Képviselőházi napló, 1884. VI. kötet • 1885. április 22–május 21.
Ülésnapok - 1884-124
124. országos ülés május IS. 18S5. 345 Azonban t. ház, ha közelebbről tekintjük a tervezett vasúti vonalakat, arra a meggyőződésre kell jutnunk, hogy ezeknek kiépítése után majd új terhek fognak a kincstárra hárulni és pedig azért, mert ezen vasutvonalak létesítése a magyar államvasút nagyváradi állomásának kibővítését fogja rövid idő múlva maga után vonni. Ezen kibővítés pedig uj beruházással, új költséggel fog járni, mit majd a törvényhozásnak habár nehéz szívvel is, de meg kellend szavazni, mert ezt a forgalom akadálytalan lebonyolítása megkívánja, A megyei járulék, t. ház, oly mérvben, a mint az felajánltatott és oly alakban, a mint az szándékoltatik, messze túlhaladja az 1880: XXXI. törvényezikk 10. §-ában kifejezett intentiót. Míg a törvény a közmunkát, esetleg a közmunkaváltság egy részét engedi csak vasútépítési ezélokra felhasználni ; mig irányadónak az illető vidék közmunkáját tartja, amelyet az építendő helyi érdekű vasút átszel; mig a közmunka egy részét legfölebb csak 10 évre engedi lekötni: addig a jelenesetben egy hétszázezer forintos járulék ajálntatik a megye részéről és pedig nem 10 évre felosztva 70,000 frtos részletekben, hanem akképen, hogy ezen összeg egyszerre fizettessék, a miért is ezt csak hitelművelet utján, még pedig 50 esztendőre kiterjedőleg lehet beszerezni. Ezt. ház, ellenkezik a törvény intentiójával. Ez Biharmegye közmunka alapjára évenkint 44,410 forintot ró, a melyhez számítandó a korábban megajánlott 300,000 forintos kölcsönnek törlesztési és kamatjáruléka, a mi évenkint 19,034 forintot tesz. Ezek szerint Biharmegye közmunka alapja 50 esztendőn át 63,444 forinttal lesz megterhelve. Ismerünk t. ház, eladósodott államot, ismerünk eladósodott városokat, de az eladósodott megyétől eddig meg voltunk kiméivé. Óvakodjunk tehát e térre lépni, mert veszélyes dolog a közmunka-alapot, mely gazdasági felvirágzásunknak egyik főtényezője, oly czélra lekötni egy félszázadra, a mely gazdasági állapotunk felvirágzását oly mértékben, mint az utak kiépítése, nem mozdít j' a elő. Egyébiránt én nem is tartom a me. gyét feljogosítottnak arra, hogy a megye közönségére ily hosszú időre menő terhet róhasson. Tudjuk, hogy mikép csinálják nálunk néha a többséget. Tovább megyek, én a közmunkát a reális hitel-művelet alapjának el sem ismerhetem. Hisz ez ingatag valami, mert természetben is leszolgálható, de esetleg meg is váltható. Igazolja e felfogást a 6 J /o-og kamatláb, a mely a pénzpíacz mái helyzetében feltűnően magas. Egyébiránt — még itt interparenthesim — bátor vagyok megjegyezni, hogy nekem nagyon feltűnő, miként lehet Biharvármegyében az összes közmunka-váltság egy harmadát nélkülözni és azt rendkívüli kiadásokra előirányozni. Nálunk Borsodban, a mint ismeretes, jók az utak, nem is építünk újat, KÉPVH. NAPLÓ. 1884—87. VI. KÖTET. hanem meglevők jó karban tartására fordítjuk az egész közmunkát néhány százalék kivételével. Pedig a közmunka minden darab igásmarha után 3 frt, tehát oly magas, hogy ennél magasabb Magyarországon aligha van. Nagyon félő tehát, hogy — a közmunkai előirányzat, a mint tudjuk, ugy sem szokott egészen befolyni — ha még el is veszünk belőle 63,444 frtot. azok az utak, melyek alimentálják a vasutat, teljesen el fognak hanyagoltatni, illetőleg nem fognak kiépíttetni. Mert a mint az előttem szólott Orbán Balázs képviselőtársam mondta, azon a vidéken még üres szekeret sem bir vonni még négy ló sem, hát akkor majd, hogy fogják a gabonát a vasúthoz szállítani, azt elképzelni nem tudom. A törvényjavaslat az építendő vasút terveivel, költségeivel nem is foglalkozik.Pedig azon kérdés elbírálásánál, vájjon az állam és a megye által hozandó ily nagy áldozat megfelel-e a teljesítendő cseíekvényéknek, csakugyan ezek szolgálhatnának alapul. Mert e nélkül bekövetkezhetík az az eset, hogy majdan az engedélyokmány beczikkelyezése alkalmával az építési feltételek nem fognak a várakozásnak megfeleli De akkor már nem marad a t. háznak egyéb hátra, mint azt kénytelenségből elfogadni. Én, t. ház, ily eljáráshoz nem járulhatok, de egyáltalában jogos eljárásnak azt sem tartom, hogy a vármegye közönsége ily hosszú időre megterheltessék: a beterjesztett törvényjavaslatot nem fogadom el. (Élénk helyeslés a haloldalon.) Kiss Albert: T. ház! Első tekintetre súlyosaknak látszanak azon érvek, melyeket az előttem szólott t. képviselőtársam elmondott. Megjegyzem azonban, hogy csakis első tekintetre. Mert a mint azon érvekkel egyenként foglalkozni szerencsés leszek, igyekezni fogok kimutatni, hogy mindazok az érvek a jelen körülmények közt oly nagy fontossággal egyáltalában nem bírnak. A helyi érdekű vasutakat — már nevük is mutatja — mindig az illető vidék helyi érdekeinek szempontjából kell megítélni. Az előttem szólott t. képviselő ur ellenkezően tett, mikor elsőben is azt mondta, hogy magának az egész vasút költségének megajánlásában az abban mutatkozó arány, viszásságot tüntet fel, mert a mikor az érdekeltek csak 230,000 frttal járulnak a költséghez, az állam 300 ezer, a megye pedig 700 ezer frttal: s ez a tény szerinte azt bizonyítja, hogy az érdekeltek nem nagyon érdekeltek. Megvallom, ez az érv első hallásra olyannak tűnik fel, mint a második érve midőn azt mondja, hogy ő nem érti, mint lehetett Biharmegye közmunkaváltságának egy harmadát a rendkívüli szükségletek rovatába venni fel s e tekintetben hivatkozott Borsodmegye példájára. A kettőre együtt válaszolok: Biharmegye oly sajátságos, hogy azon vidékeknek, melyek a 44
