Képviselőházi napló, 1884. VI. kötet • 1885. április 22–május 21.
Ülésnapok - 1884-112
8 fi 112 orszásros fiiéi április 27. 1885. biztos ki nem mutatta azon sok millióra menő j összegeket, melyeket most nem is annyim saját, mint néhány Fertőbirtokos, Győrmegye és Győr városa érdekében a szabályozás czímén aránytalan arányban tőlünk követelnek; mig ha az akkor kiküldött kormánybiztos ur hivatása színvonalának magaslatán áll is, igazság elől szándékosan szemet nem huny, hímem a közérdeket szolgálja, akkor ez a borzasztó szerencsétlenség ma nap rajtunk meg nem történhetett volna. Szerinteni a kormány megbízottját, illetőleg magát a kormányt annál nagyobb felelősség súlya terheli, mert minden ily nagyobb társulatnak, de különösen egyik nagyfontosságú vízszabályozási társulatnak megalakulásánál, a kormányt egy határozottan körvonalozó befolyás illette volna meg: ugyanis megfontolni azt, vájjon az érdekeltek, kik a szabályozásra kényszerittettek, megbirják-e a szabályozásból eredő költségeket. Váljon a rejlő haszon arányba áll-e a hozandó áldozatokkal; ezen kivül két nevezetes körülmény szándékosan-e vagy véletlen készakarva egészben számoláson kivül hagyatott, az, hogy nem vették tekintetbe, ha vájjon azon érdekeltség, mely e törvény által egyesülni kényszer!tetett, érdekeik egyenlők-e és nincsenek-e egymással igen nagy ellentétbe; a másik, a mi ennek ugy szólván mintegy kifolyása, az, hogy nem vették tekintetbe, hogy az érdekeltség közt az igazság és méltányosság oly mérvű legyen, hogy az érdekeltek ne egymás elnyomására, kizsákmányolására, hanem mindnyájxik jólétére törekedjenek és hogy abban lássák felvirágzásuk főfeltételét. Én e feltételek egyikét se láttam. A Rábaköz, a Hanság, a Fertőbérlő, ez 3 különböző vidék. Az egyiknek földje, mint a mienk nagyobbrészt termékeny élő föld, a másik kettőé, hol a hatalmasok majdnem kizárólagosan birtokosok legnagyobbrészt posványos, amennyire nem Fertő. Ezen érdekek oly annyira ellentétesek és különbözők, hogy ezen érdekek kielégítése, az elfogadott 6 osztály alapján a legjobb szándék mellett is csakugyan merő lehetetlenség, hogy egyik község a másik kárára úgyszólván kizsákmányoltassék. Alakuláskor bemutattak nekünk 3 százezerforintos tervet. Mi azt mondtuk, hogy ha a törvény értelmében okvetlenül alakulni kell, alakuljunk csak a Eába és mellékfolyói lecsapolására, de annyi részben, a mennyiben a Fertőtől a vizet elvonjuk, járuljanak azok is a költséghez. De a nagybirtokosok, különösen a főbirtokos megbízóijai kijelentették, hogy csak a Junklein Fertőtervezet mellett mennek be a szabályozásba, mert két családnak egy konyhában főzni, kisebb költségbe kerül, mint külön-külön. A tapasztalás mást mutat. Ekkor a társulat megalakult. Alig hogy a társulat megalakult, a Rábaköz teljes kizárásával, mert tudómmal egyetlen egy férfiút, Békássy Gyula t. képviselőtársamat választották választmányba, a J költségek legnagyobb részét velünk akarták fizettetni és ennek következménye az lett, hogy a mi érdekünk mindenütt mellőztetett. Később ugyan választottak be a választmányba a mi embereinkből is többeket, de ez csak akkor történt, midőn ezek már sem ártani, sem használni nem tudtak. Az alapszabályokat kezünkbe adták, az egyszerű falusi gazdák nem értettek hozzá. Egyetlen egy előnyben részesítettek bennünket és aministerur szintén a hatalmasok pártjára állt, mint sérelmet említette, hogy a legnagyobb birtokos csak 14 szavazattal van képviselve, a legnagyobb birtokos 20 szavazatnál többel nem bírhatott, ezen egyetlen egybe részesítettek benünket, mert különben a társulat semmikép sem alakulhatott volna meg, tehát ezt is c s ak kényszerűségből adták. De az alapszabályokat ugy alkották, hogy többé soha semmi jogainkat nem érvényesíthettük, mert a szavazat a hozzájárulási kulcs szerint van megállapítva, mivel az osztályokat sikerült nekik ügyesen kialkudni s azért van csak 14 szavazata az egyiknek-másiknak. A t. minister ur itt is az erősek és hatalmasak pártjára állt és nem pedig a gyengéket pártolta. De még élesebbnek látom az ellentétet, nem annyira a magas fix-pon tokra, mint az osztályok megállapítására nézve. Minthogy a társulat megbízottai soha sem tudtak igazságost! k, méltányosak lenni irányunkban, nemcsak, hogy nem ragaszkodtak a hivatalos nivellirozáshoz, hanem kimentek a helyszínére, sáfárként alkudoztak a tudatlan nép rovására és igy történt a megállapodás, és a minister ur most mégis megtagadja az ártér újra fejlesztését és hivatalból felülvizsgáltatását és a népek befolyását. Mit szóíjak, ha netán valakinek eszébe jutna ez osztályozás ellen panaszt emelni. Ha volt elegendő bátorsága az akkor megalakult társulatnak ezt lehetetlenné tenni, tette volna ezt nyílt homlokkal; de azt mondani, hogy a ki nincs megelégedve, kérjen comissiót, mely majd hivatalból teljesiti a méréseket a legközelebbi fixpontig, esetleg tőlünk Győrig vagy Sárvárig s ha nem lesz igazunk, akkor fizessük mi a költségeket ; már hogy a kis birtokosok ilyenre vállalkozzanak és egész birtokukat oda dobják: ez nem más mint a törvény kijátszása. 1874. május 20-ára közgyűlést hirdettek, akkorára már készítettek egy 12.700,000 forintos tervet, a terv már anyaméhében meghalt, nem merték bemutatni a tervet a közgyűlésnek, a közgyűlés helyett azonban összehívták az Írástudókat és korifeusokat, készítettek egyújabb 6.200,000 forintos tervet, jóllehet a vezérmérnök kijelentette, hogy ha e 13 milliós tervből bármily csekély összeg törültetik, az csak a társulat veszélyére és kárára történhetik, ha pedig nevezetesebb összeg töröltetnék, az egész mű'koczkáztatva lenne, mégis a 6 milliós tervet kivihetőnek véleményezte. Ekkor azonban már a társulat hitét
