Képviselőházi napló, 1884. VII. kötet • 1885. szeptember 26–1886. január 16.

Ülésnapok - 1884-149

14!). országos ülés deczember 11, 1885. 209 választások, illetőleg a három évi cyclus nem felel meg rendeltetésének, hivatásának azért, mert a mint az már itt többek által megjegyeztetett, a három év elseje csak előkészítés, a második a munka ideje, a harmadikban rendesen hazabeszélés vagy korteskedésből áll. Én részemről az öt éves eyclust illetőleg is meg vagyok győződve, hogy nem igen fognának változni a viszonyok, a mennyiben jövőre két évig készülnénk majd munkára, egy évig dolgoznánk s az utolsó két évben haza beszélnénk és korteskednénk. Azon okok közt, melyek a törvényjavaslat mellett a túlsó oldalról felhozattak, leginkább elismerem azon okok súlyát, melyek a korteskedésre vonatkoznak, a mennyiben tudom, hogy a korteskedés elvonja a népet a munkától, az erkölcs tői, tudom, hogy lelkiismerete — minden három évben kotyavetyére tétetik, (ügy van!) Csak az a kérdés, vájjon az öt éves időtartam szintén nem fogja e lázba hozni a kedélyeket és nem fogja-e az egész öt éven át lázban tartani? Ugy tudom, sokkal nagyobb láznak nézünk elébe, mely beteggé teszi majd a jelöltet és beteggé a társadalmat. Én tehát elfogadom az öt éves mandátumot, hogy ha azon cautelák, melyeket gr. Ápponyi t. képviselő ur kívánt, életbe léptettetnek és a választási törvény revisio alákerül, mert ajelenlegi törvényjavaslat engem legkevésbé sem nyugtat meg ; nem nyugtat meg a jelen szomorító viszonyok közt, midőn a főispánoknak oly nagy hitalom adatik, hogy ők intézik a választási ügyeket s kezükben van letéve a korteskedés vezetése. Ha a kormány garantiát nyújthatna egyes főispánok részéről, akkor teljesen belenyugodnám; mert arról győződtem meg, hogy csak azon megyékben voltak hivatali visszaélések és erőszakoskodások, hol a főispán tekintélyének és befolyásának minden lehetőségét latba vetette, (ügy van! bal felől.) Én részemről nem reflectálok kerületemre, mely különben legjobban érdekel, mert azon helyzetben voltam, hogy kerületemben kormánypárti jelölt nem is volt, másrészről pedig az illető főispán nem iparkodott oly érdemeket szerezni, a milyeneket szerezhetett volna. De sokkal jobban érdekel azon megye, melynek jelenleg hivatásomnál fogva lakója vagyok, t. i. Hontmegye. (Halljuk!) Én, t. ház, hogy kitüntessem, miszerint az öt éves mandátum nem fogja a lázat csillapítani, mely rendesen a választások elején mutatkozik, bátor leszek ezt illustrálni egy legújabb esettel, a melynek a lapokban még nincs nyoma, mivel azt csak holnap fogják közölni; a miért is erre nézve kikérem a t. ház szives figyelmét. (Halljuk! Halljuk!) Tegnap történt t. ház, hires Hontvármegyében, (Halljuk! Halljuk!) a hol hatalmasan szervezkedik az ellenzék, mely már a tavalyi válasz tások alkalmával ecclatansan kimutatta életreKÉPVH. NAPLÓ. 1884 — 87. VII. KÖTET. valóságát Itt ugyanis a főispán semmitől sem retten vissza, mi által az ellenzéket elnyomhatja s ezért a virilisták legújabb lajstromának megállapításánál, négy ellenzéki virilistát törült csak ugy „háziasán" és családias körben. Ezzel azonban nem elégedett meg a „kegyelmes ur", hanem tovább is megy erőszakoskodásaiban s ezért, midőn az ellenzék egyik kiválóbb tagját, Ivánka Zsigmondot, választás útján akarta a megyei bizottságba behozni, mit csinált a kormány közege ? Minthogy a felelősséget nem vállalhatom el, idézem az egyik érdekelt félnek sorait. (Halljuk! Halljuk!) Ezek a következőket tartalmazzák (olvassa) : „Az ellenzék a megyeszerte népszerű Ivánka részére vitte be a többséget — az egegi kerületben — Lestyánszky megyei főjegyző azzal a meglepő alkotmányos szabadalommal kedveskedett a határozott többségben jelentkező pártnak, hogy megtagadta tőle saját bizalmi férfiainak kinevezését., sőt az actusnáí legalább passiv nézőként jelen lenni kívánó ellenzéki férfiakat fenyegetések közt eltávolította. A műkölő szavazatszedő bizottság e szerint amúgy „inter se* maradva, megkezdte az ellenzék ellenőrzése nélkül munkáját, elvette a voksot jogosult választóktól, maga részére pedig leszavaztatott holtat is." Ehhez nem kell commentar. * íme, t. ház, az a láz, melyet a korteskedés hullámai felvertek, egy év alatt sem csillapult s még a jövőben sem fog csillapulni, a miért is én az öt éves mandátumban nem láthatom annak garantiáját, hogy ezen abnormis állapotnak eleje vétessék. En, t. ház, elvben elfogadom az öt éves mandátumot, de, mint megjegyeztem, csak azon cautelák mellett, melyeket Apponyi Albert képviselőtársam előadott. A ministereinők ur nem tartja ezeket a cautélákat szükségeseknek, mert ő nem csak, hogy el nem ismeri, de tagadja is, hogy oly nagymérvű visszaélések léteznének, sőt tegnapi beszédében azt is hangsúlyozza, miszerint el nem ismeri, hogy a lefolyt választások, oly országos undort keltenének. Én, t. ház, abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy nem csak szóval, de képekkel is illüstraíhatom azokat a visszaéléseket, a melyek kell, hogy országos undort keltsenek mindenfelé. (Halljuk! balfelől.) Sajnálom, hogy a t. ministeremök ur nincs jelen, mert bemutatnám neki a t. „Honti Ellenzékinek három mellékletét, melyekben ezen „undort nem keltő" választások illustralva vannak. (Bemutatja a képeket.) Az egyik jelenet a szálkai kerületben játszódik le és ábrázolja a megyei összes tisztikart, a kormánypárti képviselőjelölteket és főbb embereiket, a járási szolgabiróságot, a mint Gábris Zsigmondot és társait, községi választmányi tagokat és polgárokat vasárnap bilincsekbe fűzve és kocsihoz kötve lánczon hurczoltatják az utczán hajdúk kisérctés7