Képviselőházi napló, 1884. VII. kötet • 1885. szeptember 26–1886. január 16.
Ülésnapok - 1884-151
151. országos ülés deciseinber 14. 1886. ggj; magyar alkotmányra, lehet veszedelmes. (Ellenmondások a szélső baloldalon.) Aligha megfontolta a t. ministerelnök ur ezen szavainak horderejét; mert ha a titkos szavazás veszedelmes lehet a magyar államiságra, ez csak azt jelentheti, hogy azok részéről lehet veszedelmes, akik a magyar államisághoz nem ragaszkodnak, vagyis azon nem magyar ajkú nemzetiségek egy részéről lehet itt csak szó, melyek a magyar államiság ellen régibb és újabb időben tüntettek. (Élénk helyeilés a szélső baloldalon.) De ez által a t. ministerelnök ur elismerte azt, hogy azok a nemzetiségek, nyilvános szavazás mellett nem fejezhetik ki a magák tulajdonképeni akaratát és elismerte ez által aat is, hogy nyíl vános szavazás mellett, általában a polgárok szabad akarata nem nyilvánul; (Znjos helyeslés a szélső baloldalon) tehát nemcsak a nem magyar ajkú nemzetiségek, hanem a tősgyökeres magyar ajkú népnek akarata sem nyerhet valósulást. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon) A titkos szavazás kétségkívül nem zárja ki sem általában a vesztegetéseket, sem a hivatalos nyomást; de hogy ugy a vesztegetéseket, mint a hivatalos nyomást a maga eredményétől nagy részben megfosztja az tagadhatatlan. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) Az lehet, hogy a főispánok, alispánok, szolgabirák, adó- és tanfelügyelők jövőre is igyekezni fognak a maguk illetéktelen befolyását érvényesíteni a választásokra; de bármennyire igyekezzenek is, a titkos szavazás mellett nem lehetnek annyira biztosak, a sikerről mint ha az nyilvánosan történik. Ha a választó nem fél a szolgabirótól, nem fél az adófelügyelőtol, amattól, hogy őt zaklatni, emettől, hogy tőle az adót illetéktele nül szorgalmazni fogja, akkor bizonyosan szabadon, a maga meggyőződése szerint fog szavazni. Azonban tegnapelőtt a t. ministerelnök ur már nem utasította vissza oly mereven a választási visszaélések elleni intézkedések szükségét. Szilágyi Dezső t. képviselőtársam határozati javaslatára vonatkozólag megengedte, hogy lehet a fennálló törvényeknek oly intézkedése, a mely változtatást igényel és ahhoz, hogy ezen változtatások megtörténjenek, készségét jelentette ki; valamint hajlandóságot mutatott arra is, hogy vitás választási kérdések iránt a házszabályokban az eddigiektől eltérő intézkedések történjenek. Ámde t. ház, ha nem bizzuk a vitás választásokat a parlamenti befolyástól független közegre, legyen az a kir. Curia, vagy más független bíróság, akkor bármily változtatást tegyünk is a házszabályokon, az eredmény más nem lehet, mint az, a minek eddig szomorú tanúi voltunk. (Igaz ! Ugy van ! a szélső baloldalon.) Nem a házszabályok változtatása, hanem szükséges törvényes intézkedés arra, hogy a választási visszaélések és a vitás kérdések részrehajlatban bíróság elé utasíttassanak. Különben a mi azon igéretét illeti, hogy Szilágyi Dezső t. képviselőtársammal együtt gondolkodni fognak azon, hogy miként lehetne a mostani bajokon a nélkül, hogy a választási törvény egészen revideáltassék, segíteni: erre nézve lehetetlen meg nem jegyeznem, hogy én a mostani törvényt elegendőnek tartom arra, hogy ugy a hivatalnokok és tisztviselők önkénykedése, mint a választási vesztegetések korlátoztassanak és megfenyíttessenek, feltére, hogy a kormány a maga törvényes kötelességét teljesíti és a törvény kellő végrehajtására az alsó közegek irányában kellő felügyeletet gyakorol. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ha pedig ezt nem teszi, bármint változtassák is meg a fennálló törvényt, az eredmény ugyanaz lesz, a mi most, tudniillik, hogy a törvény holt betű marad, (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) És most befejezésül önökhöz fordulok t. Uraim, a kik a túlsó oldalon ülnek, önök magyarok és hazafiak, hazafiak és képviselők, képviselői a népnek, melynek nemcsak jelenéért, de minthogy ez a jövőnek is alapja, jövőjéért is felelősek. Emlékezzenek vissza a történelemre, tanúságaira, jusson eszükbe, hogy ugy Róma bukása, mint a XVIII-ik századbeli Francziaország szerencsétlensége főleg az elterjedt erkölcstelenségektől eredt. Rómát az erkölcsök romlása vitte a bukásba; a XVIII. századi Francziaországot a XIV. és XV. Lajosok alatt lábra kapott féktelen erkölcstelenség döntötte egy véres polgárháborúba; inig utoljára egy zsarnoknak a martaléka lett. Fontolják meg, hogy az erkölcsök tisztasága az állam legbiztosabb alapja; gondoljanak fiaikra és késő maradékaikra, kiknek erős, boldog hazát akarnak hagyni örökül. És ugy szálljon áldás fejükre és emlékezetükre, a mint az erkölcsi tisztaságnak helyreállításával Magyarország jövőjét biztosítj ák; vagy ugy legyenek elkészülve utódaik nak szigorú ítéletére, a mint az erkölcsi romlásnak gátat vetni nem igyekeznek. (Élénk tetszés a ssäső baloldalon.) Nem fogadom el a törvényjavaslatot, ajánlom határozati j avaslatomat. {Éljenzés a szélső baloldalon.) SzilágyiDeZSÖ: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Azon kérdésnek érdemleges fejtegetéséhez, a melyet a törvényjavaslat föl vet, kevéssel kell hozzájárulnom és ezt a keveset is szaporítja, talán feleslegesen szaporítja azon dédelgető eljárás, melyben a t. előadó ur a törvényjavaslatot részesíti. A t. előadó ur mindjárt beszéde elején abból indult ki, hogy ez a törvényjavaslat jelenti a bizalmat a nemzetben és minthogy a nemzetnek politikai véleménye s politikai joga a választók testületében van, ez a törvényjavaslat bizalmat jelent a választók testülete iránt. Ez a legsajátságosabb érvelés, t. ház. Ha azt
