Képviselőházi napló, 1884. VI. kötet • 1885. április 22–május 21.

Ülésnapok - 1884-126

!2(i. erszJígos filét nájns 17. 1SS5. ggg vidéket, de általánosságban a helyzet a legközelebbi kedvező időjárás folytán lényegesen javult azon helyzethez képest, a mely addig fennállott, a mikor sokkal több aggodalom volt, mint van ma. (Helyeslés.) Tehát ha csakugyan constatáltatni fogna, hogy baj van, méltóztassék megnyugodni, mert nem csak a képviselő urnak, de a kormánynak, annak minden tagjának is van érzéke az ilyen bajok és azok orvoslása iránt (Élénk helyeslés) és e tekintetben a szükséges intézkedést minden esetre meg fogom tenni. (Helyeslés.) Madarász József: T. ház! Tudomásul veszem a pénzügyminister ur válaszát, mert hiszen előre kinyilatkoztattam, hogy ismerem személyes jóindulatát minden minister urnak és habár ellenkező politikai párton vagyok, ismerem kormányzási kötelességük és hivatásuk iránti érzéküket. Én csakis azért tartottam kötelességemnek ezt előhozni és erre kérem a t. minister ur figyelmét, hogy azután a minister urnak jóakarata, mely bizonyára megnyugtatóan fog hatni a vidékeken, azon hivatalnokai által, kik odakünn működnek, másként, ellenkező módon ne foganatosittassék. Adja isten, hogy majdan négy hónap múlva, mikor, ha ugy segít az isten, hogy a mint óhajtjuk, ismét összejövünk, igaza legyen a minister urnak, hogy az a baj, melyet a jégeső és a fagy okozott, az egész országban kisebb, mint a hogy most a sajtóban feltüntetik. A választ tudomásul veszem. (Helyeslés.) Elnök: A képviselő ur maga is tudomásul vévén a választ, azt hiszem a t. ház tudomásul méltóztatik azt venni. (Tudomásul »eszszük.) A ininisterelnök ur is válaszolni kivan Komlóssy Ferencz képviselő ur interpellatiójára. (Halljuk!) Tisza Kálmán ministerelnök: Ha a t. ház megengedi, pár szóval én is válaszolni kívánok Komlóssy Ferencz képviselő ur interpellatiójára. (Halljuk!) A képviselő ur azt kérdi. (Olvassa) .„Van-e tudomása a t. belügyminister urnak a lapokban közölt azon eseményről, mely szerint az orosz kormánynak — saját szempontjából helyeselhető — rendszabályai következtében a zsidók kivándorlása nagy mérveket ölt, kiknek egy része Amerikába, másrésze Graliczián át Magyarországba veszi útját ? „Továbbá van-e tudomása arról, hogy az országos kiállítás örve alatt Budapestre nagy számmal özönlenek a kiszorított zsidók, hogy megismerkedve a reájuk nézve kedvező viszonyokkal, itt állandó tanyát üthessenek." Arról, t. képviselőház, hogy most nagyobb vagy csak számba vehető mérvű bevándorlások történnének, nincs és nem is lehet tudomásom, mert nem történtek. A képviselő urnak szeme előtt forgott talán az az egy pár év előtti eset, midőn erővel, tüzzel-vassal — hihetőleg ő azt is helyeselte — üldöztettek a zsidók Oroszországban. De akkor is, mint mindenki igen jól tudja, nem lett a bevándorlás oly nagymérvű, mint a mitől előre féltek. Egyébiránt t. képviselőház, nem kívánok e helyről semmit sem mondani, a mi Oroszországnak legkevésbé is derogálhatna; de azt az egyet mégis kénytelen vagyok megjegyezni, hogy eddig még szabad és alkotmányos államokban nem az orosz kormány eljárása volt az, melyet helyeslőleg, mintegy példányképül oda állítani szoktak. (Ugy van! Tetszés a jobboldalon.) Ennek felfedezése és megcselekvése a képviselő urnak maradt fenn. (Derültség jobb felől.) Azt is kérdi a képviselő ur: „Ha van ezekről tudomása, kérdem, mily óvintézkedéseket, illetve rendszabályokat szándékozik foganatosítani a t. belügyminister ur az iránt, hogy ezen hívatlan vendégek beözönlése meggátoltassék, annyival is inkább, miután ezen munkakerülő zsidó népnek nagymérvű beözönlése folytán s mintegy ezek rovására szegény felvidéki népünk munkahiánya miatt kénytelen kivándorolni?" Mint jeleztem, t. képviselőház, nincs rendkívüli eset, mely rendkívüli intézkedést szükségessé tenne. Ami pedig a felvidéki nép kivándorlását illeti, azt is mindenki tudja, hogy ha — sajnos — ez ma is tart, de jelenleg nem növekedőben van, hanem apadóban. Azt is tudj a mindenki, hogy Magyarország felvidéki népe munkát lelhetne Magyarországon is; (Ugy van! a jobboldalon) ugy hogy az Amerikába kivándorlásnak igazi oka —• a mi ellen védekezünk, de nem mindig sikerrel — a felbujtogatás, melyet sokan nyerészkedési vágyból elkövetnek, (ügy van! a jobboldalon) Egyébiránt ezen baj orvoslásának nagy segítségére válik az, hogy ma már Amerika is az ilyen minden segédeszköz vagy kellő munkaképesség nélkül bevándorolni szándékozók irányában tartózkodó állást foglalt el és maga figyelmezteti az ilyeneket, hogy ha Amerikába jönnek, ott legnagyobb részük a nyomornak fog áldozatául esni. A mi különben az elbánást általában illeti, azt gondolom t. ház, hogy eltol onczoini valakit azért, mert Oroszországból jő és zsidó, aligha egyeznék meg egy szabad állam legegyszerűbb fogalmaival. El kell tolonczolni mindenkit, akár zsidó, akár nem, a ki arra okot ad, akár veszélyes üzelmek, akár pedig az által, hogy mint csavargó és dolgozni nem szerető terhére válik a társadalomnak, melynek kebelébe be akarja magát fészkelni. Az ilyenekkel szemben, legyenek azok zsidók, vagy nem zsidók, egyaránt érvényesíttetni fog és érvényesíttetik ma is a kellő, szabályszerű eljárás. (Helyeslés a jobboldalon.)