Képviselőházi napló, 1884. VI. kötet • 1885. április 22–május 21.

Ülésnapok - 1884-110

110. •NBJkfM ülés Április 24 1885. 51 mintha nem is léteznék. Én tehát felszólalásomban szorítkozni fogok Horánszky képviselő ur előadására s mindenek előtt meg kívánom jegyezni azt, hogy én nem tudom, hogy mennyiben nem őszinte ezen törvényjavaslat indokolása pénzügyileg. Hiszen igaz, nem mondja meg, hogy miután Bosznia jövedelmeinek feleslege erre a czélra fog fordíttatni, a közös activák viszszapótlása, mely az előbbi vasúti törvények szerint szükséges, később , fog bekövetkezni; de eonstatálván magát a tényt, csak fel kellett hogy tegyem, hogy minden képviselő, ki ezen törvényjavaslatot elolvasta, tudni fogja miről van szó, a nélkül is, hogy ez neki ismételve, szóval, részletesen elmondassék. _ -*'* Megvallom, hogy annak, hogy az nincs benn az indokolásban, csakis az az oka, mert épen azon szempontból, mert feltettem, hogy mindenkitudja, mi ennek a következése, ezt külön beletenni nem tartottam szükségesnek. De bocsásson meg a t. képviselő nr, hiszen magának annak, hogy törvényjavaslat kellett, hogy benyujtassék—egyik legfontosabb indoka ép az, hogy e vasút építése folytán változást szenved egy másik törvénynek dispositiója, a mennyiben azon másik vasúti törvény, melyre a képviselő ur is hivatkozott, a boszniai jövedelmek feleslegét a közös activakból azon vasútra elköltött összegek helyrepótlására rendeli azonnal és első sorban fordíttatni. Mi ha e javaslat törvénynyé válik, e szerint ez esetleg, sőt valószínűleg csak később fog bekövetkezni, a mibe a kormány a törvényhozás hozzájárulása nélkül magát jogosítottnak nem érezte. De a képviselő ur közjogi szempontból is megtámadja e törvényjavaslatot. Megvallom, t. ház, hogy az, a ki, mint ő, a bekövetkezett, bár általa nem helyeselt tényeknek követelményeit acceptálja, mennyiben láthat ebben közjogi sérelmet, azt a magam részéről nem értem. Az eddigi eljárás mindig az volt, hogy ott, a hol a tisztán és egyenesen administrativ teendőkön túl kellett menni, a magyar kormánynak azt, hogy ehhez beleegyezését Hdhassa, a magyar törvényhozástól kellett kieszközölnie. Ez történik ebben a törvényjavaslatban is, a midőn épen a törvényhozás felhatalmazását kérjük arra, hogy beleegyezhessünk abba, hogy ezen vasút kiépíttessék. Nem érinti tehát ez és nem lyukasztja át a competentiák válaszfalait, hanem épen azon a téren marad, melyen eddig mindazon törvények, melyek ide vonatkoztak, állanak. De a képviselő nr abban látja a másik aggályt, hogy az mondatik, hogy ezen vasutak jövedelmei Bosznia bevételei közt fognak elszámoltatni. Ez tagadhatlanul nem szórólszóra és nem is ugyanaz, a mi a többi törvényekben van. De indoka egyszerű és abban áll, hogy a többi vas- j | utak azon törvények szerint építtettek a közös activákból, tehát szükséges volt megmondani, hogy a felesleges jövedelem ép ugy, mint az administratio felesleg-jövedelmei azon activák helyrepótlására fognak fordíttatni. Ezen törvényjavaslat ép ugy Bosznia jövedelmi feleslegének alapján áll, igen természetes tehát, hogy a vasút jövedelmei ott számolandók el. De ezért nem vonatnak el az ált dános törvényeken nyugvó czéltól, mert ha e jövedelmek hozzájárultával az administratio bevételeiből felesleg lesz, ezen felesleg feletti dispositio visszaesik az általános törvényes rendelkezés alá, igy tehát ebben a monarchia két államának semminemíi megkárosítása nincsen. A t. képviselő ur azt mondja, hogy helyesnek tartja Boszniát és Herczegovinát illetőleg a legszükségesebbekre szorítkozni és nem vállalni Bosznia és Herezegovina miatt terheket, midőn itthon is annyi a teendő. Lényegében ez t. ház, tökéletesen igaz. De én azt gondolom, hogy ha oly módokat keresünk, melyek újabb megterheltetésünk nélkül egyfelől azon tartományok jövedelmeit nevelik, már ebben is nem tévesztjük szem elől saját érdekeinket sem, mert minél inkább emeltetnek azon tartományok jövedelmei, annál kevésbé állhat elő azon eset, hogy az administratio költségeit, ugy mint a törvény bizonyos esetre mondja, pótolni kell, tehát annál hamarább érhetjük el azon czélt, hogy az ottani czéíokra a közös activákból adott kölesönök törleszthetők legyenek, sőt hogy egyáltalában ott oly felesleg álljon elő, melynek alapján az azon tartományokra az occupatio szempontjából fordított költségek fokonként minél kisebb mértékben terheljék a monarchiát. DB még egy szempont van, melyre a t ház figyelmét felhívni bátorkodom és ez az: annak, hogy az occopatiónak költségeit leszállítani lehessen, egy biztos módja van. Közlekedési eszközök által egyfelől az ott lévő seregek ellátását olcsóbbá tenni és másfelől azon biztonság által, hogy szükség esetén haderőt bárhova gyorsan lehessen szállítani, a megszálló csapatok állományának leszállítását lehetővé tenni. Erre pedig a vasutak azok, melyek a legnagyobb hatást gyakorolják, valamint, hogy már az eddig ott lévő vasutak ez irányban be is bizonyították hatásukat. Mindezeknél fogva tehát kérem a t. házat, méltóztassék ezen törvényjavaslatot elfogadni. (Helyeslés jdbbfelol.) A képviselő ur különben egész tárgyilagos beszédjében szíves volt azt mondani, hogy könnyű azoknak, kik ebbe a házba azzal az elhatározással jönnek be, hogy nem gondolkozva semmit, megszavaznak mindent. Már t. ház, ha vannak ilyenek, ez bizonyára könnyű nekik. De még sokkal könnyebb azoknak, kik ebbe a házba azzal a szándékkal jönnek, hogy nem szavaznak 7*