Képviselőházi napló, 1884. VII. kötet • 1885. szeptember 26–1886. január 16.
Ülésnapok - 1884-148
204 148. országos ülés deezember 10.1885. intézkedésénél fogva a polgárok egy nagy része a választási jogosultságtól ki van zárva, egy nagy része a választóknak épen az ezen reájuk rót méltatlan intézkedésnél fogva indíttatva érezték magukat a választásokkal szemben passiv álláspontot foglalni, ngy hogy az erdélyi képviselők nagyobb részben csak kiváltságosak és hivatalnokok által választatnak meg. Ezen törvényes és ténykörülmények eléggé igazolják, hogy a választások eredménye nem ierazi hü kifejezése az alkotmányos liberális jogdíjamban gyökerező népszabadság-jogoknak. Nem csak, de súlyosan sértik az alkotmány alapját képező jogegyenlőség elvét, árnyékot vet a népképviselet szerkezetére, ugy a kormányzási politikára is, mert az erdélyrészi lakosság az államszükségletei fedezésére kirótt közterheket, legyenek azok anyagi avagy véráldozatok, a szorosan vett magyarországi polgártársaikkal egyaránt hordozzák s nincs törvény avagy más intézkedés, mely őket a közterhek alól még részben is feloldaná s ez okból ezen kivételes méltatlan meggyaláztatást nem érdemlik meg. A választási törvény ezen anomáliája megváltoztatását kellene a kormánynak sürgetnie s nem a mandátum meghosszabbítását, mert mindaddig, mig ezen választási törvény a privilégiumok eltörlésével egy alkotmányos jogegyenlőségi elvre fektetve nincsen, nem teljes, csakprovisorius s mindig jogot nyújt megváltoztatásának követelésére. Addig is az erdélyrészi polgároknak, ha más sérelmei nem is volnának ezen igaztalan s a jogegyenlőség valósításától messze álló törvényes intézkedés elég arra, hogy megelégedetlenségüknek kifejezést adjanak. Mert alkotmányos liberális ál iámban a politikai szabadságjogok főemeltyűje az egyenlőségi jog, mely .szerint a társadalom minden tagja a törvény előtt egyenlőnek tekintetik s kiváltságsenkinek nem osztatik. Lehet ugyan, hogy a törvény ezen intézkedésének megváltoztatásával a népképviselet színét megváltoztatná részben, de ezzel szemben nyerne az alkotmány, társadalom a békés együttlét s a ház súlya s tekintélye. Azt mondja az igen t. ministerelnök ur, hogy a visszaéléseket megakadályozni nem lehet. Hát vájjon nem lehet-e megtiltani a hivatalnokoknak, hogy egy kerületből a másikba hivatalos ürügyek alatt a választás idejében ne utazzanak. Nem lehet-e megtiltani a hivatalnokoknak, hogy az alantas közegein e s a választókra hivatalos pressiót ne gyakoroljanak? Nem lehet-e megtiltani a csendőrségnek, hogy hivatalos eljárásában ne korteskedjék ? Én azt hiszem, hogy igen, csak akarat s az ügy tisztasága iránti érdeklődés szükségeltetik. Mindezen okoknál fogva, mindaddig, mig a kormány a választási törvény általános jogegyenlőségi elven s a választás morális tisztasága érvényesítése iránti általános reformalása iránt törvényjavaslatot elő nem terjeszt, a szőnyegen levő törvényjavaslatot még általánosságban sem fogadom el s elfogadom Irányi Dániel képviselőtársam által beadott határozati javaslatot azon módosítással, hogy a kormány által beterjesztendő javaslat az egész választási törvény érdemi részére s egy jogegyenlőségi elvre fektettQssék.(Helyeslések.) „Másodszor, hogy az 1879 : XXXIIÍ. törvényezikkben gyökerező választási képesség megváltoztatása s annak a kiváltságok kizárásával, az ország összes részeire, a jogegyenlőségen alapuló mérsékeltebb census mellett stb. stb. A szöveg többi része marad." Tisza Kálmán ministerelnök: T. kép vieelőház! (Halljuk! Halljuk!) A közvetlenül előttem szólott képviselő ur beszédére ez alkalommal nem reflectálok, mert beszédében majdnem kizárólag az 1874 : XXXIII. törvényczikkel foglalkozott, mely pedig ma napirenden és tárgyalás alatt nincsen, (Helyeslés a jobboldalon) legfeljebb is jele annak, hogy egy, régebben legalább mindig önállóan tekintett törvényjavaslat sorsát más törvényjavaslatok módosításával összekötni akarni nem helyes, mert akkor azután a megállás majdnem lehetetlenné válik. (Helyeslés.) Nem foglalkozván az ő beszédével, mindenekelőtt megkívánom jegyezni, hogy egy tekintetben gr. Apponyi Albert igen t. képviselő úrral tökéletesen egy nézeten vagyok, azon tekintetben ugyanis, hogy én is mielőtt valamit elfogadnék, látni, hullani, tudni, ismerni akarom azt. Mert ismétlem, a mit mondtam, hogy ha a választási visszaélések meggátlására concret javaslat tétetik. azt megfontolás tárgyává tenni kész leszek, fentartva természetesen magamnak a véleményszabadságot; de abból azt következtetni egyáltalán nem lehet, hogy a mi — mint jelzé — előterjesztetni fog, azt elfogadom és előre is jelzem, hogy ha olynemü javaslat adatik be, mint előadásából (Mozgás balfelöl. Helyes! Halljuk! Halljuk! jobb felöl) sejtenem lehet, mely általánosságokban mozogva, összeköti ezen törvény sorsát azon javaslatnak, vagy az annak következtében készülő munkálatoknak sorsával, olyan határozati javaslathoz járulni nem fogok és egyáltalában nem fogok járulni semmi oly határozati javaslathoz, mely nem kijelölni akarná az elhárítandó visszaéléseket, nem megnevezni akarná az azok ellen alkalmazandó eszközök módozatait, hanem valamely általános kiküldetés vagy kormányi megbízatás folytán mintegy azon következtetésre adna jogot, hogy az egész ház vagy annak többsége elismeri oly rendkivüli visszaélések létezését, a minőket én soha el nem ismertem és ma sem ismerek el. (Mozgás a bal- és szélső baloldalon. Halljuk! Halljuk! jobbfelől.)
