Képviselőházi napló, 1884. VII. kötet • 1885. szeptember 26–1886. január 16.
Ülésnapok - 1884-145
128 145. országos ülés deczeiuber 6. 1885. déseket időről időre ugy is megteszi. A kérvényi bizottság, mert ennyire nem akart menni, mert azt a parlamentaris fogalmakkal összhangzásban levőnek nem tartotta, megelégedett kevesebbel, tudniillik azzal, hogy csupán arra szorítkozott, a mire maguk a feliró törvényhatóságok is szorítkoztak, hogy tudniillik földmívelési válság van az országban, melynek orvoslására intézkedések teendők. Azonban engedje meg at. előttem szólott képviselő ur, nekem az a meggyőződésem, hogy ezek a módozatok is tanulmányozás tárgyai s nem értek vele egyet, hogy ez irányban a tanulmányozás már minden tekintetben kimerítően megtétetett volna. Hogy ez irányban a kormányt tanulmányozás vezérli, azt a kormány sikerei kézzelfoghatólag bizonyítják. (Derültség és ellenmondás balfelöl. Helyeslés a jobboldalon.) Azt a t. képviselő urak meg nem tagadhatják a földmívelés, ipar- és kereskedelemügyi minister úrtól, hogy gazdasági politikája határozott s helyes, (Felkiáltások bal'elöl: Nincs is!) mert azt senki sem tagadhatja el, hogy ő keresi s kutatja azon utakat s módokat, melyeken a gazdasági életet s a forgalmat javítani lehet. Ezen tevékenység másfelől annak bizonyítéka, hogy a kormányzat szóban forgó ágaiban a tanulmányokat a gyakorlati életbe átviszi. Erről meg lévén győződve a kérvényi bizottság, az általam beterjesztett határozati javaslatot terjesztette elő, melyet a felsorolt indokokból fentartok s szemben Madarász József t. képviselő ur határozati javaslatával a t. háznak elfogadásra ajánlok. (Helyeslés jobbfelöl.) Madarász József: Szavaim félremagyarázása miatt kérek szót. (Halljuk!) Két tekintetben kell szavaimat helyreigazítani. Meglehet, én fejeztem ki magamat rosszul, meglehet, rosszul értett a t. előadó ur. Először is én nem szemrehányásokat tettein az előadó urnak, hanem csak reményemet fejeztem ki. Ha ő ebből szemrehányást következtet, akkor kisbirája szólalt meg. (Derültség a szélső baloldalon.) Félreértett továbbá a t. előadó ur, hogy én határozati javaslatom által a parlamenti kormány íormával és a parlamenti alkotmányuyal ellenkező dolgot követelek, azt mondani, hogy én intézkedéseket követelek a ministerektől, a melyek ellen keznének a parlamenti alkotmánynyal. Akkor az a határozati javaslat, melyet a t. előadó ur ajánl, szintén ellenkező volna az alkotmánynyal. De én nem mondom ezt. Én nem intézkedéseket kérek önhatalmúlag a törvényhozás nélkül és nem is kérem hebehurgyán, hanem kérem kellő megfontolás után és kérem, hogy midőn megfontolja a kormány az illető intézkedéseket, a gazdasági válság enyhítése és elhárítása tekintetében, azon javaslatokat terjeszszeaház elé (Ugy van! a bal- és szélső baloldalon) és mert több ministernek teendőjét érinti a gazdasági válság, azért mondottam indokul, hogy ezért is kívánom a feliratokat a ministerelnö'k által a kormánynak kiadatni. Ezek azok, a miket röviden megérinteni és kiértelmezni kötelességemnek tartottam. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök í Következik a szavazás. A kérvényi bizottság a feliratokat a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi ministernek kívánja kiadatni tanulmányozás végett. Ezzel szemben Madarász t. képviselő ur nyújtott be határozati javaslatot, melyet méltóztassanak meghallgatni. Ábrányi Kornél jegyző (olvassa Madarász József határozati javaslatát). Elnök: Első kérdés az lesz, elfogadja-e a t. ház a kérvényi bizottság javaslatát? Ha elfogadtatik a javaslat, akkor Madarász József képviselő ur határozati javaslata elesik, ha nem fogadtatik el amaz, akkor e határozati javaslatot tűzöm 'ki szavazásra. Kik a kérvényi bizottság javaslatát elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A kérvényi bizottság javaslatát a többség elfogadja s igy Madarász József képviselő ur határozati javaslata elesik. Tibád Antal jegyző (olvassa)-. Líptó és Nyitra megyék a Vág folyó állami kezelés alá vétele iránt. Vámos Béla előadó: A Vág folyónál, t. ház, sürüen fordul elő árvízveszély, mely több község területét érinti se veszély ellensúlyozására, illetőleg elhárítására alakult a Vág balparti vizszabályozó társulat, mely utóbb újjá alakíttatott, de feladatának megoldására nem képes résíint vagyoni erejének gyengesége, részint kiterjedésének elégtelensége miatt. S az árvízveszélyről e társulat fennállása daczára különben is azt tartják, hogy végkép elhárítható nem lesz, mig maga a Vág medre nem szabályoztatik. Azért kérik a szóban forgó kérvényt benyújtó törvényhatóságok a Vágnak állami kezelés alá vételét s addig is, mig a szabályozás keresztülvitetnék, az állami költségvetésbe évről évre oly összeg felvételét, mely az árvízveszély megakadályozását biztosító építményekre szükséges. Minthogy a vizjogróí szóló törvény szerint hajókázható, tutajozható folyókon az állam szabá lyozást, medertisztítást bármikor foganatba vehet; min'hogy továbbá ugyanezen törvény egy másik szakasza a közlekedésügyi ministernek, a közérdek vagy egyöntetű árvédelem szempontjából bizonyos intézkedési jogot biztosít, jelesül arra jogosítja, hogy oly árterületeket, melyek védtöltésekkel kellőleg biztosítva nincsenek, vagy a már fennálló társulatokhoz csatolhatja vagy kényszerítheti hivatalból, hogy azok érdekeltsége önálló társulattá alakuljon: ez okoknál fogva a kérvényi bizottság javaslatba hozza, hogy a kérvények a közmunka- és közlekedésügyi ministeriumnak adassanak ki. (Helyeslés.) s
