Képviselőházi napló, 1884. VI. kötet • 1885. április 22–május 21.
Ülésnapok - 1884-120
120. országos ülés. májns 9. 1885. 255 kihagyása minden nehézséget megszüntet és a szakasz elfogadható a nélkül, hogy a bizottsághoz kellene visszautasítani. (Helyeslés.) Mocsáry Lajos: T. ház! Szavaim értelmének helyreigazítása végett kérek szót. Általában mindig, de különösen a részletes tárgyalás alkalmával igyekszem röviden szólani, ennek kell tulajdonítanom, hogy ugy a minister ur, mint Apponyi képviselő ur félreértettek. Tudniillik ugy adták elő a dolgot, mintha én azt mondtam volna, hogy absolute semmiféle kártalanítást nem akarok elfogadni. Bocsánatot kérek, én ezt nem mondtam, hanem csak azt mondtam, hogy szükséges volna e törvényben directivát adni a hatóságoknak arra nézve, hogy nevezetesen a malomtulajdonosok által támasztandó igényeket miként állapítsák meg, mert különben roppant összegeket fognak követelhetni, például egyik-másik molnár azt mondhatja, hogy ő ennyit és ennyit mulasztott, ennyi kára van. En tehát nem mondtam, hogy semmiféle kártalanítás ne adassék, hanem hogy a kártalanítással lehetetlenné ne tétessék a viznek rétöntözésre való használata. Elnök: A főrendiháztól üzenet érkezett, kérem méltóztassék a tárgyalást megszakítani és ;.z üzenetet átvenni. (Halljuk!) B. Nyáry Jenő, a főrendiház jegyzője: Nagyméltóságú elnök ur ! T. ház! Mély tisztelettel jelentem, hogy a főrendek a budapesti lánczhid megváltásáról, a doboji vasút kiépítéséről és a Rábaszabályozásról szóló törvényjavaslatokat változatlanul elfogadták, nemkülönben az 1883. évi zárszámadásokra vonatkozó képviselőházi határozatokhoz hozzájárulván, azokat országos határozattá emelték. Van szerencsém az illető jegyzőkönyvi kivonatokat tiszteletteljesen bemutatni. Elnök: Fel fognak olvastatni a jegyzőkönyvi kivonatok. Rakovszky István jegyző (olvassa). Elnök: A jegyzőkönyvi kivonatok szerint a főrendiház a Dobojtól Dolna-Tuzlán át Siminhánig terjedő vasút kiépítéséről; a budapesti lánczhid megváltásáról szóló 1870: XXX. törvényczikk módosításáról és a Rába és mellékfolyóinak szabá lyozásáról, valamint Győr város és Győrsziget község árvédelmi biztosításáról szóló törvényjavaslatokhoz változtatás nélkül hozzájárulván, azokra nézve a két ház közt a teljes egyetértés létrejött és azok legfelsőbb szentesítés végett felterjesztetni határoztatnak. Hasonlóképen hozzájárult a főrendiház az 1883. évi állami zárszámadások megvizsgálása és a közmunka- és közlekedésügyi magyar királyi ministernek az 188B. évi előirányzat nélküli kiadásokról a képviselőházhoz intézett előterjesztése tárgyában a t. ház határozatához s igy ezen határozat országos határozattá emeltetett. Tudomásul vétetik. Következik a napirend folytatása. Gr. Károlyi Sándor: Bátor vagyok kérni a t. házat, méltóztassék a 32. §-t eredeti szövegében elfogadni és pedig azért, mert ezen"szakasznak előbb kifogásolt két tétele, tudniillik a másodikpont, mely a 100 katasteri holdat és a 3-ik pont, mely a 30 évet köti ki, oly feltételeket tartalmaznak, melyek a létező iparvállalatot, bármily természetű" legyen az, megvédik attól, hogy valaki, akár túlfizetéssel, akár szeszélyből tönkre tegye azt az iparvállalatot. A 100 katasteri holdnyi minimum megállapítása azért czélszerű, mert lehet, hogy egy magánember azért, hogy kertjében kellemes zöld gyepet szerezzen magának, a legközelebbi iparvállalatot kisajátítja,beviszi vizét a maga kertjébe és ennek öntözésére használja fel. Ezt megtehetné, ha sokba kerül is, ez a kedvtelés. Azt hiszem, a törvényhozásnak ez nem lehet intentiója. Megengedheti az ilyen kisajátítást, ha közgazdasági szempontból szükséges vagy czélszerű; de magános ember kedvtelését ily módon protegálni, közgazdasági szempontból nem tartanám megengedhetőnek. Kérem tehát a t. házat, méltóztassék a 100 holdat, mint cautelát fentartani. Hasonlóképen szükséges cautelának tartom azt, hogy az engedély legalább 30 évre kéressék. Ez is egy eautela a műiparvállalat tulajdonosa számára; mert ha lehetővé tétetnék a kisajátítás akkor is, ha 30 éven alul akarna valaki egy ily müvet létesíteni, a közgazdasági érdek nem volna eléggé praedomináns, mert ez arra volna használható, hogy valamely gazdagabb ember bármely szomszédjának iparvállalatát, például a malmát kisajátítsa. így, ha legalább ki van mondva a 30 évi kötelezettség, legalább eléretik az, hogy 30 éven át közgazdaságilag üdvös munkálat fog ott teljesíttetni. Kérem tehát az eredeti pontok fentartását. (Helyi slés lalfelöl.) Horánszky lándor: T. ház! Engem azon álláspont, a melynek a t. minister ur adott kifejezést, legjobban megnyugtat. Megnyugtat nevezetesen az, ha a 2-ik pont egyszerűen kihagyatik, mert mindenki maga szabja meg az árát azon élvezetnek vagy haszonnak vagy azon gazdasági intézkedésnek, a melyre esetleg vállalkozni akar és ha ez a pont kihagyatik, nem foroghat fenn azon aggály, melynek az előttem szólt igen t. képviselőtársam kifejezést adott, hogy tudniillik esetleg vagyonosabb ember nem gazdasági czélokra a vizet gazdasági czélokra való felhasználás elől elvonja. Mert a 29-ik §. már rendelkezik az iránt, hogy a vízhasználat engedélyezésére a közgazdaságilag fontosabb érdekek vétetnek irányadóul és igy a hol rétöntözésről van szó, ez
