Képviselőházi napló, 1884. VI. kötet • 1885. április 22–május 21.

Ülésnapok - 1884-120

120. országos ülés május 9. 1S86. g,u7 hogy az elfogadtatott és igy a szakasz a szerint fog kiigazittatni. Következik a régi 35. §. Rakovszky István jegyző (olvassa a 35—40. §-okat és a II. fejezet czímét, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak; olvassa a 41. %-t). Gr. Károlyi Sándor: T. ház! A t. minister nr által a ház elé terjesztett eredeti javaslatnak most tárgyalás alatt levő szakasza a bizottságban némi változtatáson ment át. Ezen változtatások a munkálatokhoz való hozzájárulásra vonatkoznak. A bizottsági újabb szövegezés a hozzájárulást illetőleg azt állapítja meg, hogy kiknek kell a munkálatok költségeihez járulniok. Az első bekezdés azonban némi ellentétben van a második bekezdéssel és bizonyos fogalomzavart idéz elő, a mennyiben azt mondja, hogy a meder, illetve parti birtokos tartozik a munkálatot teljesíteni és a munkálat költségeihez hozzájárulnak esetleg a vízhasználatra jogosítottak is, vagy esetleg nem is járulnak hozzá ahhoz képest, a hogy az ő engedélyük a jogosítványt tartalmazza. Ha ez egyszerűen kihagyatnék, az egész szöveg sokkal világosabb és logieusabb értelmet nyerne. Ennek következtében a 41. §-hoz azon módosítványt vagyok bátor beadni, hogy maradjon ki a vízhasználatra jogosítottakra vonatkozó kivétel. Módosítványom szerint az első bekezdés követ kezőképen hangzanék az említett rész kihagyásával (olvassa) : „A meder és partok jó karban tartása, a meder-, illetve a parti birtokosnak kötelessége." Ajánlom módosítványom elfogadását. (Helyeslés. Elfogadjuk !) Nagy István jegyző (olvassa a módost ványt). Dárdai Sándor előadó: A módosítvány nem változtatván meg az intézkedés lényegét, mert magától értetik, hogy ha az engedélyokmányban eltérő rendelkezések foglaltatnak, azok fennállanak, ahhoz hozzájárulok. Elnök: A 41. §-hoz gróf Károlyi Sándor módosítványt adott be, mely szerint az első bekezdésből a következő szavak kihagy and ók lennének : „amennyiben ez a jelen törvény határozatai vagy i az engedélyokiratban megállapított külön feltételek szerint a vízhasználatra jogosítottakat nem terheli". Kérdem a t. házat, kívánja-e fentartatni az eredeti szöveget? A kik kívánják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség az eredeti szöveget nem kívánja fentartani, ennélfogva a módosítvány elfogadtatott. Rakovszky István jegyző (olvassa a 42—47. §-okat

t -melyek észrevétel nélkül elfogadtattak; olvassa a 48. %-t). B. Lipthay Béla: E szakasz szerkezete olyan, hogy nem vagyok tisztában az iránt, hogy vájjon helyes-e azon értelmezés vagy sem, a melyet KÉPVH, NAPLÓ. 1884 — 87. VI. KÖTBT. j én annak adok. Mindenek előtt azt a kérdéat vagyok bátor intézni a minister úrhoz, hogy e szakasz j ban az értetik-e, hogy a viz szabad lefolyásáról | azok a társulatok kötelesek gondoskodni, a melyek i vizmentesítés czéljábóí alakultak, vagy pedig mó\ dosítása foglaltatik ebben annak a határozatnak, | a mely az 58. |-ban nyert kifejezést és a mely szerint a lefolyást mindenkinek meg kell engedni. Ha az értetik ez alatt, hogy a birtokos a lefolyást nem akadályozhatja, ez a szakasz felesleges. Ha pedig az értetik ez alatt, hogy azon társulatok, a melyek vizmentesítés czéljábóí alakultak,-tartoznak gondoskodni arról, hogy a vizeknek szabad lefolyás engedtessék, akkor itt ne a birtokosokat nevezzük meg, hanem a vizmentesítésre alakult társulatot. Feltéve, hogy ez a felfogásom helyes, bátor vagyok azon módosítványt eifogadásr a aj anlani, hogy: „a 48. §. első sorában előforduló e szavak helyett: „ártéri birtokosok", tétessenek „vízrendezésre alakult társulatok", mert nem a birtokosok, hanem a vízrendezésre alakult társulatok kötelesek arra, hogy a lefolyásról gondoskodjanak. Kérem a t. házat, hogy módosítványomat elfogadni méltóztassék. (Helyeslés lalfelől.) Nagy István jegyző (olvassa a leadott módosítványt). B. Kemény Gábor, közmunka- és közlekedésügyi minister: Az eszme, a mely a szakaszban ki van fejezve, nem új. Ez át van véve az 1871: XXXIX. törvényczikk 23. §-ából, a melyben kimondatik, hogy az illető társulatok tartoznak gondoskodni belvizeik levezetéséről, a mi különösen a jelentékenyebb társulatoknál zsilipek által, sánczoknál vizlevezetések készítésével történik, a melyek bizonyos meghatározott tervek szerint készíttetnek. Ugyanennek kifejezése czéloztatik ezen törvényben is. A sok különféle sző vegezés következtében megtörtént, hogy részint a „társulat", részint „az ártéri birtokosok" és az „érdekeltek" kifejezés felváltva használtatik. így történt, hogy itt az „ártéri birtokosok" kifejezés vétetett fel. Azt hiszem, hogy helyesebb volna még annál is, amit az előttem szólott képviselő ur ajánlott, azon alternatívára való tekintettel, hogy lehetnek egyes birtokosok is, kik ép ugy kötelesek a hátuk megetti s Őket csak kevésbé érdeklő belvizek levezetéséről gondoskodni, mint egyes társulatok, ha a 48. §. első sorába, e szavak után „ártéri birtokosok" ezt tennők bele: „illetőleg vízrendezésre alakult társulatok". A többi maradna ugy a mint van. Ebbe ily értelemben bele nyugszom. Elnök: T. ház! Ezen 48. §-hoz két módosítás adatott be, tudniillik báró Lipthay Béla képviselő uré. B. Lipthay Béla: Én elfogadom azon módosítást, melyet a minister ur terjesztett elő. 33