Képviselőházi napló, 1884. VII. kötet • 1885. szeptember 26–1886. január 16.
Ülésnapok - 1884-151
256 ISI. országos ftléi deczember 14 1185. sebb és leghazafiasabbnak az első módot találnám, de miután tudom, hogy azt el nem fogadják, méltóztassék legalább ezt követni. A törvényjavaslatot el nem fogadom. (IIelyeslés a szélső baloldalon.) Orbán Balázs: T. ház! Én mint a háznak egyik régibb tagja, megszokhattam volna azt, hogy évtizedek óta megrögzött szokás szerint az egymást felváltó kormányok mindig költségvetés nélkül kezdjék meg az évet és indemnityvel szokták a pazar költekezést eltakarni, a rendszertelenség rendszerré vált nálunk, ugy hogy az indemnityveli takarózás alig ttínik fel, ez megszokott dolog nálunk, ez azonban nem gátolja azt, hogy ez nagyon is komoly jelenség s hogy az alkotmányos ellenőrzési jog ez által egyszerűen kijátszatik, ez szokatlan minden más alkotmányos országban. Mert megtörténik néha, rendkívüli körülmények közt más országokban is, hogy a költségvetés nem készül el idejében. De hogy évtizedeken keresztül folytonosan költségvetés nélkül kezdjük meg az évet, az csakis oly országban történhetik meg, minő a miénk, hol az alkotmányosság csak formaiság, lényegét az opportunitás molochjának dobják oda áldozatul, mely lassanként minden jogainkat absorbeálja. Megszokott dolog ez nálunk, t. ház, de mégis sérti az én alkotmányos érzelmeimet s nem tehetem, hogy felháborodásomnak néhány szóval kifejezést ne adjak. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Felhozatott itt mentségül az előadó ur és a minister ur által is, hogy a delegatio volt oka annak, hogy a törvényhozás, illetőleg a pénzügyi bizottság a költségvetést nem tárgyalhatta és elő nem készíthette. Én azt hiszem, hogy senki a delegatio ellen azon vádat felhozni nem fogja, hogy az igen sok időt tölt el tárgyalásaival; hisz az oly gyorsasággal szokta a milliók sokaságát a közös ügyek oltárán feláldozni, (Tetszés a szélső baloldalon) hogy valóban zsinórral se lehetne azt jobban kimérni. Van még egy más dolog, mely óvatosan mellőztetett ugy a t. előadó ur, mint a t. minister ar által és a mi akadályul szolgál abban, hogy a költségvetés idején letárgyaltassék. Ez a jelenleg tárgyalás alatt levő törvényjavaslat az országgyűlés tartamának meghosszabbításáról. Én nem tudom felfogni annak okát, hogy miért akarja a kormány ily rohamosan letárgyaltaim ezen törvényjavaslatot, hogy azt a költségvetés mellőzésével napirendre tü'zte. Hisz ily törvényjavaslatnak tárgyalása bármily későn történt legyen is, mindig igen korán történt. (Tetszés a szélső baloldalon.) Én azt hiszem, t. ház, hogy még azon esetben is, ha a kormány e törvényjavaslatot feltétlenül ezen ülésszak alatt akarta letárgyaltatni, ideje lett volna arra májusban vagy júniusban is. Hogy ez a költségvetés háttérbe szorításával hozatott elő, az a tacticának egy megfejthetetlen mesterfogása, mely azonban nem menti fel a kormányt az alól, hogy komoly rosszalás illesse ezen eljárást. De hát t. ház, mire való az az alkotmányos alakoskodás ? (Derültség a szélső baloldalon.) Költsék el önök az országnak minden vagyonát, élvezzék a jelent teljes mértékben, csikarják fel az utolsó felcsikarható fillért az országban, csinálják az adósságokat egymásután halomra, a többség szabad kezet ad a kormánynak, sőt hozsannát zeng neki. Ez a hozsanna az, a mely miatt az önök fülei nem hallják a nyomorral küzdő nép jajveszékelését, (Zaj a jobboldalon. Halljuk!) a folytonos banquettek pohárcsengése miatt nem hallják az adóvégrehajtók dobpergését. (ügy van! a szélső baloldalon. Derültség jobbfelől.) T. ház! Az éhező, a nyomorkodó, a mindenéből kiexequált népnek jajveszékelése a mi sziveinkben visszhangra talál, azok megdöbbentik a mi lelkünket. {Ügy van! a széltő baloldalon. Derültség a jobboldalon.) Szavazzák meg önök a bizalmat és — miként a minister ur mondotta — ha mi bizalmi kérdést csinálunk ebből, majd a többség fog a felett határozni, hogy a kormány bizalomra méltó-e. Hiszem, hogy a többség bizalomra méltónak fogja ítélni s meg fogja neki szavazni a felhatalmazást. A pénzügyminister ur azt mondta, hogy ha mi bizalmi kérdéssé teszszük, majd a többség fog a felett határozni, hogy a kormány méltó-e a bizalomra, kétségtelen, hogy ez a többség méltónak ítélendi, de mi a nemzet bizalmával visszaélő kormány iránt nem viseltethetünk bizalommal s a felhatalmazást megtagadjuk. [Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: T. ház! Szólásra többé senki sincs feljegyezve. Ha tehát senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. Szavazás előtt szó illeti az előadó urat, ki azonban nem kivan szólni. Kérdem tehát a t. házat, méltóztatik-e az 1886. év első negyedében viselendő közterhekről és fedezendő államkiadásokról szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Felkiáltások: Igen! Nem!) Kérem azon képviselőket, kik a törvényjavaslatot elfogadják, méltóitassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége elfogadta a törvényjavaslatot Következik a részletes tárgyalás és pedig először a czím. Rakovszky István jegyző (olvassa a czímet és az 1—5. §-okat, melyek észrevétel né kiil elfogadtattak). Elnök: A törvényjavaslat részleteiben is elfogadva lévén, annak harmadszori megszavazása a legközelebbi ülés napirendjére ttízetik ki. Következik napirend szerint az országgyűlés
