Képviselőházi napló, 1884. VI. kötet • 1885. április 22–május 21.

Ülésnapok - 1884-110

110 országos Még április 84 1885. 57 T. ház! Igenis, ez ugy van és megtörtént. A í?enicza-szerajevoi vasút 1882-ben beszolgáltatott a közös activákba 33,942 frtot, 1883-ban 32,352 frt 84 krt. Az 1884-iki számadatok még nem állanak rendelkezésemre, természetes tehát, hogy nem tudhatom azokat. De általánosságban ugy lettem informálva, hogy az eredmény kedvezőbb, mint a megelőző években. Tehát igenis van fedezete annak a kölesönnek, mely a közös activákból igénybe vett előbbi vasút kiépítésre szükséges volt. Az sem áll t. ház, a mit a képviselő ur mondott, hogy reánk nézve indirecte abból szár­mazik megterheltetés, hogy oda adjuk a közös aetivák jó követelését egy, később előfordulható feleslegért. Először a követelést absolute nem adjuk oda, az nem alteráltatik, másodszor a törvény­javaslat második szakasza világosiin kimondja, sőt a pénzügji bizottság szövegezése ezt még határo­zottan hangsúlyozza, hogy ama vasút jövedelme első sorban a * közös activákból vett előlegek lefizetésére fordittassék. Tehát e törvényjavaslat által ama fedezetek nem alteráltatnak. Ezek voltak a fő ellenvetések a javaslat ellen; miután én tehát sem & közjogi, sem a pénz­ügyi szempontból felhozott aggodalmakat jogosul­taknak nem*" látom, ajánlom a törvényjavaslatot elfogadásra. (Helyeslés jóbbfelől.) Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Én e törvényjavaslatra nézve mindjárt Horánszky Nándor és Tors Kálmán képviselő urak felszóla­lásai után nyilatkoztam. Nem vártam tehát be a vita bezárását, hogy nézetemet elmondjam. Mind­annak daczára szívesen nyilatkoztam volna még egyszer is, annyival inkább, mert a részletes tár­gyalás ugy is hátra lévén, ha valaki refleetálni akar szavaimra, ott is tere nyilik a szólásra. Minden esetre az dönt, hogy a szavazás előtt nyi­latkozhassam ha szükséges azokra nézve, a miket tőlem kívánnak. Különben kénytelen vagyok meg­jegyezni, hogy mindezek daczára szívesen enged­tem volna, ha gróf Apponyi Albert igen t. kép­viselő ur nem mondja azt, hogy „követeli" tőlem. Követelni, parancsolni velem a háznak teljes joga van, de egyes képviselőnek nincs tőlem mit követelnie és parancsolni velem semmi joga, (Élénk helyeslés jobhfelől) valamint nekem sincs az egyes képviselővel szemben. (Élénk helyeslés jobbról.) A mi már magát a fölvetett kérdést illeti, hogy ki fogja a kölcsönt felvenni, azt már elmondta Hegedűs képviselő ur. Minden eddigi boszniai vasúti törvényben csak az volt kimondva, hogy felhatalmaztatik a kormány, hogy beleegyezését adja, hogy ez, vagy az történjék. Mindenki meg is értette eddig. Azok pedig előző esetek voltak. De hogy, miután ki van mondva, hogy a Bosznia és Herczegovinára vonatkozókat a kormány bele­egyezésével a közös ministerium teljesíti, mind­ezek, természetesen ha szükséges, a kölcsön fel­KÉPVH. NAPLÓ. 1884 — 87. VI. KÖT1T. vétele is, de a magyar kormánynak beleegyezésé­vel azt a ministeriumot illeti meg, hogy mondom, ezek iránt kétely miként lehetett, az előző tör­vények után, megvallom, gyenge eszemmel belátni képes nem vagyok, De nevezetesebb szerintem az, a mit Helfy t. képviselő ur mondott: hogy ő nem hiheti, a mi az indokolásban van, hogy garantia nem kíván­tatik ; mert hiszen ha garania nem kívántatik — úgymond — nem is kellene törvény sem. Hát a t. képviselő urak, abban teljesen megnyugodhatnak, hogy arra, hogy a kölcsönt megadják azok, kikkel a ministerium ez iránt értekezett, törvény nem is kívántatik. A miatt tehát, hogy e kölcsönt meg­adják Bosznia jövedelmeinek feleslegére, törvény­javaslatot behozni nem volt szükség. A javaslat behozatalát mi, magyar kormány tartottuk szük­ségesnek, annálfogva, mert azt hittük, hogy miután a boszniai jövedelmek feleslege a közös activákból eddig vett kölcsönök törlesztésére for­dítandónak törvényileg rendeltetik és most habár egy rész csak egy időre is attól elvonatik, abba törvény nélkül bele nem egyezhetünk. Ez az oka, hogy ezen törvényjavaslat van most a ház előtt; nem mintha azok, a kiktől esetleg a pénz kéretik, garantiát kívántak volna a monarchia két álla­mától. De ha már felszólaltam, megfelelek azon kérdésre is, hogy hátha nem lesz feles jövedelem? Hát t. ház, könnyen el is utasíthatnám ezen kérdést, mert hiszen h i megnyugvásunk van az iránt, hogy lesz felesleg, ha beállana az eset, hogy csalódnánk, mindig módja volna a törvényhozásnak felettünk Ítélni. De azt méltóztatik tudni, hogy minden tartomány administratiójában vannak bizonyos az administratio által ugyan rendszerint évenkint teljesítendő, de oly kiadások, melyek, ha a szük­ség kívánja, időlegesen halaszthatók. Ilyenek pél­dául ugy mint mindenütt, ott is az útépítésre for­dított kiadások. Az 1880: VI. t.-czikk szerint a magyar kor­mánynak joga van a boszniai administrativ kiadá­sok szempontjából is hozzászólani. Ha tehát azon nem várt eset állana be, melyben azt látnók, hogy nem lesz administrativ felesleg, lesz gondunk reá, hogy inkább az ilynemű kiadások szoríttas­sanak meg ideiglenesen, semhogy azért a monarchia két államának hozzájárulását igénybe kellene venni. Ez irányban is tehát azt hiszem, hogy megadtam a megkívántató választ. Azokra, miket Helfy képviselő ur saját személyében mondott, én sem kívánok kiterjesz­kedni. Ha reá kerül valamikor, hogy változni fog vagy változni kell Bosznia és Herczegovina hely­zetének, akkor igenis a kormánynak kötelessége lesz a törvényhozás elé lépni, de most ezen vasút incidenséből, ezekről beszélni, megvallom, teljesen 8

Next

/
Thumbnails
Contents