Képviselőházi napló, 1884. VI. kötet • 1885. április 22–május 21.

Ülésnapok - 1884-112

8 fi 112 orszásros fiiéi április 27. 1885. biztos ki nem mutatta azon sok millióra menő j összegeket, melyeket most nem is annyim saját, mint néhány Fertőbirtokos, Győrmegye és Győr városa érdekében a szabályozás czímén arány­talan arányban tőlünk követelnek; mig ha az akkor kiküldött kormánybiztos ur hivatása színvonalának magaslatán áll is, igazság elől szándékosan szemet nem huny, hímem a közérdeket szolgálja, akkor ez a borzasztó szerencsétlenség ma nap rajtunk meg nem történhetett volna. Szerinteni a kormány megbízottját, illetőleg magát a kormányt annál nagyobb felelősség súlya terheli, mert minden ily nagyobb társulatnak, de különösen egyik nagy­fontosságú vízszabályozási társulatnak megalaku­lásánál, a kormányt egy határozottan körvonalozó befolyás illette volna meg: ugyanis megfontolni azt, vájjon az érdekeltek, kik a szabályozásra kényszerittettek, megbirják-e a szabályozásból eredő költségeket. Váljon a rejlő haszon arányba áll-e a hozandó áldozatokkal; ezen kivül két neve­zetes körülmény szándékosan-e vagy véletlen kész­akarva egészben számoláson kivül hagyatott, az, hogy nem vették tekintetbe, ha vájjon azon érde­keltség, mely e törvény által egyesülni kényszer!­tetett, érdekeik egyenlők-e és nincsenek-e egy­mással igen nagy ellentétbe; a másik, a mi ennek ugy szólván mintegy kifolyása, az, hogy nem vet­ték tekintetbe, hogy az érdekeltség közt az igaz­ság és méltányosság oly mérvű legyen, hogy az érdekeltek ne egymás elnyomására, kizsákmányo­lására, hanem mindnyájxik jólétére törekedjenek és hogy abban lássák felvirágzásuk főfeltételét. Én e feltételek egyikét se láttam. A Rábaköz, a Hanság, a Fertőbérlő, ez 3 különböző vidék. Az egyiknek földje, mint a mienk nagyobbrészt termékeny élő föld, a másik kettőé, hol a hatalmasok majdnem kizárólagosan birtokosok legnagyobbrészt posványos, amennyire nem Fertő. Ezen érdekek oly annyira ellentétesek és külön­bözők, hogy ezen érdekek kielégítése, az elfoga­dott 6 osztály alapján a legjobb szándék mellett is csakugyan merő lehetetlenség, hogy egyik köz­ség a másik kárára úgyszólván kizsákmányoltas­sék. Alakuláskor bemutattak nekünk 3 százezer­forintos tervet. Mi azt mondtuk, hogy ha a törvény értelmében okvetlenül alakulni kell, alakuljunk csak a Eába és mellékfolyói lecsapolására, de annyi részben, a mennyiben a Fertőtől a vizet el­vonjuk, járuljanak azok is a költséghez. De a nagybirtokosok, különösen a főbirtokos megbízói­jai kijelentették, hogy csak a Junklein Fertőterve­zet mellett mennek be a szabályozásba, mert két családnak egy konyhában főzni, kisebb költségbe kerül, mint külön-külön. A tapasztalás mást mutat. Ekkor a társulat megalakult. Alig hogy a társulat megalakult, a Rábaköz teljes kizárásával, mert tudómmal egyetlen egy férfiút, Békássy Gyula t. képviselőtársamat választották választmányba, a J költségek legnagyobb részét velünk akarták fizet­tetni és ennek következménye az lett, hogy a mi érdekünk mindenütt mellőztetett. Később ugyan választottak be a választmányba a mi embereinkből is többeket, de ez csak akkor történt, midőn ezek már sem ártani, sem használni nem tudtak. Az alap­szabályokat kezünkbe adták, az egyszerű falusi gaz­dák nem értettek hozzá. Egyetlen egy előnyben ré­szesítettek bennünket és aministerur szintén a ha­talmasok pártjára állt, mint sérelmet említette, hogy a legnagyobb birtokos csak 14 szavazattal van képviselve, a legnagyobb birtokos 20 szavazatnál többel nem bírhatott, ezen egyetlen egybe része­sítettek benünket, mert különben a társulat semmi­kép sem alakulhatott volna meg, tehát ezt is c s ak kényszerűségből adták. De az alapszabályokat ugy alkották, hogy többé soha semmi jogainkat nem érvényesíthettük, mert a szavazat a hozzájárulási kulcs szerint van megállapítva, mivel az osz­tályokat sikerült nekik ügyesen kialkudni s azért van csak 14 szavazata az egyiknek-másiknak. A t. minister ur itt is az erősek és hatalmasak párt­jára állt és nem pedig a gyengéket pártolta. De még élesebbnek látom az ellentétet, nem annyira a magas fix-pon tokra, mint az osztályok megállapítására nézve. Minthogy a társulat meg­bízottai soha sem tudtak igazságost! k, méltányo­sak lenni irányunkban, nemcsak, hogy nem ragasz­kodtak a hivatalos nivellirozáshoz, hanem kimen­tek a helyszínére, sáfárként alkudoztak a tudatlan nép rovására és igy történt a megállapodás, és a minister ur most mégis megtagadja az ártér újra fejlesztését és hivatalból felülvizsgáltatását és a népek befolyását. Mit szóíjak, ha netán valakinek eszébe jutna ez osztályozás ellen panaszt emelni. Ha volt elegendő bátorsága az akkor meg­alakult társulatnak ezt lehetetlenné tenni, tette volna ezt nyílt homlokkal; de azt mondani, hogy a ki nincs megelégedve, kérjen comissiót, mely majd hivatalból teljesiti a méréseket a legköze­lebbi fixpontig, esetleg tőlünk Győrig vagy Sárvárig s ha nem lesz igazunk, akkor fizessük mi a költ­ségeket ; már hogy a kis birtokosok ilyenre vállal­kozzanak és egész birtokukat oda dobják: ez nem más mint a törvény kijátszása. 1874. május 20-ára közgyűlést hirdettek, akkorára már készítettek egy 12.700,000 forintos tervet, a terv már anyaméhében meghalt, nem merték bemutatni a tervet a közgyűlésnek, a köz­gyűlés helyett azonban összehívták az Írástudókat és korifeusokat, készítettek egyújabb 6.200,000 forintos tervet, jóllehet a vezérmérnök kijelen­tette, hogy ha e 13 milliós tervből bármily cse­kély összeg törültetik, az csak a társulat veszé­lyére és kárára történhetik, ha pedig neveze­tesebb összeg töröltetnék, az egész mű'koczkáz­tatva lenne, mégis a 6 milliós tervet kivihetőnek véleményezte. Ekkor azonban már a társulat hitét

Next

/
Thumbnails
Contents