Képviselőházi napló, 1884. VII. kötet • 1885. szeptember 26–1886. január 16.

Ülésnapok - 1884-147

168 147, orsüásros ülés december 9. ÍS85. hogy a parlamenti időszakok hosszabbra szabassanak és ellensúlyozzák azon hátrányokat, melyek a hosszabb parlamenti időszakból folynak. Mig azon államcsoportban, a melyhez hazánk is tartozik, ezen fontos tényezők hiányában megfelelőbbek a rövidebb parlamenti időszakok; mert én azt tartom, hogy egy alkotmányi jog avagy alkot mány, hasonlítható egy öltözeti darabhoz, a melyet, ha azt akarjuk, hogy jól álljon és czéljainak megfeleljen, a nemzet testéhez, szükségleteihez és tényleges viszonyaihoz kell szabnunk. Ezen szabást, formát az egyes nemzetek, ha másként nem, ösztönszerűleg eltalálják. Azért tehát, ha a tett tapasztalatoknál fogva és a fentjelzett tényezők folytán, Anglia és Francziaországban a hosszabb parlamenti időszakok megfelelők is, nálunk egészen más viszonyok uralkodván, nem feltétlenül követésre méltók. De politikai és egyéb szempontokból is tüzetes megfontolást igényel ezen törvényjavaslat elfogadása. Ugyanis a parlamenti időszakok hoszszúra szabásával a nemzet a közügyek iránti érdeklődését, a mit örömmel kell, hogy mindnyájan üdvözöljünk, könnyen elvesztheti: a mi épen nálunk nem volna váratlan eset, mert mi tűrés tagadás benne —• nem akarok sérteni — a nemzet hosszú idő óta tartó és nem enyhülő anyagi bajai folytán amúgy sem viseltetik valami túlságos bizalommal a törvényhozása iránt és ez talán az egyik oka annak, mivel a javaslat indokoltatik; tnndiillik a választásoknál előforduló nagy izgatottságnak és annak, hogy ez izgatottságok oly hosszú ideig tartanak. De különben a képviselő működésére semmi sem hathat serkentőbben esnem ösztönözheti munkásságra inkább, mint annak tudata, hogy a választó kerülete rövid időközökben mond felette és működésének iránya felett ítéletet. Nem kétlem, hogy az öt éves időszak mellett még inkább fogunk találkozni azon sajnálatos jelenséggel, hogy a törvényhozás termeiben alig lesz szerencsénk csak felét is tisztelhetni a nemzet képviselőinek; mert hiszen elismerem, a t. képviselő urak velem együtt emberek esne méltóztassanak boszankodni, tisztelet a kivételeknek, sokan talán még lazábban fogjuk majd kötelességeinket teljesíteni, amelyekkel politikai állásunknak tartozunk (Ugy van! a szélső baloldalon) és majd bizonyos eriticus körülmények között még inkább igénybe kellene majd venni Morsenak a magyar törvényhozás történetében eddig is elég nagy szerepet játszó találmányát. Minden hozandó törvénynek elengedhetlen kelléke, hogy ezéljának, a nemzet érdekeinek és szükségleteinek megfeleljen, szóval, hogy a törvény indokolva legyen. Nem tartom irigylésre méltó országnak azt, melynek törvényhozása a mai súlyos közállapotok és ezernyi halaszthatatlan teendői közt -kevésbé vagy épen nem szükséges törvények alkotásával foglalkoznék. Mert azon törvényhozás t. ház, a mai változékony és a tavaszi szeszélyes időjáráshoz hasonló életviszonyokat soha utóiérni nem fogja. Én részemről bizoin a javaslatot tevő t. kormány őszinteségében és sem okom, sem jogom kétségbe vonni, hogy az előttünk levő javaslatnak más intentiója nincs, mint a választásokkal járó izgatások és azok hosszú tartamának megszüntetése ; fel kell ezt tennem, mert nem képzelhetem, hogy a választási időszak hosszúra szabása által mintegy gát szándékoztatnék emeltetni a nemzetnek a közügy iránti érdeklődése ellen. De ezeket előre bocsátva, bátor leszek azon kérdést felvetni, vájjon eléretik-e a kitűzött czél, illetőleg vájjon az 5 éves mandátum által megszünnek-e az izgatások és azok hosszú tartama? En erre csak nemmel felelhetek. Azt tartom, hogy ha egy törvényhozás létező bajokat törvény által orvosolni kivan, először is megkell állapítania a diae-nosisí és ha ezzel tisztában van, logieus sorrendben ki kell hogy kutassa a bajok szülő okát és azok tápot adó forrásait. A választásoknál előforduló izgatottságoknak szülő okai iránt azt hiszem, ki őszinte akar lenni, mindenki tisztában van és azok másban nem kereshetők, mint először a hatalmi tényezők túlságos latbavetésében. (Ugy van! a szélső baloldalon.) Másodszor a pénzerő túlságos szereplésében (Ugy van! a szélső baloldalon) és harmadszor a mi a pártokon kivül esik, a nemzet súlyos anyagi helyzete és ebből folyó elégedetlenségében. Ezek volnának a bajnak fő forrásai, ha a t. kormánynak őszintén az aczélja —mit nem kétlek — hogy a választási izgatottságok megszűnjenek, első sorban a bajnak ezen forrásai ellen kell fordulni és az orvosságot egy helyes választási rendszer behozatalában és a választási törvény pártatlan végrehajtásában és a közgazdasági viszonyok javításában kell keresni. (Ugy van! a szélső baloldalon.) Én az orvosságot nem találom fel az 5 éves mandátumban, ne legyek próféta, de azt hiszem, hogy ez épen olaj fog lenni a tűzre. (Ugy van! a szélső haloldalon.) Nem zárkozhatom el az előadó ur néhány indokolása elől. {Halljuk! Halljuk!) Szerinte volt idő, midőn a javasolt módosítvány oly hullámokat vert, hogy az keresztülvihető nem volt, de most keresztülvihető, mert a kérdés megérett és a viszonyok r

mogváltoztak, ezen indok teljesen helyes. Ámde a t. képviselő ur elfeledett tovább menni és az indokul felhozott változott viszonyok okát elfeledte kijelölni és ezen okokból a kellő consequentiát levonni. Ha helyesen akarunk következtetni és azon idők törvényhozásának, melyekre az előadó ur hivatkozott, poritkai eszélyét nem akarjuk kétségbe vonni és megsérteni, ennek okát másban nem kereshetjük, mint abban, hogy a poli