Képviselőházi napló, 1884. VI. kötet • 1885. április 22–május 21.
Ülésnapok - 1884-119
^24 "'• trM! ^" ü ,éí május 8. 1885. nevezhesse. És ugyanazért azt gondolom, hogy az ingatlannak olyan meghatározása, a milyen a 2. §-ban foglaltatik, nem egyezik meg sem a jelenlegi törvényeinkkel, sem az általános jogi fogalmakkal. Már most felvetem azt a kérdést, hogy vájjon micsoda ok lehetett és volt az, mely a 2. §-nak ilyetén fogalmazását eredményezte, a mely második szakaszra — ugy tudom — némelyek különös súlyt is helyeztek. Azt mondják, hogy ez a 2. §. az, mely a vizeknek közhitelét biztosítja Már kérem, a viz a földdel együtt, mint ez a következő szakaszokból is kitetszik, képezhet ilyen ingatlant, képezhet biztosítékot; de hogy a viz önmagában hogyan képezhesse jelzálog vagy más hitel alapját, azt én belátni nem tudom. De menjünk tovább. Azt mondják, hogy egy más ok is van, a miért ezen szakasz fentartandó és ez ; z ok az, mert e szakasz a szerzett jogokat védi, védelmezi a birtokost az ő birtokában. Szóval ugy tüntetik fel, mintha ezzel a szakaszszal a földbirtokos valamit nyerne és e szakaszt azok elleneznék, a kik mindent nivellirozni, nem mondom confiscálni akarnának. Hát ez sem áll. Nem áll először azért, mert ezen törvényjavaslatban még az sincs megmondva sehol, hogy a viz kinek a tulajdonát képezi. Hiszen épen azért, mert e tekintetben nagyon eltérő vélemények voltak és mert a véleményeket megegyeztetni nem sikerült, mi sem a közvizek rendszerét, mely a viz tulajdonát az államnak, sem a magán vizek rendszerét, mely a viz tulajdonát a magánosoknak adja, nem fogadtuk el, hanem kerestünk egy olyan modus vivendit, olyan expedienst, hogy a törvényben a vízhasználat meg legyen állapítva. Ennek módjai pontosan megvannak határozva, de azon academicus kérdés, hogy hát kié voltaképen a viz, hogy ily nehézségek elkerültessenek, mellőztetett, a mint vannak más államok is, a hol ez törvényben nem mondatott ki. Már most,, ha nem mondjuk ki azt, hogy kié a viz, akkor kérdem, mi haszna van azon földbirtokosnak abból, ha akár ingónak, akár ingatlannak declarálja azt a törvényhozás, mi haszna van abból, ha olyas valamit teszünk, a mi nemcsak az általános jogelvekkel, de a magyar jogelvekkel is ellentétben van ? Ugy hiszem, semmi haszna. Hiszen az enqueten én épen azok közé tartoztam, a kik azt mondták és mondják, hogy a szerzett jogokat nem szabad megnyirbálni, a fennálló használatokat továbbra is fenn kell tartani, azokat a birtokosoktól elvenni nem lehet (Helyeslés) és ez kifejezést is talált a törvényjavaslatban, mert egy későbbi szakaszban kimondatik, hogy a szerzett jogok ugy, a mint vannak, fen tartatnak és csak bizonyos bejelentéshez kötvék. Én ily körülmények közt a szakasz fentartását ezen szövegben nem tartom lehetőnek, mert csak arra lenne alkalmas, hogy általános zavarokat idézzen elő, hogy téves jogi fogalmaknak adjon tért s arra, hogy a magánjognak úgyis nehéz rendelkezéseit a vizi jog tekintetében még bonyolultabbakká tegye. Ennélfogva arra vagyok bátor kérni a t. házat és a t. kormányt, méltóztassanak hozzájárulni, hogy e 2. §., mely ezen egész törvényjavaslattal semmi szerves összefüggésben nincs, melyre a törvényjavaslat egyik későbbi sz;ikaszában sem történik utalás s a mely a legjobb esetben is felesleges, fentartása pedig csak kárt okozhat — törültessék. (Helyeslés.) Elnök: Felfog olvastatnia módosítvány. Rakovszky István jegyző {oltassa): „Indítványozom, hogy a 2. §. törültessék." Fenyvessy Ferenez: Azon világos és szerintem meg nem czáfolható érvelés után, melyet előttem szólott t. képviselőtársamtól hallottunk, nem szándékozom a t. házat további fejtegetéssel untatni. Csak egyre vagyok kénytelen reflectálni, pótolván azt, mit az előttem szólott képviselő ur talán elfeledett, értem a t. előadó urnak az olasz törvényre tett hivatkozását. Az előadó ur büszkén hivatkozott arra, hogy az olasz Codice civile-ben a folyóvíz szintén ingatlannak mondatik, tehát itt nálunk sem volna hiba annak kimondása. Bocsánatot kérek, de itt egészen másról van szó. Olaszországban minden közviz államtulajdon, mely ott az államnak évenkint 10,000 lira jövedelmet hoz, mint regale, reánk tehát a példa nem alkalmazható, mert nálunk egészen mások a viszonyok. Elfogadom tehát Darányi t. képviselőtársam törlési indítványát, mert a szakasz tartalmát jogi absurdumnak tartom és ha benne maradna a törvényben, aligha nem kénytelen lenne az egyetemi tanár, vagy a törvény kiadója e szakasznál csillagjegy alatt megjegyezni, hogy ez nem sajtóhiba. (Derültség a baloldalon.) Elfogadom a módosítványt. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra senki sem lévén feljegyezve, az előadó urat illeti a szó. Dárdai Sándor előadó : T. ház! Én kénytelen vagyok a szakasz fen tartását kérni, mint a melyet a bizottság többsége fentartani kívánt. Gr. Széchényi Pál,földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister: T. ház!Én részemről szintén oly világosnak és megezáfolhatatlannak tartom Darányi Ignácz fc. képviselő ur fejtegetését, hogy részemről hozzájárulok azon indítványához, hogy a 2. §. hagyassék ki. (Helyeslés.) Elnök: A második szakaszt Darányi Ignácz képviselő ur kihagyatni kívánja, kérdem a t. házat, kívánja-e fentartani a bizottság szövegezése szerint a 2. §-t. A kik kívánják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség nem kívánja a szakasz fentartását igy tehát a 2. §. kimarad, a
