Képviselőházi napló, 1884. VII. kötet • 1885. szeptember 26–1886. január 16.

Ülésnapok - 1884-132

20 132. orsaiVgos ülés oktéfcsr 1 1885 orosz kormányok közt akár a moiiarchák találkozásakor, akár más alkalommal történtek-e megbeszélések és jött-e létre megállapodás arra nézve, hogy a Balkán félszigeten a berlini szerződés határozataitól eltérő alakításokkal, törekvések- és kísérletekkel szemben minő politika követtessék és mik voltak e megállapodások ? E kérdés annál jogosultabb, mert a három monarcha találkozása előtt mindenki előtt ismeretes volt, hogy egyesítési törekvések léteztek, ismeretes volt az is hogy azok korábban még az orosz hivatalos körök által is kedvező fogadtatásban részesültek: nem szabad tehát feltételezni, hogy a diplomatia figyelmen kivül hagyta volna e ténveket és eshetőség-eket s nem vonta be tanácskozásai körébe akkor, midőn arról volt szó, hogy a három nagyhatalom egyetértő politikája, melynek főelve a szerződési állapotok fentartása, megállapittatott. Ha ez nem történt volna: akkor az egyetértő politika csak platonicus volt, mert nem lehet szerződést fentartó politikául proclamálni oly megállapodást, mely mindössze azt tartalmazza, hogy fenmaradnak a szerződési állapotok, niig egy ellenkező tény nem jön létre, de ha ez megtörténik, akkor majd azzal szemben megkísértik az egyetértés létrehozását a nagyhatalmak. Ily politikát oly czím alatt kiadni szabad nem volt. És t. ház, mindezek engem hogy röviden befejezzem beszédemet.még egy utolsó kérdésre vezetnek, tudniillik arra, hogy ha látjuk azt, hogy azon első tényleges rés a berlini szerződésben megáll;'pított renden minő solidáris összefüggésben van az összes Balkán félszigeti állapotokkal, ugy hogy annak elfogadásából jogi igényt merítenek és teljes politikai szükségességgel akarnak elé állani a többi államok és népek területi nagyobbodására, ha tekintetbe veszszük azon habozó, tétovázó és homályos politikát, melyet a nagyhatalmak és pedig különösen a három császári szövetségben egyesült nagyhatalmak ezzel szemben elfoglalnak; ha tekintetbe veszszük Németországnak azt az állását, a melynél íogva ugy tekinti a dolgot, hogy az első sorban a másik két nagyhatalmat illeti, mondván nekik: de tua re agitur; ha tekintetbe veszszük azt, hogy daczára annak, hogy Oroszország a bolgár hadügyministert lemondatta, hogy az or osz tisztek leköszöntek a bolgár csapatokban viselt állásukról, hogy .az orosz kormány hivatalos kárhoztatást niordott ki ezen események felett; ha tekintetbe veszszük azon osztatlan és általános örömet, melylyel a bevégzett tény tekintetik ; ha tekintetbe veszszük azt, hogy Oroszország magatartásáról félhivatalosan az transspiráltatik, hogy ezen bevégzett ténynek felforgatására és a szerződési állapotok visszaállítására a fegyveres fellépést még a porta részéről sem turné; ha tekintetbe veszszük, hogy inkább arra van ezen politika irányozva, hogy a bevégzett tény megszilárdítása, nem pedig a szerződési állapotok megóvása a ezél: akkor, gondolom, hogy mi, a kik eddig monarchiánk külügyi politikájáról elhittük, hogy annak a három császári szövetség által biztosított komoly ezélja a szerződési állapotoknak megóvása, jogosítva va> gyünk azt a kérdést feltenni és felvilágosítást kérni, vájjon fennáll-e még a skiernieWiczi találkozáskor örvendetesen constatált egyetértése a három császári nagyhatalomnak? És ha ezen egyetértés fennáll és ezen egyetértés a berlini szerződésnek első flagrans megsértésével szemben, ily gyarló módon jelentkezik: akkor megengedhető az a kérdés és az a kívánat is, hogy méltóztassék felvilágosítást adni a felől, miben áll hát ma már az egyetértéssel megállapított politika, melynek akkor a szerződési állapotok sértetlen fentartása és megóvása jelöltetett ki hivatalos feladatául és czéljául. Ezek azok a kérdések, a melyeket előterjeszteni kívántam s én részemről a ministerelnök úrhoz azon kérést intézem, mit kétségtelenül tenni is fog, hogy e kérdésekre, és t. barátaimnak hasonló tárgyú kérdéseire együttesen méltóztassék felelni. (Élénk helyeslés.) Ábrányi Kornél jegyző (olvassa). Interpellatio a magyar királyi ministerelriökhöz! 1. Minő álláspontot foglal el a közös külügyi kormány Bulgária és Kelet-Euaiélia egyesítésének tényeivel szemben és kész-e megóvni és biztosítani s ha igen, minő módon a berlini szerződés szabályzó erejét és hatályos tekintélyét a Balkán félszigeti állapotokra nézve ? 2. Kizártnak tekinti-e bármely más állam beavatkozását akkor, ha a porta a berlini szerződés XII. czikkelyében foglalt jogáttettleg érvényesíti, kizártnak tekinti-e a monarchia kormánya azt az álláspontot, hogy Bulgária és Kelet-Ruméliának bárminő egyesítése a többi Balkán félszigeti, államokra területi nagyobbodás alapos okául szolgálhat? 3. A monarchia külügyi kormánya és a német és orosz császári kormányok között akár a moiiarchák találkozásakor, akár más alkalommal történtek-e megbeszélések és jött-e létre megállapodás arra nézve, hogy a Balkán félszigeten a berlini szerződés határozataival ellenkező alakulási törekvésekkel és kísérletekkel szemben minő politikát kövessenek? És mi volt e megállapodás? 4. Változatlanul fennáll-e a skieruieviczi találkozáskor constatált egyetértése a három császári hatalomnak s miben áll az az egyetértéssel megállapított politika, melynek főezéljául akkor hivatalosan a szerződési állapotok fentartása és megóvása jelöltetett meg. IstÓCZy GyÖZÖ; T. ház! Egy interpellátiót kívánok a t. ministerelnök úrhoz mint belügy-