Képviselőházi napló, 1884. VI. kötet • 1885. április 22–május 21.

Ülésnapok - 1884-120

és mijfls 9- 1885. 250 120, oraíágo* «3< kai bővelkedő gyógyfürdő, melyek mindenike e törvény élteimében rászorítható lenne arra, hogy külön gyógyszertárt és külön lebészeti észleldét állítson be. E fürdők megbírnák az ily berendezés költségeit; de nem szorítják reá s az egy margit­szigeti fürdő kivételével külön gyógyszertárral nem bírnak, mert a törvény intézkedéseinek végre­hajtása nemcsak felesleges, hanem összeütközésbe jönne ugyanezen törvénynek a gyógyszertárak fel­állítására vonatkozó szabályzatával. Lebészeti észleldék sincsenek, mert ilyen több van a főváros területén. Állandó ott lakó orvos sincsen mindenik­ben, elégséges leyén a fürdőorvosnak időnként való megjelenése. Ily helyzetben vannak más városainkban, avagy azok közvetlen közelében fekvő gyógy­fürdőink, melyeket nem lehet egy kalap alá vonni a városoktól távol fekvő elszigetelt gyógyfürdőkkel. Itt a gyakorlati élet megoldotta a kérdést; a különböző viszonyú és helyzetű gyógyhelyekre nézve különleges intézkedéseket kell létesíteni s a törvényt akként módosítani, hogy káros követ­kezményei elenyészszenek, mert kétségtelen t. ház, hogy az érintettem rendszabályoknak szigorú al­kalmazása városi gyógyfürdőinknél feleslegesek és végrehajthatlanok, más város közeli kisebb gyógy­helyeinknél végrehajtásuk oly káros hatású lenne, hogy azoknak beszüntetését eredményezhetné — az ily fürdők minden jövedelmét felemésztvén—már pedig a törvénynek nem lehet ily intentiót tulaj­donítani. Ezen anomálián az általam indítványozott két rövid módosítással könnyen és gyorsan lehet segíteni. E módosítás abból állana, hogy a 100. §. b) pontja második kikezdésében „gyógyszertárral kell ellátva lennie" szavak után tétetnék: „Ez utóbbi rendszabály alól kivétetnek azon gyógyfürdők, melyek orvossal és gyógyszertárral ellátott városban avagy ilyenektől négy kilométer­nyi távolságra fcküsznek. Ez utóbbiaknál az állandó fürdő-orvos megjelölése és bejelentése igényeltetik, de a gyógyfürdőben való lakásra nem köteleztetik, elégséges lévén a hatósággal egyet­értőleg meghatározandó napokon és időben való megjelenése." Továbbá a 101. §. második kikezdésében „pontosan feljegyzendők" szavak után tétetnék. „Ez észleletekés feljegyzések alól fel vannak mentve az olyan gyógyfürdők, melyek ily lebészeti intézettel ellátott városban, a\agy ilyentől négy kilométernyi távolságra feküsznek és oly kisebb gyógyfürdők, melyek az erre szükséges berende­zések költségeit fedezni képtelenek." Én t. ház! Nem ragaszkodom e módosítvány szavaihoz, megelégszem azzal, ha a t. ház elvben elfogadja módosításom lényegét s a czélszerűbb szövegezést — ha szükségesnek látja — arra hivatott bizottságárabizza. Kérésem csak az, hogy méltóztassék akként intézkedni, hogy ezen rövid negyedórai tárgyalást igénylő módosítások még ez ülésszak alatt tárgyaltassanak és törvényesíttesse­nek, mert elodázásuk igen számos hazai fürdőinkre káros következményeket vonna maga után s egy csatornát tartana nyitva pénzünk külföldre szivár­gására. Kérem a t. házat, kegyeskedjék ez indít­ványom tárgyalását elrendelni. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Tisza Kálmán iministerelnök: T. ház! (Halljuk!) Igen kérem a t. házat, hogy Orbán Balázs képviselő ur indítványát tárgyalásra ki­tűzni ne méltóztassék. Kérem pedig ezt azért, mert, a mint bátor leszek röviden kifejteni, ezen indítványnak már csak figyelembe vétele is a magyarországi gyógyfürdők iránt keletkezni kezdő hitet megrontaná, fürdőinknek nem hasz­nálna, hanem ártana. A képviselő ur előadásában mindenek előtt téved abban, midőn azt mondja, hogy a rendes orvosok és a gyógyszertárak alkalmazása el van rendelve minden fürdőben. Kellene elrendelni, de épen számolva a viszonyokkal, az 1876: XIV. törvényezikk nem rendeli el, hanem azt mondja, hogy ha valaki azt akarja, hogy a hatóság és annak felterjesztése folytán a belügyministerium az ő fürdőjét gyógyfürdőnek elismerje: akkor igenis kell ott a fürdőidény alatt rendes orvosnak és gyógyszertárnak lenni; a midőn viszont a kor­mány a fürdőidény alatt posta- és távirda-össze­köttetésről gondoskodik és az új építkezésekre ily helyeken 20 évi adómentességet biztosít ? Ha azt akarjuk, hogy fürdőink iránt bizalom­mal legyenek az emberek, azt csak nem lehet kívánni, hogy hatóságilag gyógyfürdőnek ismer­tessék el oly fürdő, a hol helyben még csak orvos és gyógyszertár sincs. {Egy hang a szélső balon: Hát a Margitsziget!) Engedelmet kérek, a Margit­szigeten is van gyógyszertár és van a Császár­fürdőben is és egyáltalán minden nagyobb inté­zetben van. Még inkább lehető volna, hogy város­ban, a hol talán a szomszéd házban van gyógy­szertár, ez ne követeltessék. De a gyógyfürdő beteg emberekre van számítva s ott már a 4 kilométer távolság is több, mint a mennyit lelkiis­meretesen megengedni lehetne. Nem is támadna ebből kárnál egyéb ; mert, a mint tudom, az egész országban oly fürdő, mely a várostól 4 kilométer távolra esik, csak kettő van: az egyik Udvarhely mellett, a másik valahol a Szepességben; de ez utóbbiban is van rendes fürdőorvos, több fürdő nincs ilyen helyzetben. De ha volna is, haszna az indítvány elfogadásából csak egyes fürdőtulajdonosnak lehetne; mert a törvény ezen intézkedése eltörültetvén, jogot támaszthatna, hogy oly hely is, a hol orvos és gyógyszertár nincs, gyógyfürdőnek declarältassék és jogot meríthetne mindazon előnyökhöz, melye­j

Next

/
Thumbnails
Contents