Képviselőházi napló, 1884. VII. kötet • 1885. szeptember 26–1886. január 16.

Ülésnapok - 1884-145

145. országa* ülés deezember S. 1885137 nálunk is a nép java része óhajtja a vasárnapi nyugalmat és annak megszentelését. Valláserkölcsi, társadalmi, közegészségi, közgazdasági szempontból kérem a minister ur intézkedését e kérdésben. (Elénk helyeslés a hal- és szélső baloldal különböző padjain.) k.7, interpellatiö igy szól: Szándékozik-e a belügyminister ur komoly és hathatós intézkedést tenni a vasárnapi munkaszünet biztosítása felől és ha igen, mily módon? Elnök: Az interpellatiö közöltetni fog a bel ügyminister úrral. Következik Olay Szilárd képviselő ur interpellatiója. Olay Szilárd: T. képviselőház! A győri körtöltések kiépítésére és a felső Duna szabályozására vonatkozó állami költségvetés tárgyában óhajtok a közmunka- és közlekedési minister úrhoz interpellatiót intézni. Minthogy interpellatióm kellően indokolva van, azt külön előterjesztéssel kisérni nem fogom (olvassa): „A győri körtöltések kiépítésére és a felső Duna szabályozására vonatkozó állami költség vetés előirányzata tárgyában óhajtok aközmunkaés közlekedési minister úrhoz interpellatiót intézni. 1, Agyőri körtöltések kiépítésére folyó évi szept. 28 án versenyeztek a vállalkozók. Nagyon érdekes világot vet a kormány által eszközölt műszaki előmunkálatok értékére, hogy a költségelőirányzat 426,000 írttal állapíttatott meg; ily költségtervet mutatott be a minister ur a törvényhozásnak, mely összeg a törvényhozás által tényleg megszavazva lett. A versenyre érkezett vállalati ajánlatok közül csak egy volt, mely a munkálatokért az előirányzatnál nagyobb összeget kért. A legolcsóbb ajánlkozó pedig késznek nyilatkozik a 426,000 frt költséggel előirányzott munkálatot 290,600 írtért, tehát 136,000 írttal olcsóbban végrehajtani. Ezen eredmény azt igazolja, hogy a tervezett munkálatokra 136,000 írttal több költséget számittottak, mint a mennyit a tényleges viszonyok helyes számbavételével előirányozni szabad lett volna, azért igen különösnek tűnik fel, hogy magánál ezen műveletnél csak 33% kai tévesztették el a számadást, a mit nem lett volna szabad eltéveszteni. Továbbá a győri körtöltések kiépítésére beérkezett ajánlatok 488,000 frt és 290,000 frt között ingadoznak, tehát a legdrágább és legolcsóbb között kerekszám 200,000 frt a különbség, mely annyit jelent, hogy a vállalkozók — tisztelet a kivételeknek — a magyar állammal szemben az üzleti soliditással igen keveset törődKÉPVH. NAPLÓ 1884 — 87. VII. KÖTET. nek és aránytalanul magas nyereségre számítanak, kérdem ezek alapján a minister urat, hajlandó-e intézkedni és kellő óvatossággal eljárni, hogy a költségelőirányzatok megállapításánál az illető hivatalos közegek kellő lelkiismeretességgel járjanak el s az állam érdekeit tartván szem előtt, felületes költségelőirányzatot ne készítsenek, hanem a tényleges viszonyok helyes számbavételével, mindig kevesebbre tegyék a költségelőirányzatot s azt túlságosan soha ne emeljék, nehogy a közvélemény, melynek igen szigorú az ítélőszéke, a kivételesen tévedés esetében is gyanút ébreszszen s megvonja bizalmát azoktól, kiknek erre a bizalomra különben is igen nagy szükségük van. 2. A minister ur mindezekre azt válaszolhatná, hogy ennek az eredménynek örülni kell mert a győri körtöltések munkálatánál körülbelül 100,000 frt lesz megtakarítható, melyet azonban Győr város, Győrmegye és Győrsziget nem fognak megköszönni, mert a kormány ezen 426,000 frt költségösszeghez, fenti érdekeltektől, bizonyos méltányos hozzájárulást követelt, kik e fenti öszszegnek egy harmadát mégis szavazták s mondhatni nagy anyagi áldozatot hoztak, ezek alapján kérdem a minister urat, ha az állampénztár ezen munkálatoknál egy százezer irtot nyerne is, miként fogaz árvizsujtott érdekeltség a nyereségben osztozni, mert ha 426,000 frt erejéig lesz kénytelen egy harmadrészben pacipirtiálni,akkor az érdekeltség az állam által talán egy kissé le lesz főzve? Folyó év derekán a felső Duna szabályozási munkálatokra tartott versenytárgyalásnál is, közel egy millió írttal olcsóbb eredményt ért el a kormány, tehát ezeket a munkálatokat is, legalább egy millió írttal többre költségeitek, mint a menynyire a tényleges viszonyok helyes számbavételével kellett volna. Ez is olyan tény, melyet mentegetni lehet, de elvitázni nem és ezen tények azt igazolják, hogy az állami munkák költségelőirányzatai nem ugy készülnek, mint a hogykészülniök kellene. Nem számolnak a tényleges viszonyokkel, a munkabér emelkedésével vagy csökkenésével, papiroson dolgoznak, a nélkül, hogy körültekintenének s tájékozást szereznének a viszonyokat befolyásoló tényezők mibenléte iránt. Minden esetben oly baj ez, mely megingatja az állami költségelőirányzatok, helyességében való bizalmat, megrontja a kormány műszaki közegeinek hitelét és közvetlen zavart okoz az állami háztartásban, a nélkül, hogy ebből a megtakarításból valósággal haszon volna: kérdem a minister urat, hajlandó-e több gondot és több körültekintést kívánni azoktól, kik az állam építkezéseinek költségvetését készítik." 18