Képviselőházi napló, 1884. VI. kötet • 1885. április 22–május 21.

Ülésnapok - 1884-121

286 121. országos ülós május 11. 18S5, garantiákat kívánnék a feleknek nyújtani azáltal, hogy .'» fennálló törvény ezen szigorú rendelkezését vízügyekben megváltoztassuk és azért a 178. §-t ily irányban kérem módosítani, illetőleg a feleknek a vízügyekben a íelebbezési jogot általában megadatni kérem. Módosítványom e szakasz végére a következő': „A jelen törvény 158. és 178. §-ai által szabályozott ügyekben felebbezésnek az első- és másodfokú hatóság egybehangzó határozata ellen is helye van". (Helyeslés.) Dárdai Sándor előadó: T. ház! Miután e szakasímnk utolsó bekezdésében azon korlátozás elő sem fordul, hogy két egybehangzó határozat ellen harmadfokú felebbezésnek hely nem adatik és a módosítvány a javaslat intentiójának tökéletesen megfelel, kérem a t. házat, méltóztassék ezt elfogadni. (Helyeslés.) Elnök : T. ház! A szakasz nem támadtatván meg, azt elfogadottnak jelentem ki. Szivák Imre képviselő ur egy pótlást adott be, melyben azonban a 178. §-ra történt idézés. Nem tudom, külön szakaszí indítványozott-e? (Nem!) Ha nem, akkor a „178. §." helyett e szavak teendők: „és ezen szakasz", minthogy a szakasz önmagára nem hivatkozhatik. (Helyeslés.) Azt hiszem, kimondhatom, hogy a t. ház a módosítványt elfogadta s az illető szavak a szakasz végére illesztetnek. Tibád Antal jegyző [olvassa a 179—184. §-okat és a VII. fejezet czímét, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak és olvassa a 185. §-f). Thaly Kálmán: T. ház! A185.§. l. pontjában, azt hiszem, három különböző műveletnek egy constructio alá tétele alig lehet correct. Nevezetesen azt mondja az 1. pont: „a ki a 16. §-ban megállapított távolságon belül forrásokat, galleriákat vagy artézi kitakat csinál, vagy a 17. §-ban megállapított védterületen belül engedély nélkül fúrásokat eszközöl". Ez a „csinál* ige nem illik a forrásokra, mert forrásokat csinálni nem lehet, azt a természet csinálja, nem ember, hanem lehet azt mondani, hogy forrásokat nyítt; tehát a „forrásokat* szó után a „nyit" szó beiktatását indítványozom, a többi marad. (Helyeslés.) Elnök S Fel fog olvastatni a módosítvány. Nagy István jegyző (olvassa.) Elnök: Azt hiszem kijelenthetem, hogy a 185. §. Thaly Kálmán képviselő ur módosítványával elfogadtatott. Következik a 186. §. Tibád Antal jegyző (olvassa a 186 -189. §-okat és a VIII. fejeset czímét, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak és olvassa a 190. §-t). Dárdai Sándor előadó: E szakaszhoz van szerencsém egy módosítványt beterjeszteni, mely a dolog lényegét nem változtatja, hanem csak közelebbi meghatározását foglalja magában annak, hogy mit ért a bizottság „a háborítatlan fennállás" kifejezés alatt, melynek meghatározása szükséges, I hogy a létező jogok, mint örökös jogok respectáltassanak. Ennek következtében indítványozom, hogy a 190. §-ba azon kifejezés után, hogy „a jogosítványaikra vonatkozó engedélyt mutassák be", vétessenek föl a következő szavak : „vagy igazolják azt, hogy vizi műveik a törvény életbeléptétől visszafele számított 20 év óta háborítatlanul fennállanak, a nélkül, hogy mások jogosult érdekeit érintenék és mint olyanok, az illetékes hatóságok által károsoknak nem találtattak". Mocsáry Lajos: T. ház! A következő fejezet, mely négy szakaszból áll, a törvényjavaslatnak kétségtelenül legfontosabb részéhez tartozik s megérdemli, hogy a t. ház teljes figyelmére méltassa. Az eredeti javaslathoz csatolt ministeri indokolás azt mondja, hogy a tervezett átmeneti intézkedéseknek — s ezek lényegükben változatlanul mentek át a bizottság tárgyalásán — czélja, hogy az eddig fennállott jogok egész kiterjedésükben továbbra is fentartassanak. Kimondja továbbá azt is, hogy szükséges lesz az eddig fennállott jogokat a vizi könyvbe beiktatni a rend végett és azért, hogy a régiek az újabban engedélyezettekkel egy keretbe foglaltassanak be. Nagyon helyes ez az intentio, de azt hiszem, hogy a bizottság szövegezése a ezélnak nem felel meg; nevezetesen a mi a vizi-könyvbe iktatást illeti, túllő a czélon az, hogy itt oly igazolási eljárás van megállapítva, mely megtámadja a fennálló kétségtelen j ogokat és ezek további fenmaradását attól függeszti fel, hogyjait mond az alispán vagy polgármester. Az mondatik ugyanis, hogy ha felszólalás történt, vagy ha az alispán a jogosítványt igazoltnak nem találja, a fél 15 nap alatt az illetékes ministerhez felfolyamodhatik. Tehát egy nagy értékű, esetleg 40—50,000 frtot érő műtől tulajdonosát az alispán vagy a minister egyes felszólalására minden birói eljárás nélkül elütheti. Ezt t. ház, én megengedhetőnek nem tartom. Továbbá nem gondolnám, hogy a ministeri indokolásban kifejezett ezélnak, tudniillik a régi jogok sértetlen fenniaradásának a szöveg megfeleljen, már csak azért sem, mert homályos, kétértelmű dolgok, sőt ellenmondások foglaltatnak benne. Én, mielőtt a dolog érdemére vonatkozó nézetemet előadni bátor volnék, igen kérem a t. minister urat és az előadó urat is — kinek magyarázatát, melyet módosítványába foglalt, kielégítőnek nem tartom — méltóztassanak felvilágosítást adni két dologra nézve. Egyik a háborítatlan szó és hogy a fennálló vizi művek alatt értetnek-e a malmok is ? Dárdai Sándor előadó: Természetesen értetnek.