnak, hogy óhajtom, hogy a ház még a jelen országgyűlés nem ezen ülésszakának, de cyclusának letelte előtt határozhasson ezen kér­désekben, Még csak egyet jegyzek meg. Bocsásson meg a t. képviselő ur, de én az enquete összehívását illetőleg most is azt tartom, hogy azt csak fontos körülmények igazolhatják; de mikor a visszaélések még nem oly általánosak, az enquettet e tárgyban nem tartom helyesnek, hanem rendes parlamenti eljárás szerint vagy initialja a kormány, vagy éljen az initiativa jogával valamely képviselő; de ha sikert óhajt akár a kormány, akár a képviselő : már kész szerkesztett törvényjavaslat alakjában kell e jogával élnie, különben gyakorlati ered­ményt elérni soha sem fog. (TJgy van! a jobb­oldalon.) Épen azért, mert a határozati javaslat egy­felől általánosságban mozog és másfelől, mert a valónál sokkal nagyobbnak tünteti fel a bajt: nem fogadom el a határozati javaslatot. Hozzáteszem még azt is — s ebben tán nem fog kétségeskedni a képviselő ur — ha azt akarja, hogy az, a minek történnie lehet és kell, a jövő választásokat meg­előzőleg történjék: akkor ilyen enquete javaslása, illetőleg összehívása a leggyakorlatlaniatlanabb eszköz, mert minden mesterkedés nélkül is tör­vényt készíteni ez enquete nyomán a jövő válasz­tások előtt nem lesz lehetséges, (ügy van! a jobb­oldalon.) Ezek és múltkori nyilatkozataim alapján új­ból kérem a t. házat, méltóztassék az országgyűlés tartamának meghosszabbításáról szóló törvény­javaslatot elfogadni, a határozati javaslatokat pedig mellőzni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyíl* vánítom, következik a szavazás. Az első kérdés az lesz, elfogadja-e a t. ház az országgyűlés tartamának meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatot a közigazgatási bizottság szövegezése szerint általánosságban a részletes tárgyalás alapjául, igen-e vagy nem? Ezzel szemben áll Irányi Dániel képviselő ur határozati javaslatának első része, mely a végén azt kívánja kimondatni, hogy a törvényjavaslat nem fogadtatik el részletes tárgyalás alapjául, hanem utasittatik a belügyi és az igazságügyi ministerhez, hogy a visszaélések ellen törvényes intézkedéseket hozzanak javaslatba. Ugyancsak ily értelmű Szilágyi Dezső képviselő ur határozati javaslata is. Ezekre tehát külön kell szavazni. Ha elfogadtatik a törvényjavaslat, akkor Irányi Dániel képviselő ur határozati javaslatának első része elesik. De Irányi Dániel képviselő ur h: tározati javaslatához Trucia képviselő ur módo­sítványt adott be, mely szintén külön fog feltétetni azon esetre, ha Irányi képviselő ur határozati javaslatának második része elfogadtatnék. Nemkülönben Babes képviselő ur is adott be módosítványt Szilágyi Dezső képviselő ur határozati javaslatához, mely e javaslat elfogadása esetén szintén külön fog szavazásra kittízetni. A sorrendet illetőleg első sorban a főszavazás után Irányi képviselő ur határozati javaslatának második része következik, minthogy előbb adatott be e javaslat és azután Szilágyi Dezső képviselő ur határozati javaslata. A főszavazásra nézve 24 képviselő névszerinti szavazást kivan. Az első kérdés tehát az, el­fogadja e a ház az országgyűlés tartamának meg­hosszabbításáról szóló törvényjavaslatot? Igen vagy nem? Most kihúzom a betűt. (Megtörténik.) A „Z" betű húzatott ki. Az ülést öt perezre fel­függesztem. (Szünet után.) Elnök: Méltóztassanak helyeiket elfoglalni, az ülést megnyitom. Következik a szavazás. A névsort Rakovszky István jegyző ur fogja olvasni, a távollevőket Ábrányi Kornél az igen-nel szavazókat Zsilinszky Mihály, a nemmel szavazó­kat pedig Tors Kálmán jegyző ur fogja jegyezni. T. képviselőház! En czélszerűnek tartom, (Nagy zaj. Elnök csenget) hogy miután a név­szerinti szavazás után minden esetre szükséges lesz szavazni az Irányi és Szilágyi képviselő urak

Next

/
Thumbnails
Contents