Képviselőházi napló, 1884. VII. kötet • 1885. szeptember 26–1886. január 16.

Ülésnapok - 1884-142

f 142. országos ülés norember 28. 1885. 99 felébb emelni, a mint a katasteri bizottságban is említette e szavakat, de akkor adóemelésről be­szélni, midőn az adó leengedése, egy méltatlan dolog megváltoztatása kéretik, ezt — bocsánatot kérek — nevetségesnek tartom, de komolynak el nem ismerhetem. A mit a phylloxeráról mondott, tökéletesen igaza van a t. minister urnak s magam is tudom azt a törvényt. De van azon törvényben a szolőre vonatkozólag egy másik szakasz is, a mely azt mondja, hogy ha rigolirozott földbe újonnan szőlő ültettetik, az 6 évig adómentes. Nagyon leköte­lezne a t. minister ur, hogy ha mutatna egy esetet, a melyben ilyen újonnan ültetett szőlőnek adója leíratott volna, mert az megtörtént, hogy az illető elment az adóhivatalhoz és bejelentette, hogy a rigolirozott földbe újonnan szőlőt ületett, tehát tessék az adóját leírni; de ott azt mondták neki, hogy menjen a katasteri hivatalhoz és a katasteri hivatalnál ismét az adóhivatalhoz utasították. De nem is arról van szó, hogy elpusztult, mívelés'alatt nem álló szőlő adója írassék le,hanem arról, hogy a phylloxera nem öli meg azonnal a sz lőt, hanem fokozatosan mindig jobban és jobban pusztítja, a jövedelemben apasztja és 5—6 év alatt teszi egé­szen tönkre és ha valaki küzd ez ellen, az igen nagy befektetéseket kénytelen tenni és szorgal­mat kifejteni. Ily körülmények között azt mon­dani: hogyha a szőlő tönkre megy. akkor nem fizet adót, ez csakugyan nem vigasztalás. Én nem ezt kértem, hanem azt, hogy ha kezdődik a baj s valaki az ellen küzd, az adóleengedéssel istápol­tassák. Ezek alapján a pénzügyminister ur vála­szát tudomásul nem veszem. Gr. Szapáry Gyula pénzügyminister: T. ház! A képviselő ur két megjegyzésére kény­telenvagyok válaszolni. Az egyik vonatkozik arra, hogy a képviselő ur állítása szerint az árak hiva­talból állapíttattak meg itt Budapesten és innen adattak utasításul a közegeknek és hogy nyílt titok, hogy ez így történt. Az, t. képviselő ur, nem lehet nyilt titok, hogy igy történt volna, mert a katasteri törvény intézkedik, hogy a jövedelem míkép állapítandó meg és erre döntő befolyása volt a katasteri bizottságoknak és pedig ugy a járási, mint a kerületi és az országos katasteri bizott­ságnak. Itt tehát nem járak el a közegek önké­nyesen, hanem eljártak a bizottságok tagjai a sze­rint, a mint lelkiismeretükkel megegyezőnek tar­tották. A képviselő ur azt kívánja, hogy mutassak ki egy esetet, melyben az 1883: XIII. törvény ­czikk alapján phylloxera-pusztítás miatt adóleirás történt. Erre bátor vagyok megjegyezni, hogy az ily adóleirások végeldöntése nem hozzám, hanem ez idő szerint a pénzügyi bírósághoz tartozik. Hogy pedig én mutassak ki esetet, hogy nem tör­tént meg a leírás, erre nézve bátor vagyok azt válaszolni, hogy az iránt, történt-e leírás vagy sem, most csakugyan nem terjeszthetek elő adatot; de megfordítom a dolgot, ha a t. képviselő urnak panasza van az eljárás ellen, őt illeti meg a bizo­nyítás, hogy az eljárás nem volt helyes, mert csak akkor lesz módjában a t. háznak e kérdésben ít ni. (Élénk helyeslés és tetszés johbfelől.) Elnök: Kérdem a t. házat, méltoztatik-e a pénzügyminister ur válaszát tudomásul venni, igen vagy nem? A kik tudomásul veszik, azokat kérem, hogy méltóztassanak felállani. (Megtörté­nik.) A többség a választ tudomásul vette. Következik ugyancsak a pénzügyminister ur válasza Olay Szilárd képviselő ur interpella­tiójára. Gr. Szapáry Gyula pénzügyminister: T. ház! Olay képviselő ur interpellatiót intézett hozzám, hogy szándékom-e az 1883: XLIV. tör­vényczikk végrehajtása iránt intézkedni, hogy az adók az illetőknek adókönyvébe idején írassa­nak elő. T. ház! Az, hogy az adók be nem iratnak az illetőknek adókönyvébe, két okból történhetik, vagy azon okból, hogy az adózók nem jelentkez­nek az illető közegek által kitűzött határidőben s ott adókönyveiket az adókivetések bevezetésére be nem mutatják; vagy az illető adófizető részé­ről azon mulasztás történik, hogy az adófizetést nem teljesítik az első évnegyed közepén, hogy akkor a tőrvény értelmében az illető közeg az adót beírhassa. Ha ily mulasztás történik az adófizetíík részéről, ezen segíteni nem rajtam áll. Ha ellen­ben a mulasztásnak más az oka, ha jelentkeztek az illetők, ha befizették az adót és kívánták az előírást és ez még sem történt meg, ezt orvosolni akarom és már orvosoltam is. Az adóelőírás e rész­ben a pénzügyi közegeket illeti, legnagyobb rész­ben pedig, minthogy az adónak egyénenkinti ki­vetése a, községi elöljáróság feladata, ennek fel­adatához tartozik a kiszámításokat keresztülvinni. Én, t. ház, legutóbb is folyó évi augusztus 25-én, a mint emlékezni méltóztatnak, egy ren­deletet bocsátottam ki saját initiativámból arra nézve, hogy a törvénynek erre nézve fennálló intéz­kedései megtartassanak. Azt hiszem, a t. képviselő ur is ezen rendelettől lett figyelmessé a kérdésre; de részemről épen az által, hogy e rendeletet kiadtam, tanúsítottam, hogy a kérdést ismerem és a törvénynek e részbeli intézkedéseit fentartani akartam, mert ebben a rendeletben világosan uta­sítottam a pénzügyi közegeket kötelességeik pon­tos teljesítésére, utasítottam különösen az adó­felügyelőket arra, hogy midőn a községeklen körutaikat teszik, ezen rendeletem mikénti foga­natosítására felügyeljenek és intézkedjenek saját hatáskörükben ezen utasítások végrehajtása iránt. Ismétlem, én megtettem kötelességemet ezen ren­delet kibocsátása által, melyben jeleztem azt is, I3 k

Next

/
Thumbnails
Contents