Képviselőházi napló, 1884. VII. kötet • 1885. szeptember 26–1886. január 16.

Ülésnapok - 1884-150

252 '50. országos ülés deczember 12. 1885. okból képes szép állásáról lemondani! De még akkor is, ha a vezérigazgató ezen okból adta be lemondását, neki nem szemrehányást kell tenni, hanem az én becsülésemben és azt hiszem másokéban is csak emelni fogja. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Még egy körülményre kívánok utalni. A vasúti ügy oly complicalt, oly rendkívüli szakismereteket feltételez, még pedig ép oly szakismereteket, a mik, sajnálattal tapasztaljuk, köztünk magyarok közt nem épen nagyon süríín fordulnak elő. Tolnay Lajos nemcsak Magyar­országon, hanem a külföldön is kiváló szak­tekintélynek lett elismerve. Nem egy esetben elnökölt ő olyan nemzetközi értekezleteken, a hol nem a személy előtt, nem is az állás előtt­hanem csak a tehetség, a képzettség előtt szok­tak meghajolni. (Igaz! a szélső baloldalon.) Én, t. ház és azt hiszem, velem sokan büszkeséggel láttuk, hogy ezen hivatalnak élén egy tősgyö­keres magyar ember áll, a kit semmiféle más faj, semmiféle más nemzetiség nem reelamálhat tőlünk sajátjának. Annál fájdalmasabban esett látnunk, hogy épen ez a jeles magyar ember távozik az általa kitűnően betöltött állásról, az általa helyesen választott pályáról. Hogy miért távozik, azt nem tudni, azt majd megmondja a t. közlekedési minister ur. Erre s az ezzel kapcso­latos kérdésekre, tudniillik hogy a jelenlegi személyváltozás egyúttal a kormány vasúti és tarifa-politikájában rendszerváltoztatást invol­val-e, itt kiterjeszkedni nem akarok. Ezekre nézve óhajtottam magamnak és az ország közvé­leményének megnyugtatást szerezni; mert akkor, midőn Magyarország mezőgazdasága oly válsá­gos helyzetben van, mint jelenleg, akkor a vasúti politika terén minden experimentálás kétszeresen veszélyes, s az eddig követett vasúti politika kétszeresen becses. (Élénk helyeslés a szélső bál­oldalon.) Ezekre vonatkozólag bátorkodom a követ­kező kérdéseket intézni a közlekedési minister úrhoz (olvassa); Interpellatio a közmunka- és közlekedési ministerhez a magyar állami vasutak igazgatása körében beállt személyváltozás és a tervezett ad­ministrativ újjászervezés tárgyában. Kérdem a t. minister urat: 1. Való-e az, hogy Tolnay Lajos a magyar állami vasutak igazgatóságának elnöke beadta lemondását és hogy a t. minister ur azt elfogadta ? Minő okok idézték elő a lemondást és miért fogadtatott el ? 2. Fogja-e a személyváltozást ezúttal rend­szerváltozás követni ? 3. A rendszerváltozás csak administrativ természetű lesz-e, vagy ki fog az terjeszkedni a kormány általános vasúti és tarifa-politikájára? 4. A vasutak igazgatásinak tervezett de­centralisatiója minő befolyással lesz az állam­vasutak költségeire? Mivel pedig új hivatali állások szervezéséről van szó és továbbá, mivel az ezáltal okozott esetleges emelkedése, vagy csökkenése a kiadásoknak az 1886-iki költség­előirányzatban előrelátva nincs, szándékozik e a t. minister ur a parlament jogainak tiszteletben tartásával kellő időben ezen ügyre nézve indokolt javaslatot a ház elé terjeszteni? Elnök: Az interpallatio közöltetni fog a közmunka- és közlekedési minister úrral. A legközelebbi ülés ideje és napirendje már meg lévén állapítva, a mai ülést bezárom. (Ág ülés végződik délután 1 óra 55 pereikor.)

Next

/
Thumbnails
Contents