Képviselőházi napló, 1884. VII. kötet • 1885. szeptember 26–1886. január 16.
Ülésnapok - 1884-147
147. orsaágot ftléi deczember 9. 1SSÍ. 177 ily vakandtúrásokban,titkos harczokban épugy.mint a nihilisták és szabadkőművesek társulataiban a vezérszerepet mindig a zsidó befolyás viszi, T. ház! Nekünk független antisemita képviselőknek, de önöknek is, mindnyájunknak mélyen szivünkbe van vésve az 1848-iki dicső időszak. Ezen időszak az, mely előtt mindnyájan áhítattal borulunk le, mely alatt a nemzet egy napon egy századot élt; ezen időszak az, mely alkotmányos életünk ősi kertjébe annyi hervadhatatlan és örök szép új virágot ültetett. E virágos kertnek legszebb virága a választási törvény, ez a ne nyúlj hozzám virág, melyet gondosan ápolni, melyet a gaztól, gyomtól megtisztítani kell, de a melynek szirmait kitépni nem szabad. Hisz ha a virágnak szirmát kitépjük utána hull levele mind. Most pedig nem fejezhetem be találóbban beszédemet, mint az igen t. ministerelnök urnak 13 évvel ezelőtt e tárgyban elmondott következő szavaival: „Mi csak ugy fogjuk fel kötelességünket végül ismét, ha felveszszük önökkel a harczot a legszentebb jogok védelmében s meggátolni törekszünk azt, hogy a választók összessége megcsorbittassék jogának gyakorlásában. Az országgyűléseknek mindig dicsősége fog maradni, hogy az ország jogai mellett mindenkor bátran és határozottan küzdöttek s várom önöktől azt a hazafiságot, hogy havaiamikor kisebbség lesznek ós ha lesz valamikor egy kormány, mely a nép jogait akarja csonkítani, Önök ép ugy megfognak tenni mindent ennek megakadályozására, mint teszünk jelenleg mi". Nem fogadom el a törvényjavaslatot. (Zajos helyeslés a szélső haloldalon.) Elnök: Méltóztatnak igen sokat Angliára hivatkozni. Arra kérem a t. képviselő urakat, hogy azt az angol példát is méltóztassanak követni, mely szerint a szónokok az elnök felé fordulva szoktak beszélni, hogy én is hallhassam szavaikat. (Derültség. Helyeslés.) Mielőtt a tanácskozást folytatnák, méltóztassanak a főrendiháztól épen most érkezett üzenetet meghallgatni. (Halljuk!) B. Rudnyánszky József, a főrendiház jegyzője: Nagyméltóságú elnök! T. ház! A főrendiház a temes-bégavölgyi vizszabályozó társulat pénzügyi viszonyainak rendezéséről és a közös hadsereg, hadi tengerészet és honvédséghatóságai által közigazgatási utón hozott kártérítésben marasztaló határozatok hatályáról és megtámadhatásáról szóló törvényjavaslatokat változatlanul elfogadta. Az erre vonatkozó jegyzőkönyvi kivonatokat van szerencsém tiszteletteljesen átnyuj • tani. (Éljenzés.) Elnök : A jegyzőkönyi kivonatok fel fognak olvastatni. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa). Elnök: A felolvasott jegyzőkönyvi kivonatok KÉPVH. NAPLÓ. 1884—87. VII. KÖTET. I tanúsága szerint, a főrendek a temes-bégavölgyi vizszabályozó társulat pénzügyi viszonyainak rendezéséről és a közös hadsereg, hadi tengerészet és honvédség hatóságai által közigazgatási utón hozott, kártérítésben marasztaló határozatok hatályáról és megtámadhatóságáról szóló törvényjavaslatokat változatlanul elfogadták. Eszerint a két ház között ezen törvényjavaslatokra nézve a teljes egyetértés létrejővén, azok legfelsőbb szentesítés czéljából szokott módon ő Felségéhez fel fognak terjesztetni. Következik a napirend folytatása. Szalay Imre : T. ház! Őszintén megvallom, hogy meglehetősen nehéz helyzetben vagyok most, midőn ezen kérdésben szót emelek: nehéz helyzetben vagyok azért, mert egyike voltam azoknak, kik ezelőtt öt esztendővel, midőn az öt éves mandátum szóba hozatott, aláirtam azon ívet, melyen az ez iránti kívánság kifejezve volt. Hogy most mégis azok közé tartozom, a kik a javaslat ellen szavaznak, ezt kötelességem a t. ház előtt indokolni. (Halljuk!) Nem szándékozom a jelen alkalommal az előttem szólott t. képviselő urakkal polemisalni; ennek az én helyzetemben s a jelen esetben nem volna értelme, habár őszintén elmondhatom azt is, hogy nagyon jó tárgyul kívánkoznék a t. ministerelnök urnak az elvhűségről mondott nyilatkozata ; de mindennek daczára tartózkodom ettől, miután több oldalról már előre látatlanban mint egy személyes érdekről vádoltattam és csak ez iránt tartom szükségesnek egyetinást elmondani. Három t. előttem szólott hangoztatta azt a vádat, hogy az említett ívnek aláíróit személyes indok vezérelte. Bocsánatot kérek, t. ház, de különösen a függetlenségi párthoz tartozó képviselőtársaimnak azt ajánlom, ne méltóztassanak saját elvtársaikkal szemben ily gyanúsítással élni, mert ebből aztán az következik, hogy ha valaki bármely elvi indokból ő ellenük tesz és ők azt eo ipso személyes indokra akarják visszavezetni: ez esetben szavuknak súlya legnagyobb részben el fog veszni oly esetben is, midőn a kormánypártot illetik azon váddal, hogy valamit személyes indokból tett. Legyenek meggyőződve t. képviselőtársaim, hogy ezen kérdésben elfoglalt álláspontomtól annyira távol esik a személyes intentio, mint — hog}^ példával éljek — akár Szegedtől Ázsia, vagy hogy még közelebbi példát idézzek: a kukoricza phylloxerától az igazi phylloxera. (Derültség.) Arra nézve, hogy miért fogadtam el az öt éves mandátumot, bátor vagyok a következőkben számot adni. (Halljuk!) A ki ismeri a választások történetét és azt hiszem a í. képviselőháznak legnagyobb része ismeri, az tudja, hogy miként történnek a választási mozgalmak és maguk a választások. Alig, hogy a választás ki van irva, megalakulnak a bizottságok, melyek, ha falusi a választókerület, elkezdik munkájukat a faluban, ha ^3
