Képviselőházi napló, 1884. VI. kötet • 1885. április 22–május 21.

Ülésnapok - 1884-121

284 l^l- <H*s*ágos ülés május 11. 188S. lyezési ügyekben, mint a mely a törvényhatósági joggal biró városoknak megadatik. Méltóztassék csak elképzelni, hogy egy rendezett tanácsú város területére az engedélyezési jog az alispánra ruháztatván, daczára annak, hogy az illető városnak meg van a maga minősített polgármestere és minősített mérnöke, annak sok mértföldről az alispán és a törvényhatósági, illetőleg megyei mérnököt kellene kikérni, a kik nem is ismerik ott az embereket, a viszonyokat és a talaj helyzetébe sincsenek beavatva; s mindennek daczára rájuk bízatnék az elhatározás, holott a városi közegek a helyszínén működvén, ismerik a város viszonyait és a szükséges képzettséggel is birnak. Én tehát kérem a t. házat, méltóztassék elhatározni, hogy rendezett tanácsú városok a törvényhatósági joggal biró városokkal e tekintetben egy helyzetbe hozassanak, ugy hogy azokban is a polgármesterek határozzanak az engedélyezési ügyekben. Ajánlom módosítványomat elfogadásra. Elnök: Fel fog olvastatni a módosítvány. Nagy István jegyző (olvassa): A 158. §. első bekezdése 2-ik sorában azon szavak közé: „fölruházott és város" tétessék; „illetőleg rendezett tanácsú". Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Ez inkább az administrativ fokozatok egymásutánját illetvén, ezen egy szakaszhoz magamat érzem hivatva hozzászólani. A képviselő ur azt kivánja, hogy rendezett tanácsú városokban a polgármester teljesítse azt, a mite megyékben az alispán teljesít. Ez a közigazgatási fokozatok megzavarása lenne. (Igaz! Ugy van ! a jobboldalon.) A királyi vagy külön törvényhatósági joggal fölruházott városok polgármesterei ugyanis egyenrangúak az alispánnal, a rendezett tanácsú városok polgármesterei pedig minden törvényeinken keresztül a szolgabirokkal. Most tehát ily kivételeket tenni ezen ügyben, azt hiszem igen helytelen volna. (Helyeslés a jobboldalon.) Én megengedem, hogy a rendezett tanácsú városok közt is van egy-kettő, melyben ez irányban a kellő szellemi erők megvannak ; de valamennyiről ezt mondani nem is lehet. (Igás ! Ugy van! a jobboldal n.) A képviselő ur előtt hihet őleg Brassó és Szeben lebegett, mely városok lehettek volna ily törvényhatósági joggal biró városok, de maguk nem akartak — szerintem helyes felfogásával saját érdekeiknek — mert ez által megtartották a két megyére elöntő befolyásukat. De ha egy részét a dolgoknak óhajtották, kell hogy elfogadják annak következményeit is. Kérem, ne méltóztassanak a közigazgatási hatóságok között minden törvényünkben fennálló fokozatot megzavarni, hanem a szakaszt ugy a mint van, elfogadni. (Elérik helyeslés jobb felöl.) Elnök: T. ház! A 158. §. szövegében nem támadtatott meg; azonban Zay Adolf képviselő ur e szakasz 2. sorában ezen szó után „felruházott" | ezt kívánja felvétetni: „illetőleg rendezett tanácsú", a szöveg többi része változatlanul maradván. Azt hiszem tehát, kijelenthetem, hogy a szöveg elfogadtatik. Kérdem már most, méltóztatik-e Zay Adolf képviselő urnak azon módosítását, hogy ezen szavak: „illetőleg rendezett tanácsú" a szövegbe felvétessenek, elfogadni, igen vagy nem? (Nem!) Nem fogadtatik el és igy a szöveg változatlanul marad. Tibád Antal jegyző (olvassa a 159—165. §-okat, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak; olvassa a 166. §-t). Zay Adolf: T. ház! E szakasz azt rendeli, hogy a helyszíni tárgyalásokra fontos ügyekben maga az alispán, illetőleg a törvényhatósági joggal biró város polgármestere jelenik meg, de a mennyiben nem tartja szükségesnek személyesen elmenni, oda küldi — és itt van a hiba — a szolgabírót, illetőleg a törvényhatósági bizottsági tagot. Hát, t. ház, itt már valóban megfeledkeztek a rendezett tanácsú város polgármesteréről. Mert azt csakugyan nem lehet feltenni at. bizottságról, hogy azt akarta volna, hogy ha az alispán maga nem akar a helyszíni tárgyalásra menni, az idegen szolgabírót küldhesse ki, ámbár itt semmi esetre sem a szolgabíró, hanem, a rendezett tanácsú város területén, az illető polgármester van hivatva intézkedni. Kernelein, hogy a t. ház, a törvényjavaslatnak módosítását, illetőleg helyreigazítását elfogadja; különben, ha nem tetszik, azt sem bánom. (Derültség.) Nagy István jegyző (olvassa): Ezen szavak közé „szolgabíró vagy" tétessék: „illetőleg a rendezett tanácsú város polgármestere". Dárdai Sándor előadó: Ezen szakasz módosításában a t képviselő urnak épen azért van igaza, mert az előbbeni szakasznál nem volt igaza, (Derültség) mert csakugyan a szolgabírói állásnak teljesen megfelelvén a rendezett tanácsú város polgármesterének állása, ha nem foglaltatnék is világosan kitéve ezen szakaszban, mégis csak ugy volna értelmezendő, amint a képviselő ur kívánja. Ennélfogva nem ellenzem, hogy módosítása elfogadtassák. (Helyeslés.) Tisza Kálmán ministerelnök: Én, t. ház, csak érteni kivánom a dolgot, A módosítást magam is elfogadom, ha ugy van szerkesztve, hogy azért bennmarad az : „vagy törvényhatósági bizottsági tag". Ha ez bennmarad, akkor semmi kifogásom a módosítás ellen. Elnök: Zay képviselő ur csupán azt, kívánja, hogy a szövegnek ezen szavai közé: „szolgabíró vagy" ezen szavak illesztessenek be: „a rendezett tanácsú város polgármestere", a szöveg többi része változatlanul maradna. Maga a szöveg nem támadtatván meg, kimondhatom, hogy az elfogadtatik. Kérdem most, méltóztatik-e a Zay kép-