Képviselőházi napló, 1884. VI. kötet • 1885. április 22–május 21.
Ülésnapok - 1884-120
120 országos ülés májiss 9 18 e 5. 205 ezen dologban, meglehet, lesz alkalmam, hogy a zárszóval élve, megcsúfolhassam azon ellenvetéseket, melyek beszédem ellen tétetni fognak. Hanem mielőtt bezárnám szavaimat, én még egyszer fordulok a volt királyi biztos úrhoz. A volt királyi biztos ur, mikor jelenlegi mandátumát elfogadta, azt áldozatnak tüntette föl, áldozatnak annyiban, hogy ő egy régi, megszeretett kerülettől elvállva, a szegedi első kerület képviselését fogadta el. De megokolta, hogy miért határozta el magát arra az áldozatra. A megokolás ugy hangzott, hogy ő azért vállalja el a város első kerületének képviseletét, hogy a reconstructióbóí származó betegségeket orvosolni segítsen, a keletkező bajokon a várost túlsegítse. Hát t. ház, én állítom azt, hogy azon áldozat, melyet az egész civilisalt világ Szegednek hozott, melylyel a nemzet Szeged reconstructiójához hozzájárult a törvényhozás határozata alapján és magán úton is Szeged akkori erejét réve, igenis elégséges volt arra, hogy valóságos rationalis eljárás melleit, a viszonyok kellő figyelembe vételével a reconstrnetio akként fejeztessék be, hogy abból semminemű betegségek, semmiféle bajok, legkevésbé általános betegségek és általános bajok ne támadhassanak. És épen, mert ez igy volt contemplálva, a jelenlegi képviselő ur, midőn a betegség orvoslására vállalkozott Szegeden, saját munkálata ellen érvelt. Nem azért volt oda kiküldve, hogy betegségen segítsen, hanem hogy a nemzetnek állítson egy erős munieipiumot, a mely ott az életet lehetővé tegye. Ezek után bátor vagyok t. ház, egy határozati javaslatot előterjeszteni, melyhez még előlegesen egyjindokolást vagyok bátor csatolni. Szeged város rcconstructiója végrehajtatott a parlament közvetlen ellenőrzése ^mellett. A mint méltóztatnak emlékezni, a királyi biztos mellé adatott egy biztosi tanács, a mely állott e ház tagjaiból pártkülönbség nélkül. Ebből indulva ki, én most, midőn a bajok jelentkeznek, óhajtom azt logicailag, hogy a mint a reconstructio a parlament közvetlen ellenőrzésével megindittatott, ugy a bajok is a parlament közvetlen ellenőrzése alatt vétessenek tárgyalás alá, kutattassanak és tisztáztassanak. Ez az első. A második az, hogy az én határozati javaslatom kívánja, hogy Szeged városa az úgynevezett kezesség alól felmentessék. Ez t. ház, magyarázatot igényel. A Szeged városának adott kölcsönből 6°/„ levonásával'alapíttatott egy 600,000 forintos tartalékalap azon czímen, hogy ezen tartalékalapból kezességet vállal a város azon hátralékok fejében, a melyek az államkölcsön törlesztésében mutatkozni fognak. Igen, de t ház, az igy megalkotott 600.000 forintos tartalékalap nem gyümölcsöz a városnak, itt a gyümölcsözés még csak kilátásba van helyezve KÉPVH. NAPLÓ 1884—87. VI. KÖTET. még pedig kilátásba van helyezve akkor, mikor a törlesztés egyáltalán bekövetkezett, akkor a maga teljességében fog gyümölcsözni, tehát 50 év múlva. Es a tény az, hogy az a, tartaléktőke, mely hivatva volna arra hogy Szeged építkező polgárainak hátralékáért jót álljon, mai napság magának a városnak óriási terhet okoz, mert a város e 600,000 frtot előbb törleszteni köteles. Az tehát egyáltalán semmiféle reális alapon nem áll, hogy a kezesség oly alapra állittassék, melyet a municipium még csak 50 év múlva fog magáénak vallani és hogy megterhelje a várost évenkint, megterhelje akkor, midőn minden szüksége van arra, hogy a kebelében pangó közéletet minden fillérrel előlegítse. Ezek voltak az okok, melyek javaslatom elő^ terjesztésére indítottak. És kijelentem, hogy nem akarom követelni azt, hogy adassék Szegednek ez vagy az, hanem utalok csupán arra, hogy itt közel 600 polgár — és tudomásom van róla, hogy még sokkalta több — előáll a saját maga bajával a városi hatósághoz, mely azt elismeri és csupáncsak azon alapon utasítja vissza, hogy a conversio lehetetlen ; utalok arra, hogy ugyanaz a közel 600 polgár a maga képviselőjével megjelenik itt a ház szine előtt és bead egy kérvényt és a kérvényi bizottság csakugyan constatálja, habár az egyeseket emlegeti, hogy Szegeden baj van, hogy ez komoly megfontolást érdemel. És minthogy a városi polgárság és hatóság közt bizonyos elemek iparkodnak azt a dolgot úgyszólván összetűzésre hozni, én közbeállok és azt mondom: vizsgáltassanak meg a dolgok és teremtessék egy tiszta kép, hogy Magyarország törvényhozása, mely Szeged reconstructióját elrendelte, az ő további eljárásában tudja magát mily alapra helyezni. Ezek után van szerencsém a következő határozati javaslatot, melyet számos képviselőtársam aláirt, benyújtani. (Halljuk! Halljuk! Olvassa) : „1. A képviselőház elhatározza, hogy saját kebeléből egy 9 tagból álló bizottságot választ, a végből, hogy az a kormány és Szeged városa hatóságának közbejöttével Szeged gazdasági és pénzügyi helyzetét, különös tekintettel az építési államkölcsönre, megvizsgálja, arról a háznak tüzetesen jelentést, esetleg oly eoicrét javaslatokat tegyen, meJyek alkalmasak arra, hogy a válság Szeged városáról elhárittassék. 2. A ház utasítja a kormányt, hogy az építési államkölcsön hátralékai alapján az ingó és ingatlan vagyonra vezetett végrehajtások az országgyűlési bizottság jelentésének és esetleges javaslatának elkészüléséig felfüggesztessenek. Végre utasítja a kormányt, hogy tekintettel a város rendkívüli helyzetére, terjeszszen elő 34
