Képviselőházi napló, 1884. VI. kötet • 1885. április 22–május 21.

Ülésnapok - 1884-122

122. országos ülés májns 12. 1885. 297 ben, a mikor már a reconstructióra egy garas sem adatik ki, az ipar és a kereskedés különböző ágai azt megérzik. De, t. képviselő ur, nem akarom én a helyzetet igen világosan festeni. Annak bizonyos komolyságát elismerem én is, de nem akarom félrevezetni a törvényhozás felfogását Szeged állapota iránt az által, hogy sötétebb képet fessek Szegedről, mint a mely a valóságnak megfelel. Hisz nemcsak Szegeden, de nézze meg a képviselő a szomszédos alföldi városokat, menjen el Kecskemétre, hol nincs folyóvíz, ott is bizonyos pangás állott be az utóbbi években, részint a gabonaárak leesése, részint más gazdasági és kereskedelmi constellatiók következtében, ott van Hódmezővásárhely, de sőt maga Szabadka, mely bizonyos tekintetbén előnyökben részesült az utóbbi években és ennek daczára bizonyos pangásban szenved. Tehát a képviselő urak csak Szegeden látják meg ugyanazt a pangást, mely más városokban is mutatkozik? És ha a képet igen sötét színben tüntetik föl, én azon hitben vagyok, hogy ezzel Szeged városának ártanak legtöbbet. (Helyeslés a jobboldalon.) Szeged városa reeonstructióját az egész törvényhozás a legnagyobb figyelemmel kiséri. Vájjon nem épen a t. képviselő ur volt-e az, a ki sürgette a királyi biztosság megszüntetését, hangsúlyozva, hogy az a missio, melyre a biztosság kirendeltetett, be van fejezve és ha nincs befejezve az a reconstructio, mely az állam részéről volt eszközlendő, akkor a késedelemnek oka csak a biztosság lehet. A reeonstructiónak az a része, mely az egyes polgároktól függött, hogy ők építkezzenek, akkor a mikor magukra nézve hasznosnak tartották, nem a királyi biztos jogköre volt, az minden egyes polgárnak saját jól felfogott érdeke volt. És nem maga a város, nem annak egyes polgárai részéről sürgettetett-e leginkább az államkölcsönnek mielőbbi kiadása, hogy az építkezéshez, a reconstructióhoz hozzáfogjanak? Történt-e egyetlen egy felszólalás Szeged városa részéről, hogy ne most adassék ki az a kölcsön, hanem talán két három év múlva, hogy igy rendszeresen és kisebb összegek nyújtassanak az első években, hogy a reconstructio túlságos mérveket ne öltsön? Vájjon nem az történt-e, hogy az építkezések legnagyobb része — pedig ez leghatározottabban maguktól a reconstruálóktól függött —• már az első év terhére esik ? Hogy az utolsó évben csak kis mértékben vették igénybe az államkölcsönt ? Hisz adatok mutatják, hogy a reconstructio épen azon része, mely az egyes polgárok működési körét képezte, mely egyedül tőlük függött, az, melynek komoly következései lehetnek? De a reeonstructiónak azon részei, melyek az államhatalom, a királyi biztosi hatalom jogkörét képezték, mind olyanok, melyekKÉPYH. NAPLÓ. 1884—87. VI. KÖTIT. bői érvet faragni arra, hogy az illető, mert munkáját kellő időben elvégezte, bűnt követett el a reconstructióban, annak, ki a reconstructio tényét magát érti és ismeri, egyáltalán nem lehet. Lehet, t. képviselő urak és 'én magam is észleltem, hogy felfogásaink divergálnak, A t. képviselő urak Szegeden nem a müveket, az alkotásokat látják első sorban; hiszen felszólalásaik tanúsítják, hogy az épületeket nem látják a monogrammoktól, Szeged képét nem látják a szegedi gróf czímerétől. En, t. képviselő urak, azt hiszem, hogy a jelenlegi, valamint a jövő Szeged is nekem fog igazat adni, a ki az épületeken a város képét keresem és nézem. (Helyeslés a jobboldalon.) És én nem tartom igazoltnak és alaposnak ama két vádat, a melyet a reconstructio ellen emelnek. Az egyikről már szóltam és azt hiszem, az nem elég komoly, hogy felette hosszasabban vitatkozzék az ember. A másik vád az, hogy a reconstructio által belesodortatott a lakosság egy vagyoni katastrophába. Hiszen már elmondtam, hogy a reconstructio azon része, mely államilag történt, egyáltalában csak a feltételeket adta meg arra, hogy építkezhessenek, de egyetlen egy téglát meg nem mozdított, kivéve azon téglákat, melyeket Enyedi t. képviselőtársam bizonyos tekintetben a reconstruáló szemére vetett, hogy még azon téglákat is nem Szegeden kereste, hanem azt is Budapestről hozták. Hiszen a 1 képviselő ur ép oly jól tudja, mint én, hogy azon téglákat azért hozták Budapestről, mert míg a szegedi rossz téglákat az akkori nyomott viszonyok közt 30—36 írtért adták, ugyanakkor a budapesti téglákat Szegedre levitetve 20 frtért lehetett kapni. És ennek lett is egy következménye. A mig tudniillik az építési s.nyagok közt a téglákat eleinte a könyöradományok között nagy nehézséggel lehetett kiosztani, azt mondva, hogy ezen adományok egy részét fogadják el építési anyagokban, mert az nekik jól esik, rövid idő alatt ezen, hogy ugy mondjam, kényszerrel átadott téglák nem 20 frtos árban adattak el az illető tulajdonosnak, hanem 24— 26 frtért és azután következett be, hogy midőn azon téglák, a melyek innen elvitettek, elfogytak, ugy az egyesek, mint a városi hatóság maga kérvényeztek a kormánynál és a királyi biztosságnál az iránt, hogy újabb téglaszállítmány hozassák Szeged reconstructiója, építkezései érdekében. T. ház! Meglehet, hogy unalmas eféle detailokba bocsátkozni, (Halljuk! jobbfelől) de objective a dolgot megítélni csak az esetben lehet, ha azon részletek is, melyek egyik vagy másik felfogás mellett érvekül szoktak felhozatni, bizonyos mértékig megismertetnek. És itt következik egy másik részlete a reeonstructiónak, az: hogy vájjon a város polgárai38