Képviselőházi napló, 1884. VI. kötet • 1885. április 22–május 21.
Ülésnapok - 1884-111
G2 111. or-zágos ül és április S5. 1885. szabad verseny létesítése iránti intézkedés megtételét kéri. Mindkét felirat tárgyalás és véleményes jelentéstétel végett kiadatik a képviselőház kérvényi bizottságának. Az elnökségnek egyéb előterjesztése nincs. Következik az interpellatiós és inditványkönyvbe netalán történt bejegyzések felolvasása. Tifoád Antal jegyző: Jelentem a t. háznak, hogy sem az interpellatiós-, sem az indítványkönyvben újabb bejegyzés nem foglaltatik. Elnök: Tudomásul vétetik. Következik a napirend első tárgya. A Dobojtól Dolni-Tuzlán át Siminhanig vezető vasút épitéséről szóló törvényjavaslat harmadszori felolvasása. Tibád Antal jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Méltóztatik a most harmadszor felolvasott törvényjavaslatot végleg megszavazni? (Felkiáltások, Igen! Nem !) Méltóztassanak azok, a kik megszavazzák, felállni. (Megtörténik.) A többség megszavazza a törvényjavaslatot és igy az alkotmányos tárgyalás és szives hozzájárulás végett a főrendiházzal közöltetni határoztatik. T. ház! Miután a főrendiház ma ülést tart, kérem a t. házat, méltóztassék a jegyzőkönyvnek ezen harmadszori felolvasásra vonatkozó pontját hitelesíteni, hogy az a főrendiházzal közölhető legyen. Szathmáry György jegyző (olvassa a jegyzőkönyvi kivonatot). Elnök : Ha nincs észrevétel, a jegyzőkönyv ezen pontját hitelesítettnek jelentem ki. Következik a pénzügyi és közlekedésügyi bizottságnak 139. számú jelentése „a Kába. és mellékfolyóinak szabályozásáról, -valamint Győr város és Győrsziget község árvédelmi biztosításáról" szóló 100. számú törvényjavaslat tárgyában. Jelentem a t. háznak, hogy a közmunka- és közlekedési minister ur a tárgyalás folyamán netalán szükségessé válható felvilágosítások megadásával Bodoky Lajos ministeri tanácsos urat bizta meg. E szerint a házszabályok értelmében a ministeri tanácsos urat a szólási jog megilleti. Azt hiszem, a t. ház a jelentést felolvasottnak méltóztatik venni s e szerint az általános vitát megnyitom. Az első szó a bizottság előadóját illeti. Darányi Ignácz, a közlekedési bizott Ság előadója: T. ház! A kormány által benyújtott és tárgyalás alatt levő törvényjavaslatnakkettős czélja van. Az egyik az, hogy Győr város és Győrsziget községe azon árvizek ellen, melyek ott folyton megújultak, biztosíttassanak. Győr város és Győrsziget községe ármentesítésének költsége a bemutatott törvényjavaslat és annak indokolása szerint 426,000 frtot tesz ki. Ezen 426,000 írtból az illető város és község csupán 29%-ot visel, a költj ség nagyobb része pedig névszerint 300,000 frt az államra hárul. Ennek indokolását t. ház, keresnünk kell Győr város geographiai és különösen vízrajzi helyzetében. Egy tekintet a térképre igazolja, hogy Győr városánál a kis Dunán kivül a Rába és Rábcza folynak össze és ezen vizeknek, melyek más kisebb folyók által is tápláltatnak, összefolyása Győr város helyzetét vízvédelmi szempontból igen nehézzé teszi. Ha tekintetbe veszszük, hogy ugy közművelődési, mint nemzetgazdasági és különösen kereskedelmi szempontból milyen góczpontot képez Győr városa és ha veszszük azt,hogy e város mentesítését ezen magasabb állami szempontok csak indokolják, akkor azt hiszem, hogy a t. ház csak „helyeselni fogja, hogy ezen mentesítéshez az állam ily összeggel járul; és helyeselni fogj'a azt is, hogy Győr város és Győrsziget mentesítése olyképen szerveztetik három körtöltéssel és a hidak felemelésével, hogy e mentesítés egészen önálló legyen és hogy a város és község helyzete ne tétessék függővé a Rábaszabályozás viszonyaitól és különösen attól, hogy a Rábaszabályozó társulat feladatát most vagy a jövőben niennjdhen fogja teljesíteni. Ezek után áttérhetek a törvényjavaslat második részére. A törvényjavaslat másik czélja tudniillik az volt, hogy a Rábaszabályozó társulat viszonyai rendeztessenek és midőn e tekintetben szólok, fölöslegesnek tartom visszamenni a Rábaszabályozás történeti fejlődésére. Annál kevésbé kell ezt tennem, mert a ministeri indokolás a Rábaszabályozás történeti fejlő • désének képét egészen híven és részletesen mutatja fel. Csak azt méltóztassanak tehát megengedni, hogy azon időpontot érintsem, melyben a Rábaszabályozó társulat fennálló törvényeink értelmében szabályszerűen megalakult. Az 1873. november 15-iki közgyűlés volt az, a mely teljes formaszerűséggel és az 1871: XXXIX. törvényczikk alapján ezen társulat megalakulását a többség határozatával kimondotta. Ezen alakulás után a különböző helyi érdekek és vidékek versengése kezdődött és az egyesület alakulásának valamely állandóbb nyomát nem is igen találjuk másban, mint azon körülményben, hogy az úgynevezett malomgátak, melyek annyi időn át panasz tárgyát képezték, eltávolíttattak, mintegy 340,000 frtnyi költséggel. Ezen malomgátak eltávolítása megszüntette a vízfolyás számos akadályait a Rábán, minek folytán azon helyzet állott elő, hogy a felső Rába vidéke az áradásoktól sokkal kevesebbet szenvedett mint eddig, az alsó Rába vidékepedig, melyhez e vizek lefolytak, sokkal gyorsabban jutott az áradásokhoz és annak helyzete mindig tarthatatlanabbá lett.