Képviselőházi napló, 1884. VII. kötet • 1885. szeptember 26–1886. január 16.

Ülésnapok - 1884-148

206 148. országos Blés doczcmber 10. 1885. Én azon meggyőződésben élek, hogy a mi miatt a nemzet jobbjai, a választók solidabb része óhajtják e cyclusok meghosszabbítását, az épen azon körülmény, hogy bár mióta az 1874-iki törvény megalkottatott, nem szükséges, sőt a törvény iatentiójával, ha nem szavaival ellenkezik, hónapok előtt utczán és korcsmákban megindítják némelyek a választási agitatiót, a mely ennélfogva hónapokon át tartván, elvonja az állam polgárait a békés foglalkozástól. (Helyeslés jobbfelöl) Ez az, t. ház, a mi a választóknak azon részét — s ezen rész bizonynyal nagyobb része Magyarországnak —- a mely solidan fogja fel a helyzetet, arra a nézetre juttatta, hogy nem kell, nem helyes engedni, hogy ezen eshetőségek oly gyakran előforduljanak. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) Sokkal vádoltak engem, hol méltán, hol méltatlanul, de azzal az egygyel, hogy én bármikor görcsösen ragaszkodtam volna megválasztásomhoz — mert a képviselő ur azt mondja veszélyes nek, hogy görcsösen fognak ragaszkodni a képviselők a mandátumokhoz — azzal az egygyel engem vádolni nem lehet, {ügy van! a jobboldalon.) Egész politikai pályámra hivatkozom, hogy még csak a magam választásáért sem tettem kortesutakat soha, a másokéért pedig kortesnek épen be nem állottam. (Élénk tetszés a jobboldalon.) Méltóztassék tehát mindenki megfontolni a mandátumokhoz való görcsös ragaszkodásnak és az abból ki folyó izgalmaknak í ossz következményeit és akkor azon rossz következmények nem fognak előállani, mert nem fogják ezen eljárást követni. [Helyeslés a jobboldalon.) De Helfy képviselő ur még egy más indokot is hozott fel, azt mondván, hogy azért nem veszélyes ez ott, tudniillik Olaszországban, mert ott minden parlamenti pártnak meg van azon alkotmányos és hazafi .'érzülete, hogy csak addig követi a kormányt, mig az helyes utón jár; ha pedig nem jár helyes utón, ott hagyja. Nem tudom, t. ház, helyes-e egy képviselőház többségét és nemcsak momentán többségét, hanem 1867 óta minden többségét azzal vádolni, hogy abban ez a hazafias, parlamenti érzület nincs meg. (Egy hang a szélső baloldalon: Nem mondta!) A képviselő ur azt mondotta, hogy ama pártok csak addig követik a kormányt, mig helyes utón jár. De ki határozza meg parlamentarismus mellett, hogy helyes utón jár-e a kormány: a többség e, vagy a kisebbség? Én ugy látom, hogy a képviselő urnak parlamentaris fogalma az, hogy a többségnek csak addig szabad a kormányt támogatni, mig a kisebbség azt tartja, hogy a kormány helyesuton jár. Már ilyen hazafias, parlamentaris érzület, hála istennek, Magyarországon nincs. (Elénk helyeslés és tetszés a jobboldalon. Mozgás a szélső bal oldalon.) Helfy Ignácz: A bosnyák politikát nem helyeselte a többség! Tisza Kálmán ministerelnök: Azt mondja a képviselő ur, hogy Bosznia elfoglalását nem helyeselte a többség, mégis megszavazta. (Felkiáltások a szélső balon: Ugy is van!) Hát t. ház, legyen, hogy ugy van, a mint nincs ugy. De hát mit mutat ez ? Azt, hogy ha a kormány egy tényét, bár fontos tényét nem helyeselte is, de mégis szemben azzal, a mi történhetnék, ha a kormány elmegy, a haza érdekében levőnek látta, hogy megtartsa. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Azon szabadsága pedig, hogy e felett is önmaga Ítéljen, minden többségnek és minden pártnak meg van mindenütt a világon, él is vele és felforgatása és semmivétevése is lenne a parlamentarismusnak, ha valaha a kisebbség lármája által magát elijesztetni engedné. (Egy hang a szélső baloldalon : Szép parlamentaris kifejezés!) Bocsánatot kérek, azt gondolom, hogy a lárma oly kifejezés, melylyel a világon mindenütt bátran lehet élni és tessék elhinni, hogyha a képviselő urak soha ennél kevésbé a parlamentbe illő szóval nem fognak élni, akkor soha sem fognak véteni a parlamentaris illem ellen. (Helyeslés a jobboldalon.) Tehát Helfy képviselő ur és mások is abban látják a törvényjavaslat indokát és ebben gondolom még Irányi Dániel képviselő ur is részes, hogy ez nem egyébre való, mint a hatalom fentartására. Azt mondja továbbá Helfy Ignácz képviselő ur, hogy azért fogadja el a többség, mert helyzetét könnyen és olcsón akarja megtartani. Én azonban, t. képviselőház, nem tudom először, hogy az önök saját előadásaival mikép egyeztethető össze ez az állítás ? Önök constatálják mindig, hogy a választásoknál nem lehet a kormányt megbuktatni. Ha a választásoknál nem lehet buktatni, módot kell szerezni, hogy máskép lehessen buktatni és méltóztassanak megengedni, azért helyezek főleg súlyt arra, hogy ezt megmondjam — hogy ha bekövetkezik az, a mit mondandó leszek, ne hihesse senki, hogy nem láttam, hogy bekövetkezhetik — hogy az öt év folyamán könnyebben merülhetnek fel kérdések, a melyek bármely pártban ellentétes nézetekre vezetnek és hogy sokkal több lehetősége van a kormánybuktatásnak az öt éves, mint a három éves mandátum mellett. (Ugy van! Helyeslés a jobboldalon.) De a t. képviselő ur ellentétbe is jött önmagával, mert előbb azt mondta, hogy azért is rossz az öt évi választás és ebben neki gróf Apponyi Albert is secundált, mert még sokkal több megvesztegetés lesz és sokkal többe fog a választás kerülni; azután pedig azt mondja, hogy megszavazza a törvényjavaslatot a többség azért, hogy helyét itt olcsón megtarthassa. (Mozgás % baloldalon.) Hogy a kettő