Képviselőházi napló, 1884. VI. kötet • 1885. április 22–május 21.

Ülésnapok - 1884-128

396 128 országos ülés május 20. 1885 hajómérnökség, ne maradjon Magyarországon, hanem inkább azért, hogy a többi hivatalok is Budapesten szervezendők és stabilisálandók, kérdem azért a minister urat: hajlandó-e a magyar állam által adott engedmények tiszteletben tartását, szükség esetében az engedmények megvonása által is biztosítani ? 2. Habár a Duna nemzetközi folyam, melyen minden lobogója hajók szabadon közlekedhetnek és igy a Dunagőzhajózási társaság hajózási joga sem szorítható meg, mindazonáltal másrészt a kormánynak azon joga sem vitatható el, mely szerint a társulattól, közérdek szempontjából bizonyos követelésekkel felléphessen, minden esetben tehát a magyar kormány első sorban követelheti, hogy a dunagőzhajózási társaság üzletszabályzatára a magyar kormány helybenhagyását is kikérje. Tudtommal a dunagőzhajózási társaság által kiadott üzletszabályzat csakis az osztrák kormány jóváhagyási záradékával van ellátva, már pedig a társaság üzlete nemcsak az osztrák területen, hanem ennél jóval nagyobb vonalon, az egész magyar Dunán és mellékfolyóin is kiterjeszkedik, kérdem azért a minister urat, hajlandó-e e tekintetben törvényeinknek tiszteletet és kellően érvényt szerezni? 3. Továbbá, ha most már tekintetbe veszszük, a vízi szállításnak a vasúti felett kiválóan elő nyös voltát, akkor a vasúti és dunagőzhajózási társaság díjtételei között nem találjuk meg a helyes arányt, mert mig egy vasút a forgalomra : lkalmassá válik, tömérdek milliókat igényel előmunkálatokra, kisajátításokra, al- és felépítményekre, hidakra, távirdára, roppant mennyiségű nyersanyagra, azonkívül állandó és nagy kiadásokat igényel a pályafentartás, mig ellenben a hajózásüzlet forgalmi eszközök tekintetében is nagy előnyben van a vasutak felett, a gőzhajók nagy vontatási képessége az uszályoknak tekintélyes űrtartalma és teherképességénél fogva, mégis a dunagőzhajózási társaság díjtételei semmivel sem olcsóbbak a vasutakéinál, sőt egyes vidéken, melyek vasutakkal nem birnak és melyek más közlekedési vállalat hiányában, kénytelenek a dunagőzhajózási társaságot igénybe venni, még magasabbak és ha a dunagőzhajózási társulat díjtételeinek aránytalanul magas voltát a magánhajók tételeivel összehasonlítjuk, azon végeredményre jutunk, hogy a dunagőzhajózási társulat díjtételei legalább 25% magasabbak, kérdem azért a minister urat, hajlandó-e ezen túlkapások megszüntetése végett a törvényes intézkedéseket megtenni ? 4. A dunagőzhajózási társulatnál tapasztalható többféle visszás állapotok között első helyen szerepel az: hogy a magyarországi forgalomról önálló forgalmi cs bevételi kimutatásokat saját jól felfogott érdekében nem tesz közé, mely kimutatások pedig, mig egyrészről a hazai statistikának is tanulságos adatokat szolgáltatnának, másrészről meggyőződtetné a magyar közönséget arról, hogy a társaság összes bevételeinek legalább két harmad részét a magyar forgalom után szedi, mely körülményből folyólag: jogosan kérdezhetem, miért tartja a társulat székhelyét Bécsben és nem Budapesten? tovább miért fizeti adójának legnagyobb részét idegen területen és nem Budapesten? kérdem ezek alapján a minister urat, miként magyarázza meg eme visszás állapotokat és hajlandó-e ezen bajokat orvosolni? 5. A másik visszás és a dunagőzhajózási társulat kielégíthetlen nyereségvágyára való állapot az, hogy a Tiszán Budapestre, vagy Bécsbe szóló szállítmányokat nem a sokkal rövidebb ferenczcsatornai útra tereli, hanem nagy kerülő úton a Tisza torkolatán át irányítja, mi által a szállítmányok néha a tulajdonos nagy kárára 10—15 napot késnek, továbbá összes ügykezelését német nyelven folytatja, idegen, sőt nem ritkán saját hajóit is magyar nemzeti zászló kitűzése nélkül járatja, személyszállító gyorshajóin magyar nemzetellenes hirdetéseket és *oly kalauzkönyveket tűr meg és engedélyez tartani, melynek sem térképein, sem leírásban Magyarországról egy árva betű említés nem tétetik, mintha ezen föld és Duna folyó, melyen a társulat hajói járnak-kelnek nem is Magyarország területe lenne ; az itteni főbb hivatalokat osztrák emberekkel látja el s magyar tisztviselőit mellőzi, szóval minden ténykedése osztrák szellemű és a mellett magyarellenes, végre a gőzhajó-társaságnak törvény szerint Magyarországon forgalmi igazgatósága nincsen, mert a jelenlegi tényleg nem az, csak amolyan főügynökség, a mennyiben semmiféle lényeges kérdésben önállóan nem járhat el, hanem utasításokért a bécsi igazgatósághoz kénytelen fordulni, ezek alapján kérdem a minister urat, hajlandó-e tovább tűrni ezen visszaéléseket és fogja-e ezeket valahára orvosolni? 6. Végre, miután ily körülmények között senki sem óhajtja, hogy egy idegen vállalat összes vizi közlekedésünk nagy kincsét kizárólag saját zsebére aknázza ki, a Dunán és Tiszán pedig nagy úri módon kiterjeszkedjék, tekintetbe véve, hogy a felső Dunának és Vaskapunak végrehajtott szabályozása után a dunai forgalom óriási arányokat ölthet, mert a hajók s illetve magánhajók nemcsak Győrig, hanem Bécsig, sőt Passauig közlekedhetnek, a mi addig módjukban nem állott, ezek figyelembe vétele mellett, valamint számot vetve azon körülménynyel is, hogy a tapasztalás szerint olcsóbb fuvardíjak élénkebb forgalmat is teremtenek, a magyar kormánynak tehát a termelő