Képviselőházi napló, 1884. VI. kötet • 1885. április 22–május 21.

Ülésnapok - 1884-111

7 Ü 111 ersságís ülés április 25 IStJő. és kulcs megállapítása tekintetében oly eljárás követtetctt,, a melyhez közel áll a gyanú, hogy kedvezmények történtek. De t. ház, arra a kérdésre, hogy vájjon honnan A an e szabályozás ellen a nagyfokú resensus és miért ellenzi a vidék oly nagy majoritással a szabályozást — meglehet, közrehat erre a malom­gátak eltávolítása is — azt említem fel, hogy ennek oka kétségkívül abban rejlik, hogy a szabályozás nagyon drága. Hogy e tekintetben a műszaki tervek és az ezekre vonatkozó költség­vetési árak, szóval a részletek, hogyan állanak, ahhoz nem értek és arra véleményt mondani nem is akarok; de általában szólva, tény az, hogy a törvényjavaslat indokolása szerint a kormánybiztos ép oly mérvű és fokú'Szabály ozást, mint a törvény ­javaslatban contempláltatik, 4.690,000 forintra számított, tehát két millióval kevesebbre. Tény az, hogy nem áll az indokolásnak az a kitétele, hogy ezen szabályozás holdanként 1 frt 29 krba kerül, mert nemcsak szabályozási, de fentartási költség is lesz, a mi pedig, tudjuk, tekintélyes összeget képvisel a befektetések után. Sőt az osztályozás értelmében az érdekelt földek és területek külön­böző osztályba levén sorozva, megengedem, hogy talán igen sok területre i frt 22 krnál nem fog esni évi több teher, de sokra nézve tetemesen nagyobb, talán holdankint évi 3—4 frt is lesz a teher. És hogy igy áll a kérdés, azt ezeken felül mutatja még a ministeri indokolás azon része is, mely azért nem véli ezúttal kiépítendőnek a Rába­szabályozás másik csoportját, mert a terhek oly nagyok lennének, hogy azok elviselése alig volna remélhető. Én tehát t. ház, egyátalán nem esodálkozoin íizon, hogy az érdekeltek oly nagy resensussal vannak ezen szabályozás iránt; nem pedig először azért, mert az eddigiekben rajtuk kétségtelenül nagy törvénytelenségek követtettek el, sőt követtetnek el ezen törvényjavaslat által is. Nem csodálkozom másodszor azért sem, mert a szabályozás oly drága, hogy az érdekeltek által alig lesz elviselhető. Még egy körülmény van, mely ezen resen­sust okozza, az tudniillik, hogy mint értesülök Sopronmegye 131,000 hold után 60%-tet fog a szabályozás után viselni, míg a többi négy me­gye 207 ezer hold után csak 40%-tel fog contri­buálni. Tehát az a terület, mely kevésbé van ér­dekelve, nagyobb terhet fog az egészből viselni, mint az a terület, melynek helyzete súlyos, mely tehát inkább viselhetné a nagyobb terhet, ily helytelenségeken nyugszik, nézetem szerint, a törvényjavaslat is, azon súlyosító különbséggel, hogy ez csak részleges szabályozást foglal magá­ban és mégis azon ártérfejlesztési és kivetési kulcsot veszi alapul, mely a 12 milliomos tervhez készit­tetet. De az mondatik, hogy egységes azon egész szabályozási mű, a melynek egyik része most kényszer utján fog végrehajtatni, a másik része pedig aligha, sőt tán soha. Tehát nem lehet az árterületeket a szabályozás részletei szerint elktí­lönözni. Megengedem, hogy a felső Eába vidé­kén, különösen a Fertő vidékén, a hová a Rába­kiöntései kerülő utakon szintén elmentek, a sza­bályozásnak szintén hasznai lesznek. De az is igaz, hogy a szabályozás elmaradó része és azon része, a mely a felsővidéket érdekli, a hol inkább a belvizb aj okban áll és ezen kell a szabályozás által segíteni, ugy, de a törvényjavaslat a belviz­szabály ozást és Fertő-lecsapolást elejti. Hogy ily körülmények között e területeket miként lehessen a szabályozásba belevonni és megterhelni, az az én jogi és méltányossági fogalmaimon és igazság­érzetemen túl van és ily intézkedéshez részemről semmi körülmények között nem járulhatok. De elismerek egy dolgot én is. Elismerem, hogy az eddig történt helytelenségek, szabályta­lanságok sőt törvénytelenségek következtében bi­zonyos kényszerhelyzet előtt állunk, minélfogva meg kell fontolni a rábamenti érdekeltség viszo­nyai tekintetéből, különösen pedig az alsó Rábára vonatkozólag azt, hogy helyes volna-e, ha mi e szabályozást elvetnők és ez által kitennők azon vidék egy tekintélyes részét annak, hogy különö­sen a malomgátak eltávolítása következtében elő­állott súlyos helyzeten ne segítsünk; törvényié lenségek, igaz, hogy ezek mint mondom a helyte­lenségek folytán következtek be ; de részemről ezzel kénytelen vagyok magam is számolni. De azt azután kivánom, hogy e réven ne adassék mód és alkalom arra, hogy mások mint az érdekeltek kontójára szabályozzunk és hogy azon területek, melyek a részleges szabályozás által vagy épen nem, vagy nem oly mérvben vannak érdekelve, mintha az egész szabályozási mű kiépíttetnék, mondom, hogy e területek akár végleg, akárideig­len bevonassanak és megadóztassanak. Egy a jo­got és igazságot méltató országban az ilyen való­ban érthetetlen lenne. (Ugy van! a baloldalon.) Nem azt akarom én ezzel mondani, mintha azt kívánnám, hogy most mielőtt a törvényjavasla­tot megállapíttanánk, mondjuk ki, hogy mely területek azok, a melyek egészen érdekelve vannak és melyek azok, melyek érdekelve nin­csenek, én ezt nem kívánom, de igenis óhajtá­som az, hogy adassék mód és alkalom arra, hogy azon területeken és azon tulajdonosokon, kik a szabályozás által érdekelve nincsenek — segítsünk. Ide fog részben irányulni határozati javaslatom, melynek egyik iránya az, hogy azon hat év alatt, mely alatt a szabályozás kiépíttetni szándékoltatik, tehát a mely idő alatt sem a szabályozási munkálat hátramaradást nem szen­ved, sem a megterheltetés érdekében pénzügyi inconvenientiák bekövetkezni nem fognak, az ártéri osztályozás és kivetési kulcs hivatalból revideál-

Next

/
Thumbnails
Contents