Képviselőházi napló, 1884. VI. kötet • 1885. április 22–május 21.

Ülésnapok - 1884-117

200 117. ersíágos ülés május 6. 1885. Berlinben, eredetileg a kiviteli teherszállítás ügy­kezelésének megkönnyebbítése czéljából „Vérein dentscher Eisenbahnverwaltungen" czím alatt alakult meg s hogy a németeknek a forgalmi szövetség keretei alkalmasoknak látszottak arra, hogy a német propagandára felhasználják. Ezért az olasz, franezia, svájczi és orosz vasutak óva­kodtak a szövetségbe belépni s a teherszállítási ügykezelést német szellemben egyszerűsíteni, an­nál feltűnőbb tehát, hogy a magyar vasut-társula­tok ezen egyesületnek egytől egyig tagjai lettek s eltűrik, hogy a berlini központ ne csak a teher­szállítási technika és forgalmi ügykezelés dol­gába, de saját belső ügykezelésükbe is beavatkoz­zék, kérdem ezek alapján a minister urat, hajlandó-e a magyar vasutak igazgatóságait utasítani, hogy a magyar vasutak belső ügykezelésébe valló beavat­kozást a berlini német vasutak egyesülete részé­ről ne tűrjék és semmi körülmények között meg ne engedjék. 2. Van-e tudomása a minister urnak arról, hogy a német vasutak igazgatóságának egyesü­lete Berlinben, tényleg már is egy pan-german irányt inaugurált a magyar pályákon s hogy a germanisatio terén annál nagyobb eredményeket mutathasson fel nálunk, számos apró egyesüle­tet akar alakíttatni a vasúti csoportok között, melyek közös pénztárral bírnának s e liga a szer­ződött pályák folytonos érintkezését — állandó számadási viszonyát egymással — magyar vasúti közegek kirendelését Németországba s viszont német vasúti tisztviselők hivatalos szerepeltetését nálunk tenné elkerülhetlenné. A bevallott ezél egyelőre, itt is, csak a forgalmi érdek előmozdí­tása, de a gyakorlati eredmény azt mutatja, hogy a germanisálás is vele jár. Beigazolt tény már­most is, hogy az egyik porosz vasút s az osztrák­magyar államvasutak között ily kölcsönös meg­állapodás létrejött és három másik megalakulóban levő ily forgalmi egyesület alapszabályaiban egyik jelentékeny pont az, hogy az ügykezelés nyelvének németnek kell lenni, ily körülmé­nyek között el lehet képzelni, milyen lesz a ma­gyar vaspályák hivatalos szelleme az egész or­szágban, ha a fenti példát a többi magyar vasút ­igazgatóságok követni fogják s a temérdek német vasuttársulattal ily frigyre lépnek. A német üzlettársak reáerőszakolják majd a saj'át német nyelvüket vasutainkra, hatvanezer magyar vasúti hivatalnok hivatalos nyelve a né­met lesz s ezzel együtt visszagermanisálják a kereskedelmet az ország- oly vidékein is, hol a magyarosodás a szállítók, gyárak és közvetítők között már nagy nehezen gyökeret vert; kérdem tehát a minister urat, ismeri-e a német Schul­verein embereinek ezen legújabb politikáját, kik egyenes utón nem jöhettek közzénk, hogy német | iskolák alapításával, a gyermekeket germanisálva, letépjék a magyar haza kebeléről és továbbá haj­landó-e az ellen óvszerekről sürgősen gondoskodni ? 3, A német Schulverein ravasz férfiai, azért fordultak e practicus módhoz, hogy érdekszövet­ség utján a magyar vasúti személyzettel igyekez­nek állandó érintkezési viszonyt létesíteni s az üzlet­világot a megmagyarosodás egyik módjától: a forgalmi ügykezelési nyelv magyarságától meg­fosztani. Az egyes vasutaknál már benne ül az irányadók között a német Schulverein egy-egy embere, kinek gondja van reá, hogy a magyar közegek a germanisálás ellen panaszkodni ne merjenek s a kormányt mindenféle ürügyekkel tévútra vezessék. Nem elfogultság, de komoly ve­szély érzete mondatja mindezeket velem, hogy a magyar vasutaknak, a német vasutakkal való vi­szonyát, csakis a forgalmi ügyek egyöntetű inté­zésére kell szorítani — azt hiszem, hogy a német ez esetben ki fogja mutatni a foga fehérét s ha nem dominálhat felettünk s nem viheti embereit előre s nem tukmálhatja reánk a német nyelvet — minden bizonynyal fel fogja mondani a forgalmi érdekek közös szolgálatát s a vasutainkhoz való barátságát. A szakításon nem fogunk sokat veszí­teni — szívesen le kell mondanunk a németországi conferentiákban résztvevősről s a német capaci­tásoknak itthon alkalmazásáról — követni fogjuk Olasz-, Franczia-, Oroszország és Svájez példáját, mert forgalmi érdekkönnyítés czímén sem a né­metre szorulni, sem a germanisatiót szabadjára hagyni nem szabad. Ezek alapján kérdem a mi­nister urat, hajlandó-e az összes magyar vasutak igazgatóságait utasítani, hogy a németországi vas­utakkal való viszonyát csak is a forgalmi ügyek egyöntetű intézésére kell szorítani s minden to­vábbi belső ügykezelésbe való beavatkozástól őket eltiltván, magyar honfiúi kötelességüknek eleget tenni legszentebb kötelmüknek ismerjék. Kelt Budapesten, 1885. évi május 6-án. T. ház ! Minthogy az indokolás teljesen ki­merítő, nem akartam külön bevezetéssel kisérni interpellatiómat, hanem egyszerűen kérem, mél­tóztassék azt a közmunka- és közlekedésügyi minis­ter úrral közölni. Elnök: Az interpellatio közöltetni fog a közmunka- és közlekedésügyi minister úrral. A mai ülés napirendje ki van merítve. A hol­nap délelőtt 10 órakor tartandó ülés napirendjének tárgyai lennének: a ma elfogadott két törvény­javaslat harmadszori felolvasása, továbbá a víz­jogi törvényjavaslat tárgyalására kiküldött bizott­ság 149. számú jelentése. (Helyeslés.) Ha helyeselni méltóztatik, akkor azt hározat­képen kimondom. Ezzel az ülést bezárom. (As ülés végsödih 12 óra 30 perczkor.)

Next

/
Thumbnails
Contents