Képviselőházi napló, 1884. VI. kötet • 1885. április 22–május 21.

Ülésnapok - 1884-119

236 119. enzágoa filés míjus 8. 1$S». izolgalmakról szóló majdnem egész fejezet olyan, mely szerves összefüggésben van a 3. §-szal. Például hozom fel a 61. §-t, mely határozottan azt rendeli, hogy a szolgalommal terhelt terület birtokosa követelheti, hogy a területén átvezető csatorna vagy árok mindig tisztán tartassák s azok partjai is a szolgalomra jogosítottnak költségén jó karban tartassanak, vagyis ezen szakaszban az a rendelkezés foglaltatik, hogy azon ároknak, például malomároknak, mely az én birtokomon keresztül vezeti a vizet a malomra, a mely tekintetben tehát csak szolgalommal vagyok terhelve, tisztán tartása nem az én költségemen történik, nem az én kötelességem, hanem, minthogy az tartozéka a malomnak, tisztántartása a molnárt terheli. Méltóztatnak tehát látni, hogy ezen harmadik szakaszszab szerves összefüggésben vannak több szakasznak rendelkezései; ezért kérem méltóztassék fentartani a 3. §-t. Horánszky Mndor: Szavaim helyreigazítása czéljából kérek szót. Én azt mondottam, hogy a 3. §-ban foglalt elvi dispositión, ezen törvényjavaslatnak egyetlen egy szakasza sem nyugszik. Már most kérdem a t. házat, hogy midőn a 61. §. második alineájára hivatkozott a t. előadó ur, nem maradhat e meg ezen második alinea, akár ingó, akár ingatlan dolognak mondatik az a meder ^.(Helyeslés halfelöl.) Horváth Gyula: T. ház! Én a 2. §. kihagyása után a többi szakaszok megtartására vagy elvetésére semmi súlyt nem fektetek. Az előttem szólott igen t. képviselő ur azt kérdezve, hogy mi vezette a bizottságot ezen dispositióknak a törvénybe való felvételére. Én nem tudom mi vezette a bizottság tagjait egyenkint, de megmondom egész őszintén, hogy mi vezetett engem. Én nagy súlyt fektettem arra, hogy a mennyiben szerzett jogok vannak, azokat ezen vízjogi törvény ne alterálja és egyáltalán a meglevő jogokat ne confiseálja. Ha azok a szerzett jogok, melyek épen csak a vízre voltak eddig alapítva, nem pedig a mellette levő partra, a tulajdonosnak valami módon nem biztosittatnak, akkor beáll az az eset, a melynek elkerülését még ezen dispositiók mellett is gróf Károlyi Sándor tegnapi beszédében mint fontosat hangsúlyozta, hogy azok, a kik már igazolták tulajdonjogukat, 50 év múlva újból kénytelenek lesznek azokat igazolni, vagy pedig nem fogják érvényesíthetni azon tulajdonjogokat, a mely megvan, a melyet aiterálni ezen törvényjavaslat és a t. ház egyáltalán nem akar. Feltétlenül szükség van tehát arra, hogy ezen t-zerzett tulajdonjogok biztosítása iránt valami dispositio történjék, mert ellenkező esetben, daczára annak, hogy mindenki protestál az ellen, hogy valakinek a jogai confiscáltassanak, a végeredmény mégis az lesz, hogy az ecldig szerzett és élvezett tulajdonjogok ezen törvény életbeléptével eonfiscáltatni fognak; be fog következni az, a mi ellen mindenki tiltakozik, hogy az eddig élvezett tulajdonjog, melyet a 109. §. szerint igazolni kell, ha igazoltatott is, elvész, mert azon tulajdonjogot egyetlen szakasz sem biztosítja, hanem igenis a törvény disponál a felett, hogy a viz tekintetében szolgalmak szerzésére bárkinek joga van. Ezen jogot, a mennyiben másnak tulajdonát, másnak szerzett jogaitnem alterálja, én is szükségesnek tartom, de nem vagyok hajlandó arra, hogy oly szolgalmi jogokat adjak, melyek az eddig szerzett tulajdonjogokat alteráiják. A 2. §. kihagyása ellen a magam részéről azért nem szólok, mert azt hiszem, hogy magánál a vízhasználatnál és a 109. §-nál lehet oly dispositiót felvenni, mely a tulajdonjog biztosítására vezet. A 3—4—5. §-ok mind kihagyhatok, mert abban igaza van Horánszky t. képviselő urnak, hogy a többi szakaszok nem alapulnak ezeken és igaza van abban is, hogy akár tartatik fenn a 3. §., akár nem, ez a 61. §. dispositióit nem alterálja. Mind e dispositiók igenis nzért vétettek fel, hogy a szerzett tulajdonjogot biztosítsák és én a magam részéről, ha e módot t. képviselőtársam nem látja czélszerűnek, minden olyan módosításhoz, mely a tulajdonjogot az eddigi tulajdonosnak biztosítja, szívesen hozzájárulok; mentül világosabban tünteti ezt fel egyik-másik módosítvány, annál szivesebben fogadom el. De ezen, valamint a 2-ik szakasz elvének fentartását, ha nem is magában a 2-ik §-ban, hanem egy más dispositióban azért tartom szükségesnek, mert egyáltalában a törvény azon elvének, hogy a tulajdonjog biztosittassék, a törvényben érvényt akarok szerezni. Ennélfogva oda concludálok, hogy a 3. §. dispositióját elfogadhatónak tartom, a mennyiben a tulajdonjogot az eddigi megszerzőnek állapítja meg és a módosítvány, a mint Darányi t. képviselő ur tette, azt hiszem azon tévedést, mely az ingatlanra vonatkozik, kiigazítja. Ha jobb módosítván}' fog beadatni, én ahhoz is hozzájárulok. Zay Adolf: Én nagy érdeklődéssel és lehet mondani örömmel hallottam azon kijelentést, a melyet most Horváth Gyula t. képviselő ur tett, ő ugyan nem a bizottság nevében, hanem a saját nevében szólott, de szava igy is bir előttem súlylyal. 0 tudniillik kijelentette, hogy a 3-ik, illetőleg most már a 2-ik §. egyik következése, hogy a vízvezetési jog az ingatlan tartozékát képezi, hogy ez azért vétetett fel, hogy az eddig szerzett jogot oltalmazza. Ha ez a czélja ezen intézkedésnek, én azt csak üdvözölhetem, de ki keli jelentenem, hogy ezen szavak nem igen szerencsésen lettek választva a Horváth Gyula képviselő ur által contemplált czél valósítására.